Az új irányelv értelmében az elévülési időt minden országban legalább 32 évre emelik a legsúlyosabb bűncselekmények esetében.
Két évnyi tárgyalás után az EU mérföldkőnek számító megállapodásra jutott az új, gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelvről, amely jóval szigorúbb szabályokat állapít meg a szexuális ragadozókkal szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyik legjelentősebb intézkedés lehetővé teszi, hogy a gyermekkori nemi erőszak és más súlyos bűncselekmények áldozatai egészen 50 éves korukig hivatalos feljelentést tegyenek feltételezett támadójuk ellen az EU valamennyi tagállamában.
Célja, hogy megszüntesse az úgynevezett kegyetlen földrajzi „lottót” azzal, hogy az EU-ban minden áldozatnak legalább 32 évet biztosít a vádemelésre azután, hogy betöltötte a 18. életévét.
Ez különösen fontos azokban az országokban, ahol rövidebbek az elévülési idők, például Finnországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Litvániában, ahol az áldozatoknak jellemzően mindössze 20–25 évük van arra, hogy jelentést tegyenek még a legsúlyosabb, gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményekről is.
Ugyanakkor olyan országok, mint Svédország, Belgium, Magyarország, Ciprus, Hollandia, Írország, Dánia, valamint az EU-n kívüli Egyesült Királyság már eltörölték az elévülést a legsúlyosabb, vagy a legtöbb ilyen bűncselekmény esetében.
Áldozatok: „Egy önkényes jogi határidő nem tagadhatja meg az igazságszolgáltatást a túlélőktől”
A gyermekbántalmazás áldozatai és az igazságszolgáltatásért küzdő civil szervezetek egyöntetűen üdvözölték a módosítást.
„Ez az irányelv létfontosságú lépés afelé, hogy a túlélők ténylegesen hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz” – mondta Miguel Hurtado Calvo, a Brave Movement, a gyermekbántalmazás áldozatait támogató globális szervezet szóvivője.
„Az én bántalmazóm – egy katolikus szerzetes – teljesen megúszta a börtönt, mert lejárt az elévülési idő, annak ellenére, hogy három évtized alatt 12 gyermeket bántalmazott” – tette hozzá. „Egyetlen túlélőtől sem szabad megtagadni az igazságszolgáltatást egy önkényes jogi határidő miatt.”
Bár az új irányelv „nagyon szükséges egységességet teremt, ez még nem az út vége” – fogalmazott. „Végső célunk továbbra is az, hogy minden uniós tagállamban teljes egészében eltöröljék a gyermekkori szexuális bántalmazásra vonatkozó büntetőjogi és polgári jogi elévülési időt.”
Az elévülési időt csaknem minden más, gyermekek elleni szexuális bűncselekmény esetében is legalább 20 évre hosszabbították.
Az új, gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv olyan új bűncselekményeket is lefed, mint a grooming (online behálózás), a gyermekbántalmazásról szóló élő közvetítésekhez való hozzáférés és a mesterséges intelligencia által előállított képek, és magasabb büntetési tételeket határoz meg.
A jogszabálycsomagot az év végéig elfogadhatják, ha a Tanács és az Európai Parlament hivatalosan is jóváhagyja.
Hol tartanak az egyes országok a gyermekek szexuális bántalmazás elleni védelmében?
A gyermekvédelem azonban a megelőzésről is szól.
Az Out of the Shadows című, a gyermekvédelmi intézkedésekre vonatkozó globális összehasonlító jelentés új elemzése azt vizsgálta, hogy az egyes országok mennyire hatékonyak a szexuális erőszak kockázatának csökkentésében, illetve a feltételezett visszaélésekre adott gyors válaszokban.
A vizsgált nyolc európai ország közül a megelőzés terén az Egyesült Királyság végzett az első helyen, részben az oktatást, segélyvonalakat, védelmi protokollokat és a gondozókat lefedő intézkedéscsomagnak köszönhetően.
Ezzel szemben Németország megelőzési pontszáma csak a hetedik Európában és a 20. a világon, olyan országokkal azonos szinten, mint Kambodzsa, Guatemala és Japán.
A gyógyulás terén Berlin jobban teljesít: Európában első helyen áll az időben elérhető felépülést segítő szolgáltatások és a jogi segítségnyújtási lehetőségek terén, őt Olaszország és Franciaország követi.
Az index azt is elemezte, hogy az egyes igazságszolgáltatási rendszerek összességében mennyire képesek reagálni: ideértve az online és offline bűncselekmények átfogó büntetőjogi szabályozását, a specializált rendészeti kapacitásokat, valamint a gyermekeket védő garanciákat a büntetőeljárásokban.
E téren ismét az Egyesült Királyság áll az első helyen 82,4 ponttal, Franciaország pedig 82,2 ponttal a második, míg Oroszország, Albánia és Szerbia rendelkezik a leghatástalanabb jogi védelemmel Európában.
Világszinten Ausztrália érte el a legjobb összesített pontszámot (83), amelybe az is beleszámít, milyen erőfeszítéseket tesznek a túlélők, a gyermekek és a fiatalok bevonására befogadóbb és rugalmasabban reagáló rendszerek kialakításába.