A nemek közötti bérszakadék továbbra is komoly gond Európában: a férfiak óránként átlagosan 12,7%-kal többet keresnek. Az EU most hatályba léptette új Bérátláthatósági Irányelvét, hogy megszüntesse a fizetési titkolózást és erősítse a munkavállalókat.
Az Európai Unió bérátláthatósági irányelve, amelyet idén június 7-én hivatalosan is hatályba léptettek, új szabályokat vezet be, amelyek arra kötelezik a magán- és állami vállalatokat, hogy egységesítsék és átláthatóvá tegyék bérrendszerüket. Az új jogszabály értelmében a vállalkozásoknak minden álláshirdetésben fel kell tüntetniük a fizetési sávot, vagy legkésőbb az állásinterjú előtt nyilvánosságra kell hozniuk azt. A toborzók nem kérdezhetnek rá a jelöltek korábbi fizetésére, a munkavállalók pedig kérhetnek anonimizált adatokat az adott munkakörre vonatkozó átlagbérekről, nemek szerinti bontásban.
A 150 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek nyilvánosan jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket. Ha az indokolatlan bérkülönbség meghaladja az 5 százalékot, értékelést kell készíteniük a helyzet orvoslására.
Az irányelv az egyenlő munkáért egyenlő bért és a diszkrimináció megelőzését célzó, ötvenéves uniós jogalkotásra épít. Mindezek ellenére az EU-ban a nők átlagosan 87,30 eurót keresnek minden 100 euróhoz képest, amelyet a férfiak kapnak.
A különbség a vezetői szinteken még nagyobb: a női vezetők átlagosan 23 százalékkal kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. Luxemburg az egyetlen uniós ország, ahol a nők átlagkeresete 0,8 százalékkal meghaladja a férfiakét. Ezzel szemben a férfiak javára fennálló legkisebb bérkülönbség Belgiumban 0,7 százalék, Olaszországban pedig 2,2 százalék.
Vajon az EU végre képes lesz felszámolni a nemek közötti bérszakadékot? Vagy ez a lépés csak feleslegesen bonyolítja a magán- és közszféra vállalatainak működését? Kérdőívünk anonim, és kitöltése mindössze néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredményeket uniós szintű XL-összeállításunkban, videókban, cikkekben és hírlevelekben mutatjuk be, és ezek segítenek alakítani tudósításainkat arról, miként őrizheti meg Európa pozícióját a mesterséges intelligencia korában.