2027 végéig 5 ezer német katonával állomásoztatnák a litvániai dandárt a belarusz határ közelében. Egy litván diáklány már találkozott ott a Bundeswehrrel: esszépályázaton tankutazást nyert.
Legkésőbb a jövő év végéig 5 000 német katonát állomásoztatnak tartósan Litvánia fővárosa, Vilnius és a belarusz határ közötti térségben: ez az úgynevezett Litvániába telepítendő 45-ös dandár. Májusban és júniusban nagyszabású hadgyakorlat zajlott, amelynek kellős közepén ott volt a litván diáklány, Kamilė V. is.
Ugyanis a NATO esszépályázatán egy Bundeswehr-harckocsin való utat nyert. Az Euronews nem sokkal korábban találkozott vele a pabradėi lőtéren. Ott a diáklány elkísérhette a már a 45-ös dandár alárendeltségébe tartozó páncélgránátos zászlóalj katonáit. Épp most fejezték be csaknem hathetes Freedom Shield gyakorlatukat.
Nem messze a belarusz határtól nyolc NATO-tagállam katonái gyakorolnak különböző harci forgatókönyveket. A 2 300 fős német kontingens a tervezett litvániai dandárra készül. Most a szövetség keleti szárnyán tevékenykedő erők összhangját gyakorolták.
Főnyeremény: harckocsiút
Kamilė most több tucat, különböző generációjú harckocsi sorfala mellett áll: azért jutott el ide, mert részt vett a litván hatóságok által évente meghirdetett esszépályázaton.
„Először is azt írtam le, hogy egyáltalán mik azok a hibrid fenyegetések, és milyen hatással vannak ránk. Aztán arról is írtam, hogyan tudnának a fiatalok segíteni abban, hogy felkészüljünk ezekre a veszélyekre” – meséli Kamilė az Euronewsnak.
Azt járta körül, hogy a fiatalok „egyáltalán mit tehetnének a hibrid fenyegetésekkel szemben”. Ezzel az írással a védelmi minisztérium esszépályázatának első díját nyerte el. Iskolája „a gimnázium büszkeségének” nevezte.
„Kamilė sikere rendkívüli, nemcsak a magas pontszám miatt, hanem az esszéhez választott nyelv miatt is” – áll az iskola honlapján. A tanuló németül írta meg esszéjét, amivel nemcsak kreativitásáról, hanem kiváló idegennyelvtudásáról is tanúbizonyságot tett.
Az eredményhirdetésen Cornelius Zimmermann német nagykövet adta át neki a meghívást: ellátogathat a Bundeswehr 45-ös páncélosdandárjához a pabradėi lőtéren.
Látogatás a litvániai dandárnál
Kamilė számára a téma mindennapos. „A fiatalok rengeteget vannak a közösségi médiában, és ott az országok közötti problémákkal, konfliktusokkal is szembesülnek” – magyarázza. Esszéjében a kritikus gondolkodás fontosságát emelte ki: „ez nagyon sokat segíthet nekünk”, például az álhírek és félrevezető információk leleplezésében.
A diáklány lehetőségként tekint a 45-ös dandárnál tett látogatására. „Ez óriási élmény lesz számomra” – mondja. „Szóval mindenképpen nagyon izgulok” – teszi hozzá a gyakorlótéren, a több tucatnyi harckocsi között. „Azt hiszem, ez egészen más lesz, mint autóval, busszal vagy vonattal utazni, vagy ilyesmi.” Nyereményként egy kört tehet a harckocsival.
A tervezett német támogató dandárt Litvániában többnyire kedvezően fogadják, derül ki a német nagykövetség megbízásából 2025 júniusában készült reprezentatív felmérésből. A megkérdezettek 72 százaléka jó dolognak tartja, hogy a német alakulat Pabradė közelében állomásozik, 13 százalék ellenzi, 15 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni. Azok, akik pozitívan ítélik meg a dandárt, megerősítették: szerintük javítja Litvánia biztonságát és védelmi képességét. A főváros közelében a harckocsizás csoportos kirándulásként is népszerű program.
A litván lakosság megítélése szerint a védelem a német–litván kapcsolatok második legfontosabb területe; csak a gazdaság és a kereskedelem előzi meg.
Kamilė: „Úgy néz ki, mint egy PlayStation-konzol”
Kamilė különböző típusú járművek sora mellett halad el, amikor szembejön vele Philipp. Egyenesen a 122-es páncélgránátos zászlóalj Puma harcjárműveihez vezeti. A zászlóaljat eredetileg az oberviechtachi helyőrségben állomásoztatták, a litvániai dandár miatt azonban teljes egészében a Baltikumba telepítik át.
