A független lengyel kutatóközpont, a CBOS decemberi felmérése szerint a lengyelek 48%-a támogatja ukrán menekültek befogadását, ami a háború kezdete óta mért legalacsonyabb arány.
Ukrajna frontvonalán egyre nagyobb az igény a drónokra és a drónelhárító álcahálókra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Varsóban az ezeket készítő ukrán önkéntesek egy csoportja szerint a háborúval kapcsolatos növekvő fásultság miatt egyre nehezebb rávenni az embereket, hogy segítsenek.
Több mint négy évvel azután, hogy Oroszország lerohanta az országot, egy szervezet, amelynek neve nagyjából azt jelenti, hogy „A bátorság nem ismer határokat”, kénytelen egyre kevesebből egyre többet kihozni.
„Óriási szükség van hálókra, várólistáink vannak, pedig Ukrajnában is szövik őket” – mondta Ruslana Poplawska, a szervezet egyik koordinátora az AFP francia hírügynökségnek.
A csoport minden szombaton összegyűlik, hogy hálókat szőjön és FPV-drónokat szereljen össze egy, az orosz nagykövetségtől nem messze található helyszínen Varsóban.
Sorba állva sötétzöld szövetcsíkokat fűztek át egy nagy szemű hálórácson.
A falon egy általuk ellátott ukrán zászlóalj aláírt zászlaja lóg.
Ukrajnában autókra, utak fölé és hadianyagra terítik a hálókat abban a reményben, hogy láthatatlanná teszik őket az orosz felderítő- és csapásmérő drónok mindennapos hullámai számára.
A varsói csoport 2023 februárja óta mintegy 35 ezer négyzetméternyit készített, ami öt futballpályának felel meg.
Az utóbbi időben azonban egyre nehezebben boldogulnak.
„Az önkénteskedés bonyolultabbá vált. Sokan abbahagyták. Adományokat egyre nehezebb szerezni, és fásultság érezhető” – sorolta Poplawska.
„A teljes körű invázió elején sok lengyel jött segíteni nekünk. Sajnos mostanra szinte mind eltűntek” – jegyezte meg.
Fogyó érdeklődés
A nehézségek egybeesnek azzal, hogy Lengyelországban erősödik az ukránellenes hangulat.
A független lengyel kutatóintézet, a CBOS tavaly decemberi felmérése szerint a lengyelek 48 százaléka támogatja az ukrán menekültek befogadását, ami a háború kezdete óta a legalacsonyabb arány.
A megkérdezettek fele úgy vélte, hogy a számukra nyújtott segítség mértéke túlzott.
A háború kezdetén Lengyelország megnyitotta kapuit az orosz invázió elől menekülők előtt, azóta mintegy egymillió menekültet fogadott be, ami Európában a második legtöbb.
Azonban a 2025-ös elnökválasztás, amelyet a nacionalista Karol Nawrocki nyert meg, felerősítette az ukránellenes üzeneteket.
Júniusban Varsó és Kijev viszonya is kiéleződött a második világháború történelmi értelmezése körüli viták miatt.
A márciusban bevezetett új lengyel szállítási szabályok megnehezítik a humanitárius segélyek eljuttatását Ukrajnába.
Minden teherautóra most hosszas bürokrácia és űrlapkitöltés vár, ami miatt egyre több fuvarozó mondja le az utakat, köztük azt is, amelyet a varsói csoport használt.
A mintegy harmincfős mag önkéntesei azonban elszántak, hogy folytassák.
„Valódi pszichoterápia”
Olga, aki a közép-ukrajnai Kremencsukból származik, hetente hat napot dolgozik fodrászként, egyetlen szabadnapját pedig az ügynek szenteli.
Hálókat fon, de ingyen vágja az ukránok haját is, azt kérve, hogy a munkadíjat a szervezetnek adományozzák.
„Fáradtság? A mieink ott még nálunk is fáradtabbak, mégis tartják a frontot. Ha erre gondol az ember, idejön és dolgozik” – mondta.
A szervezet, amelynek logóján egy álcázott pajzs előtt repülő pillangó látható, „valódi pszichoterápia” – fogalmazott az egyik koordinátor, Natalia Kulbatska.
„Itt senki sem érzi magát egyedül” – tette hozzá Tetjana, az ország keleti részén fekvő, immár több mint egy évtizede heves harcokat elszenvedő Szlovjanszk nyugdíjasa, aki a csoportot „kis Ukrajnának Lengyelország szívében” nevezi.
Fémkeretekkel, elektronikai alkatrészekkel és teáscsészékkel teleszórt asztal köré gyűlve nagyjából tíz férfi, nő és gyerek dolgozott különböző feladatokon: drónokat szereltek össze.
„Drónokra folyamatosan szükség van” – mondta Wladyslaw Jentz, egy olyan projekt szervezője, amely eddig közel negyven embert képzett ki az építésükre.
A csoport eddig nagyjából száz drónt rakott össze, ami csupán csepp a tengerben a frontvonal teljes hosszán naponta bevetett több ezerhez képest.
„Ez az én és a gyerekeim biztonsága” – mondta a háromgyermekes apa, aki 15 éve él Lengyelországban.
„Ha Ukrajna nem bírja ki, annak itt is következményei lesznek.”
Mindazonáltal, humanistaként nehezen birkózik meg azzal a gondolattal, hogy olyan eszközöket épít, amelyek emberek megölésére szolgálnak.
„Nehéz elfogadni… De olyan időket élünk, amikor az életek védelméhez elengedhetetlen, hogy megállítsuk a megszállót.”