Az Euronews Europe Today című műsorának adott interjúban Andrius Kubilius védelmi biztos Ukrajna sikereiről, Európa védelmi terveiről és a Fehér Ház üzeneteinek értelmezéséről beszélt.
Az uniós védelmi biztos, Andrius Kubilius szerint Ukrajna közelmúltbeli előretörései, amelyek orosz hadihajókat és energetikai infrastruktúrát vették célba, erősebb tárgyalási pozícióba hozzák Kijevet, és remélhetőleg tárgyalóasztalhoz kényszerítik Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Figyelemre méltó, mit sikerült Ukrajnának elérnie az elmúlt fél évben a mélységi csapásokkal” – mondta az Europe Today című műsorban.
„Az ilyen fejleményeknek világos érvet kellene jelenteniük Putyin és környezete számára: hogy nem képes érdemi előrelépést elérni háborús céljai megvalósításában, és eljött az idő, hogy megkezdődjenek az igazságos békéről szóló valódi tárgyalások.”
Az EU Oroszország folyamatban lévő, teljes körű inváziója közepette egy 90 milliárd eurós hitellel siet Ukrajna segítségére, amelyből 60 milliárd eurót védelemre különítettek el.
Ezen felül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezen a héten Kijevbe látogatott, és drónmegállapodást jelentett be az ukrán fővárossal.
Európai védelem
Az európai védelemmel kapcsolatban Kubilius sajnálattal állapította meg, hogy egyes országok – saját költségvetési korlátaikra hivatkozva – „visszavesznek” eredeti ambícióikból az EU 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramjában, a Security Action for Europe (SAFE) keretében rájuk eső részt illetően.
Ez része annak az uniós törekvésnek, hogy a blokk 2030-ra újrafegyverezze magát. Több nemzetbiztonsági szolgálat és védelmi tisztviselő is kiemelte, hogy az idei évben több olyan esemény is történt, amely alátámasztotta, hogy a kontinens védelmét külső agresszió, például Oroszország támadása próbára teheti.
Kubilius közölte, hogy 19 ország hitelmegállapodását már jóváhagyta az uniós végrehajtó testület, de néhányan felülvizsgálják eredeti igényüket.
„Azt látjuk, hogy egyes országok, mondjuk úgy, némileg csökkentik az eredeti kívánságaikat” – fogalmazott.
„Néhány ország óvatosabban veszi fel ezt a pénzt. Ennek oka általában az adott ország költségvetési helyzete, a fiskális korlátok – ezt tapasztaljuk.”
Lengyelország kapta a legnagyobb, mintegy 43 milliárd eurós SAFE-hitelt.
Mielőtt a kérelmet hivatalosan is jóváhagyták volna, az ország elnöke, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párthoz tartozó Karol Nawrocki azt állította, hogy a pénz sértené a nemzeti szuverenitást.
Hasonló viták más országokban, például Romániában is kialakultak: a Bizottság és Bukarest belső nézeteltérések után véglegesítette a mintegy 16 milliárd eurós hitelt, miközben drónok sértették meg az ország légterét.
Kubilius szerint Európa keleti szárnya, amelyet az EU biztonságának fő teherviselőjeként tartanak számon, vállalta a „legnagyobb felelősséget” a SAFE-hitelek felhasználásában.
A balti államok, Lettország, Litvánia és Észtország összesen 12 milliárd euró értékben vesznek fel hiteleket, különös hangsúlyt fektetve a drón- és ellen-drón képességek fejlesztésére.
Amerikai retorika
Kubilius reagált Donald Trump amerikai elnöknek a múlt heti, a törökországi Ankarában tartott NATO-csúcson megismételt ígéretére is, miszerint ellenőrzése alá vonná Grönlandot, a Dán Királysághoz tartozó autonóm sarkvidéki területet.
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen akkor megismételte: „Grönland természetesen nem eladó”.
Kubilius szerint Trump kijelentései nem újak, az uniós válasz pedig egészen egyértelmű. „Dánia minden támogatást megkap a mi részünkről” – mondta.
Hozzátette, hogy Trump nyilvános megnyilatkozásai olykor „érzelmektől fűtöttek”, és az uniónak meg kell tanulnia, hogyan reagáljon rájuk megfelelően.
„Trump elnöksége évei alatt azt láttuk, hogy nyilvános megszólalásai, amelyek néha érzelmesek, bizonyos értelemben eltérnek a megszokottól” – fogalmazott.
„Meg kell tanulnunk, hogyan kezeljük, mérsékeljük a saját reakcióinkat.”
Amikor a republikánus vezető az idei év elején ismét elővette annexiós retorikáját, a dán kormány áprilisban bejelentette, hogy megvásárolja a SAMP/T NG föld–levegő rakétavédelmi rendszert.
Ez egy francia–olasz légvédelmi rendszer, amelyet széles körben az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszerek európai válaszának tekintenek. Dánia, Franciaország és Olaszország is megrendelte a SAMP/T NG-t, hétfőn pedig Ukrajna is csatlakozott a megrendelők sorához.
Arra a kérdésre, hogy az európaiaknak így kell-e reagálniuk Trump kijelentéseire, Kubilius úgy felelt: „Minden ország maga dönti el, mit akar beszerezni.”
„Amikor uniós pénzeket használunk, például SAFE-hiteleket és hasonlókat, azt szeretnénk, ha a tagállamok ezeket inkább európai termékekre költenék” – mondta.