Oroszországot gyakran éri az a vád, hogy kibertámadásokat és szabotázsakciókat hajt végre Európa-szerte, amit az orosz vezetés tagad.
Az EU és az Egyesült Királyság összehangolt szankciókat vezet be Oroszország ellen a kibertámadások végrehajtása miatt. Oroszország célba vette Lengyelország energiahálózatát, és évek óta széleskörű, egész Európára kiterjedő kibertámadásokat folytat. Németország tiltakozásul behívatta Oroszország nagykövetét, és a francia külügyminiszter is ezt tervezi.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter így fogalmazott: „A következő napokban berendeljük a franciaországi orosz nagykövetet. Az EU szankciókat is bevezet kilenc személy és négy szervezet ellen, akik felelősek az orosz biztonsági szolgálatok által szervezett kiberkampányért.”
Közben az Egyesült Királyság 24 új személyt vett fel a szankcionáltak listájára, és „egyre vakmerőbbnek” nevezte azokat az orosz kísérleteket, amikkel káoszt és megosztottságot akarnak teremteni Európában.
Az EU szerint több országot is ért orosz kibertámadás, köztük Ciprust, Hollandiát, Ausztriát, Szlovákiát, Romániát és Finnországot.
A brit külügyminisztérium szerint a lengyel villamosenergia-hálózat elleni, 2025 decemberében történt kibertámadás miatt félmillióan maradhattak volna áram nélkül, ha sikeres lett volna az FSZB-nek tulajdonított incidens.
A brit külügyminisztérium hozzátette, hogy Oroszország kiberbűnözői hálózatokat használ „a piszkos munka elvégzésére”, ezt az orosz vezetés tagadja.