Philipp felajánlja neki, hogy bármit kérdezhet, miközben magyarázni kezdi a jármű felépítését. „Nézzük meg együtt az egészet. Régebben úgy volt, hogy az ember a toronyban ült, együtt mozgott a harcjárművel, ma már ez nincs így” – magyarázza, miközben a páncélos tetejére, a felépítményre mutat. Mostanra a tornyot a nagyobb biztonság érdekében távirányítással vezérlik; a rendszer sokat fejlődött.
„Felül található egy 30 milliméteres gépágyú, percenként nagyjából 200 lövés leadására képes, de mechanikusan lefojtottuk a tűzgyorsaságát, hogy takarékoskodjunk a lőszerrel” – magyarázza Philipp a harckocsi tűzgyorsaságát.
Philipp szerint a páncélgránátosokat az különbözteti meg, hogy képesek tűzharcot vívni úgy is, hogy járműveiken ülnek, és úgy is, hogy leszállnak róluk. Ez jelentősen bővíti a bevethetőségüket: számukra például a városi harc vagy az árkokban vívott közelharc sem jelent problémát. A zászlóalj négy században összesen 600 katonából áll.
„Őszintén szólva azt hittem, hogy odabent valahogy több hely lesz, de nagyon szűk” – mondja Kamilė, miután először pillantott be a harckocsi belsejébe. Philipp azt is elmondta neki, hogy odabent rengeteg fegyver és egyéb felszerelés kap helyet, és maguk a katonák is sok mindent viselnek, így még kevesebb a mozgástér. Amíg Philipp társaságában belülről is megnézi a Pumát, a sajtó kint marad: a jármű belsejéről nem készülhetnek fotók vagy felvételek.
„Nagyon sok kis műszer, gomb és irányítókar van bent, úgy néz ki, mint egy PlayStation-konzol” – mondja Kamilė. „Nagyon izgalmas.”
A litván lány az Euronewsnak úgy fogalmaz: a Pumáról kapott valós képnek végül kevés köze volt az előzetes elképzeléseihez. A Bundeswehr nehéz járművével tett körre a gyakorlótéren nagyon vár. Iskolája a fegyveres erők látogatását olyan tapasztalatként írja le, amely segít megérteni szerepüket az ország biztonságában. Maga a pályázat célja is az, hogy ráirányítsa a figyelmet a NATO-szövetség jelentőségére.
Miután megismerte a Puma típusú járművet, egy modernebb Leopard-harckocsin is utazhatott. „Különösen lenyűgözött a harckocsi mérete, a modern technika és az, ahogyan belülről kinézett.” Elmeséli, hogy a Leopard mind a négy ülését kipróbálhatta, és a harckocsi felső részét is mozgathatta – idézi fel Kamilė az Euronewsnak.
NATO-pályázat Litvánia biztonságáról
Évente egyszer a litván védelmi minisztérium esszépályázatot hirdet; a NATO-csatlakozás évfordulóján adják át a díjakat. Idén több mint 400 diák vett részt rajta, soha ennyien. Tavaly még 270 fővel állt be az új részvételi rekord.
A középiskolásoknak szóló esszépályázat mottója: „Mi vagyunk a NATO” – litvánul „Mes esame NATO”. A résztvevők litván, lengyel, angol, német vagy francia nyelven adhatták be írásaikat. A több mint 400 pályamű egyike volt Kamilė V. dolgozata, aki a „A NATO és a hibrid fenyegetések” címet választotta. Emellett még két téma közül lehetett választani: „Litvánia képviselete a NATO ifjúsági csúcstalálkozóján” és „Levél a jövőnek”. A pályázatokban minden esetben a fiatal nemzedéknek kellett a középpontba kerülnie.
„A növekvő részvételi arány azt mutatja, hogy a fiatalok érdeklődnek Litvánia NATO-tagságának aktuális kérdései iránt” – mondta Karolis Aleksa védelmi miniszterhelyettes a március 27-i díjátadón a litván Seimasban, azaz a parlamentben – számolt be róla a 15min.lt hírportál. Szerinte a fiatalok aktívan követik a híreket, és konstruktív javaslatokat fogalmaznak meg a szövetség előtt álló kihívások kezelésére.
„Majdnem biztos vagyok benne, hogy közülük néhányan a jövőben csatlakoznak a nemzeti védelmi rendszerhez, és egy biztonságosabb Litvániáért fognak dolgozni” – tette hozzá Karolis Aleksa, a védelmi miniszter helyettese.
A NATO-val foglalkozó pályázatot nyolc éve rendezik meg, és az érdeklődés azóta folyamatosan nő. A verseny szervezője a védelmi minisztérium mobilizációs és polgári védelmi osztálya.