Egy ország akkor kerül a figyelmeztető zónába, ha édesvíz-vízkészletének 20%-át felhasználta.
Mivel az édesvízkészleteinek – a gleccserekből, felszín alatti vizekből, folyókból és tavakból származó víznek – mindössze 5,8 százalékát használja fel, az egész EU-ban mért vízhasználat első ránézésre kordában tartottnak tűnhet. Csakhogy ez egy olyan eset, amikor az átlag nem ad valós képet.
Valójában az egyes országok közötti különbségek feltűnőek és aggasztók.
Elég Ciprust említeni, ahol gyakorlatilag állandó vészhelyzet van. Az ország az Eurostat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint édesvízkészleteinek 72 százalékát használja fel, nyáron pedig a kihasználtság 92 százalékra ugrik.
Összehasonlításképpen: egy ország már akkor a figyelmeztetési zónába kerül, ha vízkészleteinek 20 százalékát használja fel.
Az év elején a hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy napi vízhasználatuk 10 százalékát takarítsák meg (ez nagyjából két percnyi vízfolyásnak felel meg), ám az sem kedvez az ország vízkészleteinek, hogy Ciprus népessége gyorsan növekszik.
A kormány sietve új sótalanító üzemeket telepít, hogy kielégítse az ivóvízigényt, különösen az ünnepi szezon előtt, és a leköszönő ciprusi elnökség az Európai Unió Tanácsában a válság kezelését is prioritásai közé sorolta.
Ciprus után egy másik mediterrán ország, Málta következik, ahol a vízhasználat éves szinten 33 százalékos. Nyáron azonban tovább romlik a helyzet: a vízstressz szintje 67 százalékra emelkedik.
Hasonló a helyzet más országokban is: Görögországban (37 százalék), Romániában (34 százalék), Portugáliában (31 százalék), Olaszországban (27 százalék) és Spanyolországban (26,5 százalék) a vízkészletek kihasználtsága mind jócskán a figyelmeztetési zónán belül van a nyári időszakban.
Hol okoz a legtöbb gondot a tiszta vízhez való hozzáférés az EU-ban?
Az EEA szerint az éghajlatváltozás és a szárazság miatt legalább 2030-ig várhatóan nőni fog a vízhiányos időszakok „gyakorisága, intenzitása és hatása”.
Az ügynökség egy másik jelentése, az „Túlforrósodva és felkészületlenül” című tanulmány megállapította, hogy nagyjából tízből egy uniós polgárnak nehézséget okoz, hogy elegendő biztonságos, tiszta vízhez jusson.
A probléma Cipruson (36,5 százalék) és Görögországban (31,5 százalék) a legélesebb.
Érdekesség, hogy több országban – köztük Bulgáriában, Magyarországon, Horvátországban és Írországban – bár gondot okoz a vízhez való hozzáférés, az édesvízkészletek kihasználtsága nem különösebben magas.
Ez arra utal, hogy a vízhez való hozzáférés problémája nem annyira a vízhiánnyal, mint inkább az elöregedett infrastruktúrával és az ellátórendszerek hiányosságaival függ össze.
Ugyanakkor Franciaország, Portugália és Spanyolország – a magas édesvíz-használat ellenére – láthatóan jobban megoldja a tiszta, biztonságos víz elosztását: az ellátási gondokkal szembesülő lakosság aránya mindhárom országban jóval a 9 százalékos uniós átlag alatt van.