Az EU-csúcs napirendjét Oroszország Ukrajna elleni háborúja, a tisztességtelen kínai verseny és a következő többéves költségvetés uralja.
Az Európai Unió 27 állam-, illetve kormányfője Brüsszelben gyűlik össze egy kétnapos csúcstalálkozóra, amelynek középpontjában Oroszország Ukrajna elleni inváziója, a kínai gazdaság megingása és az unió következő, hosszú távú költségvetése áll. Napirenden lesz a közel-keleti helyzet, a versenyképesség, a kábítószer-kereskedelem és a migráció is.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csütörtöki csúcsot egy nagy érdeklődéssel kísért éviani G7-csúcs, Franciaországban, előzi meg, amelyen végül sikerült rávenni Donald Trump amerikai elnököt, hogy aláírjon egy közös nyilatkozatot a Kijevnek nyújtott katonai támogatás és az Oroszországgal szembeni szankciók fokozásáról.
Az európaiaknak Trump támogatásának elnyerése komoly diplomáciai siker, amely átmenetileg elfedi a transzatlanti szövetségen belüli számos törésvonalat.
A Fehér Ház egyoldalú döntése, amellyel három egymást követő felmentést adott az orosz olajra vonatkozó korlátozások alól, komoly feszültségforrás volt. Évianban Trump azonban azt mondta, hogy a Hormuzi-szoros újranyitása az Egyesült Államok és Irán közötti keretmegállapodást követően „hamarosan” lehetővé teszi kormánya számára a korlátozások visszaállítását.
Az EU egy új szankciócsomagot készít elő, hogy kihasználja a Moszkva erőforrás-igényes hadigépezetén mutatkozó egyre nagyobb feszültséget.
„Most van itt az ideje, hogy tovább növeljük a nyomást Oroszországon, és ezen dolgozunk” – fogalmazott az Európai Bizottság szóvivője.
Közvetlenül a G7 után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csatlakozik csütörtökön a 27 vezetőhöz a csúcs első szakaszában, ahol azt vitatják meg, miként lehetne újraéleszteni a béketárgyalásokat, és rábírni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy érdemben üljön tárgyalóasztalhoz.
António Costa, az Európai Tanács elnöke „rövid kapcsolatfelvételeket” kezdeményezett Oroszországgal „diplomáciai szinten a kommunikációs csatornák megnyitása érdekében, de érdemi kérdésekről nem esett szó” – erősítette meg a csúcs előtt egy uniós tisztviselő.
A tagállamok továbbra is erősen megosztottak a közvetlen tárgyalások ötletét illetően.
Zelenszkij várhatóan az uniós csatlakozás kérdését is napirendre tűzi, miután országa és a vele informálisan összekapcsolt Moldova hétfőn megnyitotta az első tárgyalási fejezetcsomagot hétfőn. Évianban Zelenszkij megismételte, sőt nyomatékosította kérését a gyorsított tagságra.
„Oroszország találni fog módot arra, hogy elzárja Ukrajna útját az EU felé. Nem akarják, hogy sikeresek legyünk” – mondta. „Ezért van szükségünk gyorsított eljárásra.”
Az uniós vezetők azonban rossz szemmel nézik a felgyorsított eljárás kilátását, és ragaszkodnak a bővítési folyamat összetett módszertanának sértetlenségéhez és hitelességéhez. A diplomaták attól tartanak, hogy a közvéleményt még nem sikerült megnyerni a bővítés ügyének, és jóval több munkára lesz szükség ahhoz, hogy a választók támogassanak egy ilyen horderejű döntést.
„Csak egy pálya van, az érdemeké, és tudjuk, mit jelent az érdem” – mondta egy magas rangú diplomata. „Ha valaki uniós tagállammá válik, ott ül az asztalnál, és a nemzeti jogszabályok mintegy 30 százalékáról dönt. Azt szeretném, ha annál az asztalnál csak olyan országok ülnének, amelyek a többiekhez hasonló jogállamisági értékeket vallanak, és így olyan jogszabályokról döntenek, amelyek közvetlenül érintik az embereket.”
Friedrich Merz német kancellár egy alternatív (és eddig kipróbálatlan) forgatókönyv, az úgynevezett „társult tagság” mellett fog érvelni, amely többek között megfigyelői státuszt biztosítana az uniós üléseken, valamint kölcsönös segítségnyújtást fegyveres támadás esetén.
