Európa Tanács: tagállamok nyilatkozatban újraértelmezik az emberi jogi egyezményt, Olaszország a római–tiranai visszaküldési modellt hirdeti mintának
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ülése pénteken ért véget Kisinyovban, Moldovában. Az európai vezetők napirendjének középpontjában Ukrajna határozott támogatása, a demokratikus biztonság megerősítése, az információ-manipuláció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem, valamint a migrációs jelenségek kezelése állt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A legfontosabb, olasz kezdeményezésre meghozott döntések között kiemelkedik az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezésének elfogadása, amely megkönnyítheti egyes migránsok kiutasítását, akár harmadik országokban létrehozott „visszaküldési központokba” is.
Mit tartalmaz az Európa Tanács nyilatkozata
Részletesen szólva az elfogadott nyilatkozat pontosítja az egyezmény 3. és 8. cikkében foglalt jogokat, amelyek a kínzással, az embertelen vagy megalázó bánásmóddal szembeni védelmet, illetve a magán- és családi élethez való jogot rögzítik. A dokumentum jóváhagyja a harmadik országokkal folytatott együttműködést a bevándorlás terén – beleértve a „visszaküldési központokat” is –, feltéve, hogy ezek az országok tiszteletben tartják az emberi jogi egyezményt.
A szöveg leszögezi, hogy a kínzás, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma továbbra is abszolút, ugyanakkor pontosítja, hogy „az a minimális súlyossági szint, amelytől egy rossz bánásmód embertelen vagy megalázó büntetésnek minősül, relatív, és az ügy valamennyi körülményétől függ”.
A jogi kérdések körében a 8. cikk kapcsán a nyilatkozat kimondja, hogy az államok a magán- és családi élethez való jog ellenére is kiutasíthatnak külföldi állampolgárokat, amennyiben ezt valamely jogos cél – például a nemzetbiztonság – indokolja, és hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának „nyomós okokat” kellene felmutatnia ahhoz, hogy felülírja egy állam döntését.
„Alapvető fontosságú, hogy új eszközökkel tudjunk válaszolni a mai kihívásokra” – magyarázza Massimo Dell'Utri olasz külügyi államtitkár, hangsúlyozva, hogy a dokumentum elismeri az irreguláris migráció jelentette kihívások hatékony és gyors kezelésének szükségességét, a határok védelmének és a nemzetbiztonság garantálásának erősítése érdekében. Ez a harmadik országokkal folytatott együttműködés eszközein keresztül is megvalósulhat az áramlások kezelésében, valamint az embercsempészet és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, miközben ismételten megerősíti az Egyezmény központi szerepét az európai jogrend alappilléreként.
Meloni: elismerik az Olaszország–Albánia modell jogszerűségét
A csúcstalálkozó eredményét Rómában nagy elégedettséggel fogadta Giorgia Meloni miniszterelnök hivatala. „A ma az Európa Tanács 46 tagállama által elfogadott kisinyovi nyilatkozat elismeri, hogy az államok jogosultak innovatív megoldásokra a migrációs áramlások kezelésében, például harmadik országokban működő visszaküldési központokra, az Olaszország és Albánia között elindított modell mintájára.”
Ezt írja a közösségi médiában a kormányfő, rámutatva, hogy „ez fontos eredmény, egy olyan folyamat gyümölcse, amelynek elindításához Olaszország bátorsággal és elszántsággal járult hozzá Frederiksen dán miniszterelnökkel együtt”. „Ami még egy évvel ezelőtt is vitákat váltott ki – teszi hozzá Meloni –, ma már az Európa Tanács 46 tagállama által osztott elvvé vált, és ismét bebizonyítja, hogy a migrációs áramlások rendezett kezelésére irányuló, kormányunk által komolyan és következetesen képviselt olasz megközelítés immár Európa megközelítésévé is vált.”
A migrációs dosszién túl az Európa Tanács tagállamai megújították Ukrajna melletti határozott kiállásukat is, különös tekintettel azokra a nemzetközi eszközokra, amelyek az orosz agresszióért viselt felelősség megállapítását szolgálják. Harminchat állam, köztük Olaszország, valamint az Európai Unió elfogadta az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményét vizsgáló különleges törvényszék felállításáról szóló döntést.