Tíz évvel a népszavazás után az EU volt Brexit-főtárgyalója közölte: az EU ajtaja nyitva áll az Egyesült Királyság előtt, de London nem válogathat kedvére az uniós szabályok között.
Michel Barnier, az Európai Unió egykori Brexit-főtárgyalója azt mondta az Euronewsnak, hogy az Egyesült Királyságon múlik, akar-e visszatérni a közösségbe, Brüsszel azonban egyértelművé tette a feltételeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Nyilatkozata tíz évvel azután hangzik el, hogy az Egyesült Királyság 52:48 arányban a kilépés mellett szavazott, ráadásul olyan időszakban, amikor a közvélemény-kutatások szerint a brit társadalom egyértelmű többsége párthatárokon átívelve hibának tartja ezt a döntést.
„A tíz évvel ezelőtt, szuverén módon meghozott döntés, a Brexit lezárult, de a jövő nyitva áll, és az ajtó nyitva van” – mondta Barnier, a meghatározó jobbközép politikus, aki 2024 szeptemberétől decemberéig Franciaország miniszterelnöke volt, az Euronews műsorában, a 12 Minutes With-ben.
Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság kormánya és politikai pártjai tisztában vannak az újracsatlakozás feltételeivel, és London számára világosnak kell lennie, hogy a jövőbeli kapcsolatról szóló tárgyalásokon nem lehet egyszerre a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.
Barnier, aki a Brexitet vesztes-vesztes játszmának nevezte, elmagyarázta, hogy például lehetséges volna, hogy az Egyesült Királyság csatlakozzon az egységes piachoz, vagyis a blokk határok nélküli gazdasági térségéhez, anélkül hogy belépne az EU-ba, ahogyan Izland, Liechtenstein és Norvégia tette.
„Az egységes piachoz csatlakozó bármely ország számára a feltételek nagyon világosak” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek közül az egyik a „négy szabadság” tisztelete: az áruk, szolgáltatások, emberek és a tőke szabad mozgása.
Az egységes piac teljes jogú tagsága azonban jelenleg gyakorlatilag nem reális lehetőségként szerepel.
Az egységes piachoz való csatlakozás elutasítása kulcsfontosságú „vörös vonal” volt Keir Starmer leköszönő miniszterelnök munkáspárti kormányának. Így próbálta megtartani pártja választási programjának ígéreteit, hogy a kilépéspárti szavazókat is megnyugtassa, miközben az EU-val való „resetet” próbálta levezényelni.
Starmer inkább azt az utat választotta, hogy bizonyos ágazatokban mélyebben bevigye az Egyesült Királyságot a piacba. Az ilyen részleges, úgymond „à la carte” megoldások azonban hagyományosan nem szerepelnek az EU kínálatában. Barnier is hangsúlyozta, hogy London nem válogathat kedvére az uniós politikák közül.
Nem világos, hogy Andy Burnham, aki jelenleg képviselő, és Starmer hétfői lemondása után a legesélyesebb jelölt a Downing Street 10. szám alatti kormányfői hivatal átvételére, milyen álláspontot képvisel az ügyben.
A liberális demokraták és az EU-párti munkáspárti képviselők máris felszólították, hogy „tegye félre a vörös vonalakat” az egységes piac és a vámunió ügyében, amelyeket Brüsszel a közeledési erőfeszítések egyik fő akadályának tart.
Gyors visszatérés is elképzelhető
Barnier egy esetleges gyorsított eljárás lehetőségére utalt az Egyesült Királyság számára, ha a szabályozások terén fennmarad az összhang, így elkerülve azt a hosszú, összetett, több szakaszból álló csatlakozási folyamatot, amellyel Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni államok jelölt országként szembesülnek.
„A válasz [arra, meddig tartana a folyamat] az Egyesült Királyság kezében van” – mondta. „Ha mostantól a leendő tárgyalások kezdetéig az Egyesült Királyság jelentős mértékben eltávolodik a szabványoktól, az élelmiszerre, a biztonságra vonatkozó normáktól, akkor gond lesz, és sokkal több időre lesz szükség.”
Megjegyezte: „Ha nincs eltérés, nincs lényegi eltérés, akkor a folyamat nagyon gyors lesz.” Hozzátette: „Nem lehet összehasonlítani a nagyon hosszú eljárást azok számára, akik új országként szeretnének csatlakozni az EU-hoz, az egykori tagállamokkal.”
Barnier szerint addig is számos területen tud együttműködni Brüsszel és London.
„Rengeteg közös feladatunk van, például a védelem, a biztonság, a szolgálatok közötti együttműködés terén, de akár a mesterséges intelligenciába vagy az új technológiákba irányuló beruházásokban is” – sorolta.
Azt javasolta, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti ilyen jellegű együttműködést egy új szerv létrehozásával kellene megkönnyíteni, egy „európai védelmi és biztonsági tanács” jellegű testülettel, amely a jelenlegi intézmények mellett működne.
„Ez nyitva állna olyan országok előtt, amelyek már nincsenek, vagy még nincsenek az EU-ban, például természetesen az Egyesült Királyság, de Norvégia vagy Ukrajna előtt is.”
Az Egyesült Királyság és az EU jelenleg „reset-tárgyalásokat” folytat, és abban bíztak, hogy július 22-i csúcstalálkozójukon lezárhatják az agrár-élelmiszeripari megállapodásról, amely az állategészségügyi és növény-egészségügyi szabályok összehangolásával csökkentené az akadályokat, a kibocsátás-kereskedelmi egyezségről, valamint az ifjúsági mobilitási programról szóló egyeztetéseket, az utóbbi külön vízumot adna a fiatal európaiaknak és briteknek.
António Costa, az Európai Tanács elnöke azonban a hét elején megerősítette, hogy az értekezletet, amelynek időpontját csak múlt héten, a franciaországi G7-csúcson tűzték ki, Starmer lemondása miatt elhalasztják.