Az Európai Unió várhatóan felülvizsgálja a kriptoeszközökre vonatkozó (MiCA) rendeletét, hogy az EU-n kívüli kibocsátókra is kiterjedjen, és bővüljön a hatálya, mivel Donald Trump amerikai elnök a stablecoinok mellett kiállva új szabályozási kérdéseket vet fel.
Az EU hamarosan felülvizsgálja kriptoszabályait, hogy kezelje a nem uniós joghatóságokból származó, többszörös kriptoeszköz-kibocsátások problémáját, és kiterjessze a keretrendszert az újonnan megjelenő technológiákra – ezt a tárgyalásokkal tisztában lévő több uniós diplomata is mondta az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság szeptember 30-ig konzultál az érintett szereplőkkel, miközben felméri, szükséges-e a jogszabálycsomag újbóli megnyitása. Az uniós jogalkotók azonban meg vannak győződve arról, hogy a felülvizsgálat elkerülhetetlen.
„A dosszié újbóli megnyitása ezen a ponton elkerülhetetlennek tűnik, nemcsak több európai intézmény – mindenekelőtt az EKB – álláspontja miatt, hanem azért is, hogy lekövessük a legfrissebb globális szabályozási és technológiai fejleményeket” – mondta egy uniós diplomata az Euronewsnak.
Mivel az amerikai elnök, Donald Trump jelentős befektetéseket hajtott végre stablecoinokba, egyre nagyobb nyomás nehezedik az EU-ra, hogy egyértelművé tegye, miként kívánja szabályozni azokat a nem uniós vállalatokat, amelyek ilyen kriptoeszközöket bocsátanak ki és Európában tevékenykednek. A jelenlegi uniós keretrendszer nem szabályozza kifejezetten az európai piacon működő, uniós joghatóságon kívüli stablecoin-kibocsátókat.
A stablecoinok olyan kriptodevizák, amelyeket úgy terveztek, hogy értéküket stabilan tartsák, általában egy valós eszközhöz, például az amerikai dollárhoz kötve.
Mivel a hagyományos bankszektoron kívül működnek, a stablecoinokra nem vonatkoznak a banki szabályok. Előfordulhat, hogy ugyanazt a stablecoint több vállalat is kibocsátja, ami jelentősen bonyolítja a szabályozást.
A stablecoinok szerepe az utóbbi években látványosan felértékelődött, használatuk ugrásszerűen nőtt. Az Artemis Analytics adatai szerint a teljes tranzakciós volumen 2025-ben 72 százalékkal emelkedett, és elérte a 33 ezermilliárd dollárt (28 ezermilliárd eurót).
2025-ben Trump törvénybe iktatta a Guiding and Establishing National Innovation for US Stablecoins (GENIUS) Act néven ismert jogszabályt, amely szabályozási keretet ad ezeknek a kriptoeszközöknek.
Mivel világszerte a stablecoinok 95 százalékát az amerikai dollár fedezi, Trump ezzel az új technológiával az amerikai valuta pozícióját igyekszik erősíteni, a stablecoinokat pedig az országok közötti és stratégiai jelentőségű ügyletek egyik kulcsfontosságú fizetőeszközeként kívánja pozicionálni.
Emellett a digitális fizetések világa is átalakul: új hálózati technológiák jelennek meg, például a tokenizáció. A tokenizáció célja, hogy a fizetéseket biztonságosabbá tegye, és csökkentse a csalásoknak való kitettséget.
A kriptodevizákra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálata várhatóan azt is vizsgálni fogja, hogy ki kell-e terjeszteni a jogszabály hatályát az új, tokenizált fizetőeszközökre és betétekre – közölte egy uniós diplomata –, amelyek várhatóan a következő években jelennek meg és terjednek el.
Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank március végén új fizetési stratégiát mutatott be, amely két új hálózati infrastruktúra, a Pontes és az Appia létrehozását is tartalmazza. Ezek célja, hogy az intézményt felkészítsék a tokenizációra és más innovációkra, például az elosztott főkönyvi technológiára (DLT).