Európa fő katonai hatalmainak vezetői szerdán Berlinben találkoztak, hogy a jövő havi NATO-csúcs előtt megvitassák Ukrajna támogatását, biztonsági garanciáit és az Atlanti Szövetség európai pillérének erősítését.
Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer lemondott brit miniszterelnök, Giorgia Meloni olasz kormányfő és Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán Berlinben találkozott az E5-csúcson, amelynek Friedrich Merz német kancellár volt a házigazdája.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az E5-formátumot 2024-ben indították el annak érdekében, hogy összehozza Európa legnagyobb katonai hatalmainak és a védelemre legtöbbet költő országait, összehangolva Ukrajna támogatását, kezelve az Egyesült Államok fokozatos európai eltávolodását, és közös védelmi projekteket indítva.
A NATO legbefolyásosabb európai tagjainak találkozójára az észak-atlanti szövetség július 7–8-án, Ankarában esedékes kulcsfontosságú csúcstalálkozója előtt kerül sor.
Az E5-találkozó célja az is volt, hogy építsen az úgynevezett „éviani pillanatra”, ahogy Macron fogalmazott – amikor a G7 vezetői, köztük Donald Trump amerikai elnök egységesen sorakoztak fel Ukrajna háborús erőfeszítései mögött, és fokozott nyomást gyakoroltak Oroszországra, hogy komolyan vegyen részt a béketárgyalásokban.
„Az a folyamat, amely az éviani G7-csúcson indult, folytatódott a múlt heti Európai Tanács ülésén, és meghatározza majd a NATO ankarai csúcstalálkozóját, amelyet az Ukrajnát támogató és a biztonsági garanciákat nyújtó „Coalition of Willing” követ” – mondta Macron az E5-csúcs utáni sajtótájékoztatón.
A „tettre készek koalíciója”
Berlin a hétfőn Londont elárasztó politikai zűrzavar ellenére is kitartott a nagy téttel bíró E5-csúcs megrendezése mellett, miután Starmer a helyhatósági választások katasztrofális eredményei nyomán, saját Munkáspártja nyomására lemondott a miniszterelnöki posztról.
Starmer kulcsszerepet játszott Európa biztonságpolitikai vitáiban: Macronnal közösen vezette az úgynevezett „tettre készek koalícióját”, amelynek célja, hogy egy jövőbeni Ukrajnával kötendő békemegállapodás részeként biztonsági garanciákat és katonai kötelezettségvállalásokat nyújtson. Ugyanakkor nyitott kérdés, hogy a Downing Street várható új lakója, Andy Burnham mennyire tartja majd magát a védelmi kiadásokra vonatkozó ígéretekhez, és mennyire lesz elkötelezett Ukrajna békefolyamata iránt.
Merz Németországot a koalíció társelnökeként pozicionálta – ez a szerep tovább erősödhet, ha elmélyül a brit politikai válság, vagy ha London irányt vált.
A hónap elején Macron, Starmer és Merz az úgynevezett E3-formátumban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy biztonsági garanciákról és katonai támogatásról tárgyaljanak, különösen a ballisztikus rakéták elleni védelemről és a nagy hatótávolságú csapásmérő képességekről.
A találkozó bírálatot váltott ki Olaszországban és Lengyelországban, amelyek kimaradtak az egyeztetésekből – ez indokolta a formátum E5-re bővítését, bevonva Európa két további jelentős védelmi hatalmát.
Az E5 hívei szerint az E3 túl szűk alapot jelentett a döntéshozatalhoz, különösen, ha figyelembe vesszük Lengyelország szerepét Ukrajna háborús erőfeszítéseinek kulcsfontosságú logisztikai központjaként. Állításuk szerint bármilyen békemegállapodás megkötéséhez Varsó szoros részvétele szükséges. Eközben azonban egy diplomáciai válság jelenleg éket ver Lengyelország és Ukrajna közé.
Mások viszont az E3-at tartják az Oroszországgal folytatandó tárgyalások természetes formátumának, mivel ez a csoport páratlan katonai súllyal bír a nukleáris elrettentés, a hírszerzés és a nagy hatótávolságú csapásmérő képesség terén.
A NATO európai pillére
A közelgő NATO-csúcs hátterét Washington európai jelenlétének fokozatos visszafogása adja – nemcsak a hagyományos katonai erők, hanem az úgynevezett stratégiai támogató képességek, vagyis a logisztika, a parancsnoki struktúrák és az infrastruktúra terén is, amelyek lehetővé teszik a katonai erő kivetítését és tartós fenntartását.
„Azért vagyunk ma együtt, ebben az E5-formátumban, hogy megerősítsük: országaink meg fogják őrizni az európai és a transzatlanti egységet” – mondta Tusk lengyel miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
A múlt héten Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy brüsszeli védelmi miniszteri értekezleten élesen bírálta a NATO-szövetségeseket, és arra szólította fel az európaiakat, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját biztonságukért, miközben bejelentette az amerikai erők európai létszámának féléves felülvizsgálatát.
Merz kancellár rámutatott, hogy az érintett országok mindegyike vállalta védelmi kiadásainak jelentős növelését, amit ő úgy értékelt, hogy ezzel „megalapozzák a kiegyensúlyozottabb transzatlanti partnerséget”. Merz azt is közölte, hogy az E5-országok megállapodtak: szorosan összehangolják lépéseiket a legfontosabb védelmi kihívások – például a nagy hatótávolságú fegyverek, a légvédelem és a mesterséges intelligencia – kezelésére.
„Abban mindannyian egyetértünk, hogy Európának vállalnia kell a rá eső felelősséget a védelem és a biztonság terén, és határozottan folytatnia kell az utat az Atlanti Szövetség erősebb európai pillére felé” – fogalmazott Meloni.