A fellebbezési per végén a volt francia elnök megismételte, hogy nem került líbiai pénz a 2007-es elnöki kampányába.
„Ez az ügy, a kampányom állítólagos líbiai finanszírozása, hazugsággal és összeesküvéssel kezdődött, és az igazsággal és az átláthatósággal kell végződnie”, mondta a vádlottak padján Nicolas Sarkozy volt francia elnök szerdán, fellebbviteli pere utolsó napján. „Sosem fogok beismerni olyasmit, amit nem tettem meg, ez nem az a komédia, amelyet önök előtt eljátszottam.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Tizenhárom éve próbálnak minden eszközzel, minden erejükkel belekeverni Nicolas Sarkozyt ebbe a groteszk regénybe”, mondta a nap folyamán korábban Christophe Ingrain, a volt francia elnök négy ügyvédjének egyike. „Feltételezés alapján nem lehet elítélni” – hangoztatta, védence felmentését kérve.
A főügyészség ezzel szemben Nicolas Sarkozyt nevezi meg a Moammer Kadhafi diktátor vezette Líbia rezsimjével kötött korrupciós paktum „kiötlőjeként”, egy olyan ügyben, amely a „Köztársaság számára elképzelhető legsúlyosabb szintet” képviseli.
A vádhatóság ezért hét év börtönbüntetés, 300 000 eurós pénzbírság és öt év közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta Nicolas Sarkozyvel szemben bűnszövetkezetben való részvétel, jogellenes kampányfinanszírozás, líbiai közpénzek elsikkasztásából származó összegek orgazdasága és korrupció miatt.Ezek az indítványok lényegében megegyeznek a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség által első fokon kért büntetéssel.
A bíróság első fokon bizonyítottnak látta, hogy Nicolas Sarkozy (még belügyminiszterként) 2005-ben megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi a 2007-es elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad.
Tavaly az egykori államfőt öt év börtönre ítélték bűnszövetkezetben való részvételért az első per végén, ugyanakkor a három másik vádpont alól, amelyekben szintén felelősségre vonták, felmentették. Ez az ítélet húsz napos fogvatartáshoz vezetett a párizsi Santé börtönben. Legközelebbi munkatársai, Claude Guéant és Brice Hortefeux, akik szintén fellebbeztek, ugyancsak elítélésben részesültek.
A gyanú szerint Nicolas Sarkozy Brice Hortefeux és Claude Guéant munkatársaival együtt egy „korrupciós paktumot” kötött Moammer Kadhafi rezsimjével. Ennek célja az ügyészség szerint az volt, hogy titkos forrásokat szerezzen kampánya finanszírozására Ziad Takieddine közvetítésével, különféle ellentételezések fejében. Ezek közé tartozott többek között Abdallah Senoussi, a DC-10-es repülőgép elleni merénylet megrendelőjének büntetőjogi helyzetének felülvizsgálata; őt távollétében ítélték el terrorizmus miatt.
Miután kétségbe vonta egykori közeli munkatársa, a fellebbviteli tárgyaláson egészségi okokból meg nem jelenő Claude Guéant tisztességét, Nicolas Sarkozy védekezési pozíciója meggyengült. A volt belügyminiszter két olyan dokumentumot nyújtott be, amelyek megkérdőjelezik Nicolas Sarkozy verzióját, és azt állította, hogy az exelnök az 1989-ben elkövetett DC-10-es elleni merénylet értelmi szerzője, a terrorista Abdallah Senoussi jogi sorsát is napirendre tűzte, hogy líbiai közpénzeket szerezzen kampánya finanszírozására.
A bíróság november 30-án hirdeti ki a fellebbezési eljárásban hozott döntését.