Merz javaslata azonban vegyes fogadtatásban részesült Kijevben és más fővárosokban, és aligha számíthat nagy visszhangra csütörtökön.
Kínától a költségvetésig
A Zelenszkijjel folytatott megbeszélést követően a tagállami vezetőket vacsora közben egy nagy várakozás övezte vita várja Kínáról.
Brüsszelben arra a következtetésre jutottak, hogy az EU és Kína közötti kereskedelem fenntarthatatlan, és változtatni kell a kapcsolaton, ha el akarják kerülni a teljes körű konfrontációt. Tavaly volt először, hogy mind a 27 tagállam – kivétel nélkül – kereskedelmi hiányt könyvelt el Pekinggel szemben. Az ipar leépülésétől való félelem így az elvont aggodalomból kézzelfogható valósággá vált.
„Már nem vagyunk naivak. Kína ötéves terve támadás a piacunk ellen” – fogalmazott egy második magas rangú diplomata. „A cselekvés költsége kisebb lesz, mint a nem-cselekvésé. Ebben ma már nincs vita, pedig néhány évvel ezelőtt ilyet még nemigen lehetett hallani.”
Bár a komor helyzetértékelésben széles a konszenzus, a „gyógymódot” még óvatosan mérlegelik. Egyes tagállamok, például Franciaország, Lengyelország, Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia és Litvánia határozottabb fellépést szorgalmaznak a kereskedelmi kapcsolatokban meglévő mély egyensúlytalanságok korrigálására és Peking támogatási gyakorlatának visszaszorítására.
Mások, köztük Németország, Spanyolország és Görögország viszont vonakodnak frontálisan nekimenni Kínának, mert tartanak a súlyos megtorlástól és az üzleti lehetőségek elvesztésétől.
A megosztottság várhatóan a csütörtöki vacsora során is megmutatkozik, amelyet nyílt eszmecsere formájában szerveztek, hogy a vezetők őszintén elmondhassák a véleményüket.
Mindezt árgus szemekkel figyeli majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki már régóta figyelmeztet egy „új kínai sokk” veszélyére.
Von der Leyen és csapata a politikai visszajelzések alapján kívánja kijelölni a további irányt, ami akár új kereskedelmi eszközök bevezetését is jelentheti a gyorsabb fellépés érdekében. A Bizottság mindeddig nehezen szerezte meg a szükséges támogatást ahhoz, hogy Kínával szemben aktiválja a gazdasági kényszerítéssel szembeni védőeszközt (Anti-Coercion Instrument), noha gyakoriak a zsarolásról és a gazdasági eszközök felfegyverzéséről szóló vádak.
„Párbeszédet akarunk, de a párbeszédnek eredményt kell hoznia. Szeretjük a versenyt, de a versenynek tisztességesnek kell lennie. És olyan hozzáférést akarunk a kínai piachoz, amely a kölcsönösségen alapul” – mondta von der Leyen a hónap elején. „Ez egy átfogó koncepció, amelyen dolgozunk.”
Pénteken a vezetők egy másik vitás témára térnek át: a következő, hét évre szóló uniós költségvetésre, amelynek összegét a Bizottság rekordmagas, 2000 milliárd euróban jelölte meg.
Ciprus, az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő ország „mérsékelt”, 2 százalékos, 32,8 milliárd eurós csökkentést javasolt az eredeti tervezethez képest. Azoknak az országoknak, amelyek az agrár- és kohéziós alapok megőrzését tartják szem előtt, ez több mint elegendő. A korábban „fukarokként”, most „modernizátorokként” emlegetett tagállamok számára viszont a 2 százalékos vágás messze nem kielégítő.
A pénteki vita során várhatóan mindenki megerősíti saját vörös vonalait, követeléseit és feltételeit, amelyek továbbra is erősen bebetonozottak.
Kérdés, hogy a 27-eknek sikerül-e decemberben végleges megállapodást kötniük, és így elkerülniük, hogy a költségvetési tárgyalások áthúzódjanak 2027-re, amikor a franciaországi, spanyolországi, olaszországi és lengyelországi választások könnyen keresztülhúzhatják a számításokat.
A brüsszeli kétnapos csúcson négy új vezető is részt vesz: Magyar Péter (Magyarország), Andris Kulbergs (Lettország), Rumen Radev (Bulgária) és ismét Janez Janša (Szlovénia).