Több vezető aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a hívás előtt nem konzultáltak velük.
António Costa, az Európai Tanács elnöke megvédte váratlan döntését, hogy diplomáciai csatornát nyisson a Kremllel annak felmérésére, adottak-e a feltételek a béketárgyalásokhoz – márpedig munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy ez az opció egyelőre nem reális.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a kérdés uralta az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóját.
Nem született egyértelmű magyarázat arra, hogy Costa, aki elnöksége egyik fő témájává tette a 27-ek egységének megőrzését, miért éppen most látta elérkezettnek az időt arra, hogy Moszkvával kapcsolatba lépjen. A hét elején derült ki, hogy kabinetfőnöke, Pedro Lourtie többször is telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb tanácsadójával.
Úgy tudni – bár hivatala ezt nem erősítette meg –, hogy az illető Jurij Usakov volt.
„Az elnök elmondta, hogy utasította hivatalát: nyisson diplomáciai csatornát Oroszországgal. A cél az volt, hogy amikor eljön a megfelelő pillanat, készen álljunk az uniós érdekek védelmére. Rövid érintkezésekről beszélünk, érdemi eszmecsere és tárgyalások nélkül – egyszerűen arról, hogy a diplomaták végzik a dolgukat” – mondta egy uniós tisztviselő.
„A legfontosabb, hogy az európaiak összehangoltan járjanak el abban, hogyan lépjenek kapcsolatba Oroszországgal, és mi legyen az EU álláspontja” – tette hozzá a tisztviselő, hangsúlyozva, hogy a 27-ek koordinálása a Tanács elnökének feladata.
A tisztviselő szerint „több vezető” is jelezte, hogy Costa lenne a blokk érdekeinek „természetes képviselője”, ami arra utal, hogy bizonyos támogatás mutatkozik arra, hogy esetleg különmegbízottként ő folytasson közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal.
Costa nevét az elmúlt hetekben többször is emlegették egy korántsem kockázatmentes feladat lehetséges betöltőjeként.
Belgium, Szlovénia és Ausztria vezetői is azok között voltak, akik csütörtökön üdvözölték Costa döntését. Szlovákiát és Bulgáriát szintén a támogató országok között tartják számon.
„Minden olyan lépést üdvözölni kell, amely a harcok leállításához és tárgyalásokhoz vezethet” – mondta Janez Janša szlovén miniszterelnök.
Ennek ellenére több tagállam is kifejezte egyet nem értését.
Egyes diplomaták az Euronewsnak elmondták, hogy Lengyelország, a balti országok és az északi államok tartoztak azok közé, amelyek aggodalmuknak adtak hangot. A megosztottság fő oka, hogy nem minden tagállam gondolja úgy, hogy most lenne itt az ideje bármiféle párbeszédnek Oroszországgal, míg mások szerint a feladatot az úgynevezett E3-formátumban – vagyis Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság részvételével – kellene kezelni. Az E3 saját csatorna megnyitásának lehetőségeit keresi a Kremlhez.
Costa nem folytatott széles körű konzultációt a nemzeti fővárosokkal, mielőtt nekilátott volna felmérni, hogy megnyitható-e egy csatorna az oroszokkal. Környezete azonban hangsúlyozta, hogy a portugál politikust Ukrajna bátorította erre: Kijev azt kérte az európaiaktól, vállaljanak nagyobb szerepet a békefolyamatban, beleértve a Moszkvával folytatandó párbeszédet is.
„Fontos, hogy Európának erős hangja és látható jelenléte legyen ebben a folyamatban, és érdemes rögzíteni, ki képviseli konkrétan Európát” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt hónapban, miután egyeztetett Costával.
A csütörtöki csúcson a 27 vezető által jóváhagyott zárókövetkeztetésekben első ízben szerepelt, hogy az EU kész „fokozni szerepvállalását” a tárgyalásokban.
A diplomáciai egyeztetések azonban még napokkal azelőtt zajlottak, hogy ezeket a következtetéseket véglegesítették volna, ami felveti a kérdést, volt-e Costának mandátuma, vagy csupán néhány tagállam támogatásával járt el. Az Euronews több tagállam számos tisztségviselőjével beszélt, akik arról számoltak be, hogy velük nem egyeztettek, és csak a sajtóból értesültek a lépésről. Egyikük ugyanakkor üdvözölte az elnök erőfeszítéseit.
Az eset jól rávilágít a mély megosztottságra, amely a tagállamok között Oroszország kezelésének kérdésében fennáll.
„Ukrajna és Európa is mindig nagyon világosan fogalmazott: tartós békemegállapodáshoz végső soron tárgyalásokra lesz szükség” – mondta Rob Jetten holland miniszterelnök.
„De amíg az oroszok erre nem hajlandók, addig Ukrajnát kell segítenünk abban, hogy fölénybe kerüljön a csatatéren.”