Trump megzavarta a kétnapos csúcs reményét, amikor közölte, hogy az USA-nak „ellenőrzése alá kell vonnia” Grönlandot. A dán kormányfő visszavágott, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy „tisztelje a dán szuverenitást”. Emiatt kevesebb szó esik Ukrajnáról.
A szövetségesek előtt egy nehéz második nap áll, miután Trump amerikai elnök felmelegítette szokott sértéseit a NATO-tagok címére, annak ellenére is
HIRDETÉS
HIRDETÉS
, hogy az európai és a kanadai védelmi kiadások történelmi mértékben emelkedtek.
Nem sokkal tegnap délutáni landolása után Trump ismét elővette az év elején hangoztatott állítását, miszerint Grönlandnak, Dánia félautonóm, sarkvidéki területének „az Egyesült Államok ellenőrzése alatt kellene állnia”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök megismételte országa többször is leszögezett álláspontját, miszerint „Grönland természetesen nem eladó. Szuverén állam vagyunk, és azt várjuk, hogy mindenki tiszteletben tartsa területi integritásunkat” – mondta.
Trump azzal bírálta Dániát, hogy szerinte alulfinanszírozza a sziget védelmét, mondván, Koppenhága „nem költ pénzt arra, hogy igazán segítse Grönlandot”, vagyis szerinte nem képes megvédeni a hatalmas szigetet az orosz vagy kínai hajókkal szemben, amelyek a térségben sündörögnek.
Arra a kérdésre, hogy Dánia katonailag megvédené-e Grönlandot egy támadás esetén, így válaszolt: „készen állunk megvédeni a NATO egészét, ez magában foglalja a saját területünket is. Természetesen meg fogjuk védeni a Dán Királyságot” – mondta Frederiksen. „A grönlandiak nem akarnak az Egyesült Államok részei lenni. Ezt világossá tették.”
Számos, a grönlandiak körében végzett közvélemény-kutatás elsöprő elutasítást mutat azzal szemben, hogy az Egyesült Államok területéhez tartozzanak. Mark Rutte NATO-főtitkár kerülte a témát, amikor újságírók kérdezték, és úgy fogalmazott: „Grönland és Dánia ügyében jó folyamataink vannak”.
Múlt januárban, amikor Trump fenyegetései a terület annektálására csúcspontjukra értek, Rutte gondoskodott arról, hogy az ügy ne kerüljön fel a NATO hivatalos napirendjére, hanem a felek közötti ingajárat-diplomáciával próbálta rendezni a kérdést.
Így nagyon valószínűtlen, hogy a grönlandi ügy téma lesz a hivatalos napirenden, amikor a vezetők nekilátnak a munkának az Észak-atlanti Tanács (NAC), a NATO fő döntéshozó testülete ülésén, ahol Trump ugyanannál az asztalnál fog ülni, mint Frederiksen.
„A stratégia az lesz, hogy nem hozzuk szóba a kérdést, és valahogy elvergődünk a csúcs végéig” – mondta az Euronewsnak egy, a helyzetet jól ismerő forrás.
„Remélem, hogy lemondják a jövő évi csúcsot, mert még két év ezzel a Trumppal óriási károkat okozna a NATO-nak és a biztonságnak” – tette hozzá sajnálkozva, hogy a szövetség Trump lecsillapítására tett kísérletei nem járnak sikerrel. „Trump csak további nyomást akar gyakorolni, és egyre nyíltabban fogalmaz.”
Veszélyben a tűzszünet
Trump a szövetségeseket hevesen bírálta amiatt is, hogy szerinte cserben hagyták az Egyesült Államokat Iránban, amikor egyesek – például Olaszország és Spanyolország – megtagadták, hogy országukban amerikai katonai bázisokat használjanak Teherán ellen.
A célkeresztbe került európai államok ragaszkodnak ahhoz, hogy nem voltak kötelesek részt venni az iráni háborúban, Trump azonban ezt nem fogadja el. Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel közös sajtótájékoztatóján Trump újságíróknak azt mondta, „nagyon csalódott” a NATO-szövetségesek reakciója miatt.
Mindezt súlyosbítja, hogy az amerikai erők éjszakai légicsapásokat is indítottak Irán ellen a Hormuzi-szoros elhúzódó lezárása miatt.
„Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (US Central Command) erői erőteljes csapások sorozatát kezdték meg Irán ellen, hogy súlyos árat fizettessenek azzal, hogy kereskedelmi hajókat vesz célba és támad” – áll az amerikai fegyveres erők keddről szerdára virradó éjjel az X-en közzétett közleményében.
Irán azonnal figyelmeztette Washingtont, hogy „megtesz minden általa szükségesnek ítélt lépést”, ami aggodalmakat váltott ki, hogy a NATO-csúcs második napját az iráni háború árnyékolja be, a NATO szempontjából fontos prioritások, például Ukrajna és az európai kontinens védelme helyett.
Az ülésre érkezve Rutte újságíróknak azt mondta, hogy az amerikai támadások „teljes mértékben szükségesek” voltak, és megdicsérte az Egyesült Államokat, amiért „határozottan” reagált.