Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn közölte, hogy az EU „újragondolja” a július végére tervezett brit csúcstalálkozót, mivel egyre valószínűbb, hogy Keir Starmer miniszterelnöknek az EU-ban alig ismert utódja három és fél hét múlva hivatalba lép. Tehát még a tervezett csúcstalálkozó előtt.
Július 22-re csúcstalálkozót tervezett az Európai Unió és az Egyesült Királyság, de ennek létrejötte egyre bizonytalanabbnak tűnik, miután Keir Starmer brit miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy lemond kormányfői tisztségéről, mire Brüsszel megerősítette, hogy felülvizsgálja a csúcstalálkozó terveit. Paula Pinho, az Európai Bizottság legfőbb szóvivője az Euronews kérdésére azt mondta, hogy "Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke és az Egyesült Királyság képviselői bevonásával újraértékeljük, hogy meg tudjuk-e tartani a találkozót a múlt héten bejelentett módon."
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Starmer és kormánya munkájuk egyik fő prioritásává tette a Brexit utáni kapcsolatok helyreállítását az Unióval, Brüsszel és London pedig közel járt egy olyan megállapodás véglegesítéséhez, amely
- erősítené a kereskedelmi kapcsolatokat,
- összekapcsolná az energetikai infrastruktúrát,
- és bővítené a fiatalok mobilitási lehetőségeit.
A csúcstalálkozó július 22-i időpontját a múlt héti G7-csúcson erősítette meg Starmer, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, így Ursula von der Leyen és António Costa. Starmer hétfői döntése azonban felülírhatja a találkozó létrejöttét, a visszalépés ugyanis felborította a terveket. Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő azt mondta az Euronewsnak, hogy a csúcstalálkozót valószínűleg elhalasztják, egy másik uniós forrás ugyanakkor óvakodott a találgatásoktól, mondván, hogy „túl korai” a következő lépésekről spekulálni, azok ugyanis az Egyesült Királyság „belső fejleményeitől” függnek.
Starmer hétfőn a londoni kormányfői rezidencia előtt ismertette távozásának menetrendjét, miszerint legkésőbb szeptemberig új miniszterelnök lép hivatalba. Estére viszont már egyre valószínűbbnek látszik, hogy a Starmer legesélyesebb utódjaként számontartott Andy Burnham, Manchester egykori polgármestere már július közepén beleülhet a kormányfői székbe.
Az egészségügyi miniszteri posztról májusban lemondó Wes Streetingről többen is úgy vélték, hogy elindul a miniszterelnöki posztért, de ő hétfőn bejelentette, hogy Burnhamet támogatja kormányfőnek, így szinte bizonyossá vált, hogy egyetlen komoly jelölt marad versenyben. Ez azt jelenti, hogy az uniós tisztviselők és diplomaták számára jórészt ismeretlen Burnham már július 17-én, tehát az eredetileg tervezett csúcs előtt öt nappal hivatalba léphet.
Kérdésessé vált a kapcsolatok újraindítása
Starmer elsöprő győzelemmel nyerte meg a 2024 júliusában tartott brit parlamenti választást. Programjában azt ígérte, hogy lezárja az évek óta tartó viszálykodást, és helyreállítja a megromlott kapcsolatokat az EU-val. Kormánya ugyanakkor egyértelmű vörös vonalakat húzott: kizárta, hogy az Egyesült Királyság visszatérjen az egységes piacra vagy a vámunióba, emiatt viszont a terhelt kereskedelmi viszonyt csak ágazati megállapodások sorával lehetne enyhíteni.
Nick Thomas-Symonds, az Egyesült Királyság EU-kapcsolatokért felelős minisztere múlt kedden az Euronewsnak nyilatkozva magabiztosan azt mondta: bízik benne, hogy a felek a július 22-i csúcsig le tudnak zárni egy sor új megállapodást. Starmer helyzete azonban megváltozott, miután Andy Burnham múlt csütörtökön fölényes győzelmet aratott a Makerfield választókerületben tartott időközi választáson. Burnham így bekerült az alsóházba, és megnyílt az út számára, hogy kihívja Starmert. Noha Burnham nemrégiben megígérte, hogy nem akarja újranyitni a Brexit-vitákat, tavaly szeptemberben azt is kijelentette: szeretné, ha az Egyesült Királyság még az ő élete során ismét csatlakozna az EU-hoz. Bár Burnham szándékai az EU–Egyesült Királyság viszonyt illetően egyelőre nem világosak, széles körben úgy vélik, hogy folytatni fogja Starmer örökségét, vagyis a szorosabb kapcsolatokra törekszik, de közben nem kérdőjelezi meg a brit lakosság által éppen tíz éve, a Brexit-népszavazáson hozott döntést.