Az Európai Bíróság jóváhagyta az amnesztiatörvényt, mert az nem sérti az uniós jogot és a terrorizmus elleni szabályokat. Puigdemont azonban továbbra sem térhet vissza: az elfogatóparancs az alkotmánybírósági döntésig érvényben marad.
Az Európai Unió Bírósága döntött: a spanyol amnesztiatörvény nem ütközik az uniós jogba, így Carles Puigdemont volt katalán elnök és társai elkerülhetik a börtönt vagy kiszabadulhatnak onnan.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A luxembourgi székhelyű bíróság szerint a jogszabály nem sérti sem az Európai Unió pénzügyi érdekeit, sem a terrorizmus elleni uniós irányelvet.
Az ítéletet a spanyol Számvevőszék és a Nemzeti Bíróság két előzetes döntéshozatali kérelme nyomán hozták meg. Utóbbi ahhoz az eljáráshoz kapcsolódik, amelyben Puigdemont ellen terrorizmus gyanúja miatt folyik vizsgálat. A luxembourgi bírák ezzel megerősítették az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Dean Spielmann tavaly novemberben ismertetett álláspontját.
Bár az amnesztiatörvényt rendkívül különleges politikai körülmények között fogadták el – a katalán szeparatista pártok Pedro Sánchez miniszterelnökké választásának támogatásáért cserébe szabták feltételül, ráadásul az európai bíróságok előzetes véleményének kikérése nélkül –, Spielmann már akkor is úgy ítélte meg, hogy a jogszabály „valódi politikai és társadalmi megbékélési folyamat” részeként született, és nem tekinthető úgynevezett „önamnesztiának”.
Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor nem döntött arról, hogy az amnesztiát konkrétan alkalmazni kell-e Puigdemont esetében, illetve arról sem, hogy továbbra is érvényben marad-e az ellene kiadott spanyol elfogatóparancs. Ezekről a kérdésekről a spanyol bíróságoknak kell határozniuk, figyelembe véve a luxembourgi ítéletet.
Visszatérhet-e most Puigdemont Spanyolországba?
Egyelőre nem. Az Európai Unió Bíróságának döntése önmagában nem helyezi hatályon kívül a csaknem kilenc éve érvényben lévő elfogatóparancsot. Erről továbbra is a spanyol Legfelsőbb Bíróság dönt, amely eddig azért tagadta meg Puigdemont amnesztiáját, mert álláspontja szerint személyes haszonszerzés valósult meg a 2017. október 1-jei függetlenségi népszavazás finanszírozására felhasznált közpénzek eltérítésével.
A végső döntés a spanyol Alkotmánybíróság kezében van, amely jelenleg vizsgálja Puigdemont alkotmányjogi panaszát. A testület azonban várhatóan csak októberben, a nyári ítélkezési szünet után hoz döntést. Puigdemont csak akkor térhetne vissza Spanyolországba anélkül, hogy letartóztatnák, ha az Alkotmánybíróság neki ad igazat, és arra kötelezi a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vonja vissza az elfogatóparancsot.
Egy törvény, amely megosztotta a spanyol bíróságokat
A spanyol parlament 2023 novemberében fogadta el az amnesztiatörvényt. A jogszabály mentesít a büntetőjogi felelősség alól a katalán függetlenségi folyamathoz kapcsolódó bűncselekmények jelentős része miatt, beleértve a 2017. október 1-jei illegális népszavazást, az egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot és az ezekhez kapcsolódó közpénzek hűtlen kezelését. Az amnesztia ugyanakkor nem vonatkozik a személyes haszonszerzéssel járó cselekményekre, illetve azokra a terrorcselekményekre, amelyek emberéletet vagy testi épséget veszélyeztettek.
A konzervatív Néppárt az egész törvényt megtámadta az Alkotmánybíróság előtt. A testület 2025. június 26-án hat-három arányban – Cándido Conde-Pumpido elnök vezette progresszív többség támogatásával – alkotmányosnak minősítette a jogszabályt, elutasítva azt az érvet, hogy az „önamnesztiának” tekinthető.
A döntés azonban nem vetett véget a jogvitának. Pablo Llarena vizsgálóbíró vezetésével a Legfelsőbb Bíróság továbbra sem alkalmazta az amnesztiát Puigdemontra, arra hivatkozva, hogy a 2017-es népszavazáshoz felhasznált közpénzek eltérítése személyes haszonszerzést eredményezett. Ezt az értelmezést a Legfelsőbb Bíróság fellebbviteli tanácsa 2025 áprilisában is megerősítette.
Éppen ez a spanyol bíróságok közötti jogértelmezési vita vezetett ahhoz, hogy az ügy Luxemburg elé került.
A spanyol Számvevőszék azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy sérti-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit, ha megszüntetik a 2017. október 1-jei eseményekhez kapcsolódó pénzügyi felelősséget. A Nemzeti Bíróság pedig arra keresett választ, hogy alkalmazható-e az amnesztia a Köztársaság Védelméért Bizottságok nevű szervezet tagjaira, akik ellen terrorizmus miatt folyik eljárás.
Dean Spielmann főtanácsnok tavaly novemberben mindkét kérdésre nemmel válaszolt, megnyitva az utat a csütörtöki ítélet előtt.
Puigdemont továbbra is az ügy központi szereplője. A volt katalán elnök 2017 októbere óta Belgiumban él, egyetlen kivételt jelentett rövid barcelonai megjelenése 2024 augusztusában.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete mostantól a spanyol Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárások egyik meghatározó jogi hivatkozási alapja lesz.
A luxembourgi döntés megerősíti azok álláspontját, akik szerint az amnesztiatörvény összhangban áll a spanyol alkotmánnyal és az uniós joggal, ugyanakkor önmagában még nem oldja meg Carles Puigdemont jogi helyzetét.