A gyermekpornográf tartalmak felderítésére javasolt rendszert az Európai Parlament márciusban elutasította, újjáélesztése pedig veszélybe sodorhatja a hosszabb távú szabályozásról szóló tárgyalásokat.
Az európai kormányok megpróbálnak újraéleszteni egy ideiglenes rendszert, amely lehetővé teszi az üzenetküldő szolgáltatások számára, hogy átvizsgálják a tartalmakat a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok után kutatva, ez a lépés azonban veszélyeztetheti egy hosszú távú jogi keret elfogadására irányuló erőfeszítéseket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az uniós nagykövetek pénteken megállapodtak abban, hogy előrelépnek annak a jogi keretnek az ideiglenes meghosszabbításában, amely lehetővé teszi a WhatsApphoz és a Messengerhez hasonló platformok számára, hogy intézkedéseket tegyenek a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok (CSAM) megosztására gyanúsított felhasználók azonosítására.
Az EU Tanácsának ciprusi elnöksége által javasolt lépés precedens nélküli lenne, mivel az Európai Parlament márciusban már a szóban forgó ideiglenes szabályozás meghosszabbítása ellen szavazott.
Az EP-képviselők arra figyelmeztetnek, hogy ha a Tanács a parlament egyértelmű elutasítása ellenére is továbbviszi az ideiglenes eszközt, az megnehezítené a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak elleni keret kidolgozásáról folyó tárgyalásokat.
„Az Európai Parlamentben mindig a célzott észlelés mellett álltunk ki” – mondta az Euronewsnak Birgit Sippel német szociáldemokrata (S&D) képviselő. „Tekintettel a hosszú távú jogi keret kapcsán eddig elért eredményekre, az átmeneti derogáció esetleges meghosszabbításáról szóló vita újranyitása hátráltatná ezeket a tárgyalásokat.”
Az átmeneti intézkedést azért vezették be, hogy ideiglenes felmentést adjon az elektronikus hírközlés bizalmasságára vonatkozó egyes uniós szabályok alól mindaddig, amíg megszületik a CSAM elleni, hosszú távú rendelet.
A hosszú távú jogszabály, amelyet bírálói „chatkontrollnak” neveznek, megosztónak bizonyult az uniós tagállamok és a jogalkotók körében a magánszférára gyakorolt hatásai miatt, különösen ami a végpontok közötti titkosítással védett kommunikációt illeti.
A hét elején köröztetett, az Euronews által is megtekintett feljegyzésében a ciprusi elnökség arra kérte a tagállamokat, hogy „gondosan fontolják meg az első olvasatbeli tanácsi álláspont elfogadását, még akkor is, ha ez példátlan lenne a jelenlegi helyzetben, amikor az Európai Parlament elutasította a Bizottság javaslatát”.
A lépést – paradox módon – az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola kezdeményezte. Intézményén belüli konszenzus hiányában is arra kérte a június 18-án ülésező Európai Tanácsra összegyűlt uniós vezetőket, hogy mozdítsák előre az átmeneti dossziét.
Nem egyértelmű, hogy Metsola egyeztetett-e az Európai Néppárttal (EPP), a parlament legnagyobb, jobbközép frakciójával, amelynek ő maga is tagja. Javier Zarzalejos néppárti EP-képviselő, aki a dossziét a frakció nevében követi, irodája nem kívánta kommentálni az ügyet az Euronews megkeresésére.
A progresszív képviselők ezzel szemben úgy látják, hogy az EPP és a Tanács egyaránt a parlamenti többség akaratának durva felülírására készül.
„A tárgyalások újranyitása kétes eljárási trükkökkel nem teszi sikeresebbé a folyamatot, viszont aláássa a Parlament álláspontját” – mondta az Euronewsnak Markéta Gregorová cseh zöldpárti (Greens/EFA) EP-képviselő.
A CSAM-rendeletről szóló következő köziintézményes tárgyalási fordulót hétfőn tartják. Miközben az uniós döntéshozók továbbra is messze vannak a megállapodástól ebben az érzékeny kérdésben, az átmeneti derogáció újjáélesztésére tett bármilyen kísérletet lehetséges figyelemelterelésként értékelnek.
„Jelenleg azon dolgozunk, hogy olyan intézkedéseket fogadjunk el az állandó szabályozásban, amelyek jogszerűek, célzottak és arányosak, erre kell összpontosítanunk” – tette hozzá Gregorová.