Melyik uniós országban dolgoznak a legtöbben a kulturális szektorban? Hollandia áll az élen, a sereghajtó pedig Románia az Eurostat tavalyi adatai szerint. Az uniós tagállamok most elfogadták első olyan nyilatkozatukat, amely kulturpolitikájuk alapvetését adja.
A kulturális állások ugyan csak viszonylag kis szeletét jelentik az EU munkaerőpiacának, mégis emberek millióinak megélhetését alapozzák meg az unióban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Unióban összesen 8,9 millióan dolgoztak a kulturális szektorban tavaly. Ez az Eurostat legfrissebb adatai szerint a blokk teljes foglalkoztatottságának 4,3 százalékát tette ki. Ami kor szerinti megoszlásukat illeti, majdnem minden másodikuk 30 és 49 év közötti volt.
Többségüknek van legalább alapfokú képzettségük, Körülbelül harmaduk érettségizett, közel 7 százalékuk pedig elvégzett valamiféle középfokú képzést, de nem tett érettségi vizsgát.
A 27 EU-tagállam közül 17-ben a kulturális szektorban foglalkoztatottak aránya elérte a teljes foglalkoztatás 4–5 százalékát 2025-ben. Ez az arány Hollandiában (5,7 százalék), Észtországban (5,3 százalék) és Máltán (5,1 százalék) volt a legmagasabb. A rangsor másik végén Írország (3,4 százalék), Szlovákia(3,3 százalék) és Románia (1,8 százalék) áll a kulturális szférában foglalkoztatottak arányának csökkenő sorrendjében.
Az EU ígérete a kultúrának
Múlt hónapban az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament és az Európai Bizottság történetükben először írták alá közös nyilatkozatot a kultúráról, amelynek címe „Európa a kultúráért – kultúra Európáért”.
A dokumentum meghatározza, hogy az intézmények szerint mi kellene, hogy irányítsa az EU kulturális politikáját a közeljövőben, és célja, hogy elismerje a kultúra kulcsszerepét a mai kihívások kezelésében.
Ide tartoznak többek között a geopolitikai feszültségek, a klímaváltozás, a digitális átállás, a társadalmi egyenlőtlenség és a mentális egészség válsága, az EU Tanácsának közleménye (forrás: angol) szerint.
Mafalda Dâmaso, az Európai Egyetemi Intézet kutatója, aki az EU kulturális és médiapolitikájának és diplomáciájának szakértője úgy véli, hogy a lépés több tényező együttes hatása miatt volt időszerű.
„Az ágazat összetett kihívásokkal néz szembe, amelyek minden politikai csoportot és tagállamot érintenek, még ha hatásuk az Unió különböző részein eltérő is” – mondta az Europe in Motionnak. - „Ez a mesterséges intelligenciától kezdve, amely megkérdőjelezi a kulturális és kreatív értékláncot, az ágazat fenntarthatóságán és a kulturális munkavállalók megélhetésén át egészen a platformok növekvő piaci részesedéséig és hatalmáig terjed, amelyek veszélyeztetik a kulturális sokszínűséget, sőt az ágazat egyre gyakoribb felhasználásáig is, amikor azt antidemokratikus dezinformáció terjesztésére használják.”
„Különböző európai szereplők különböző okokból támogatják a nyilatkozatot, de abban egyetértenek, hogy az ágazatot védeni kell” – tette hozzá Dâmaso.
A dokumentum tizenkét alapelvet fogalmaz meg az EU kulturpolitikájára vonatkozóan, többek között azt, hogy a művészek cenzúra nélkül dolgozhassanak, a kulturális dolgozók pedig jobb bérezésben és szociális védelemben részesüljenek.
A nyilatkozat azonban nem jogszabály, így nem kötelezi a kormányokat arra, hogy többet költsenek az ágazatra, ezért egyelőre kérdéses, hogy az egyes országok miként reagálnak majd az abban foglaltakra.