Franciaország Svédországgal együtt korlátozná a megszállt palesztin területeken lévő zsidó telepekről származó áruk kereskedelmét. A francia külkereskedelmi államtitkár szerint az Európai Bizottság vonatkozó javaslata hamarosan elkészül.
Az izraeli telepeken, a megszállt palesztin területeken előállított árukra vonatkozó korlátozások bevezetését csupán a józan ész diktálja – mondta az Euronewsnak Nicolas Forissier francia külkereskedelmi miniszterhelyettes.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaország a múlt hónapban Svédországgal közösen terjesztett elő egy javaslatot, amelyben arra szólította fel az Európai Uniót, hogy emelje a vámokat, és vezessen be szigorúbb importellenőrzést a nemzetközi jog szerint illegálisnak minősülő izraeli telepekről származó árukkal szemben.
„Svéd barátainkkal együtt levelet írtunk a Bizottságnak, és nyomatékosítottuk, hogy sürgősen közös európai álláspontra van szükség ebben a kérdésben” – mondta Forissier az Euronews interjúműsorában, a 12 Minutes With címűben.
„Nem fogadhatjuk el olyan termékek importját, amelyeket valójában a nemzetközi jog szerint illegálisan megszállt területeken állítanak elő.”
A javaslat beterjesztésekor Párizs és Stockholm a Nemzetközi Bíróság 2024-es, az izraeli telepek jogellenességéről szóló tanácsadó véleményére hivatkozott. Számos, az 1970-es évek végétől napjainkig elfogadott ENSZ-határozat szintén kimondja, hogy a palesztin területeken folytatott telepesépítés jogellenes.
„Ez nem agresszív álláspont. A [nemzetközi] jog és az emberi jogok szempontjából természetes, hogy ezt kimondjuk. Következetesnek kell lennünk” – fogalmazott Forissier.
Izrael nemrég olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem feletti ellenőrzésének megerősítése többek között a tulajdonjog, a tervezés és az engedélyezés területén. Ezek a lépések úgy tűnik, ellentétesek az 1993-as oslói békemegállapodás keretében aláírt kulcsfontosságú egyezményekkel.
Múlt hét pénteken az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia és Hollandia vezetői közös nyilatkozatban szólították fel Izraelt, hogy hagyjon fel telepei bővítésével a megszállt Ciszjordániában.
Izrael vitatja, hogy ezek a telepek jogellenesek lennének, és a térséghez fűződő történelmi és bibliai kapcsolatokra hivatkozik.
Az Egyesült Államok álláspontja Donald Trump elnöksége alatt jelentősen megváltozott: a telepekkel és bővítésükkel szembeni elutasítástól eljutott azok elfogadásáig, jóllehet az amerikai elnök egyértelműen elítélte a Ciszjordánia annektálására vonatkozó terveket, amelyeket Izrael jelenlegi koalíciós kormányának ultranacionalista erői szorgalmaznak.
Telepekről származó termékek tilalma
Helen McEntee ír külügyminiszter kedden bejelentette, hogy Dublin célja július közepéig elfogadni egy törvényt, amely korlátozza a kereskedelmet az Izrael által megszállt Ciszjordániában lévő telepekről származó árukkal.
A múlt héten a holland kormány közölte, hogy egy három évre szóló kereskedelmi tilalmon dolgozik a megszállt palesztin területeken és a szíriai Golán-fennsíkon lévő illegális izraeli telepekről származó termékekre.
A holland kormány többször is uniós szintű tilalmat sürgetett; ezt a felhívást visszhangozták Svédország és Franciaország is, amelyek közös anyagukban azt írták: a telepekről származó áruk teljes importtilalma a „romló helyzetre” tekintettel indokolható lenne.
Forissier miniszter a kereskedelmi korlátozásoknál „offenzívabb és szigorúbb” megközelítést is felvetett.
Ehhez azonban nincs meg a kellő támogatás az uniós tagállamok körében. A vámok emeléséhez minősített többségre, a teljes tilalomhoz pedig az összes uniós ország egyhangú jóváhagyására lenne szükség, így valószínűtlen, hogy ilyen intézkedések szülessenek.
„Mindenesetre szükség van egy közös európai álláspontra és az Európai Bizottság javaslatára” – mondta Forissier.
Arra a kérdésre, hogy a Bizottság nem halogatta-e a kérdést, azt válaszolta, hogy „nagyon figyelmesen” követte, amit Svédország és Franciaország mondott, és bízik benne, hogy hamarosan megszületik az erről szóló javaslat.
Az Euronews megkérdezte az Európai Bizottságot, valóban készül-e ilyen javaslat, és mit tartalmazna, ám a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Az EU Izraellel kötött átfogó kereskedelmi megállapodása, amely az EU–Izrael társulási megállapodás része, jelentősen csökkenti az izraeli termékekre kivetett vámokat.
A megszállt területekről – például Ciszjordániából, Kelet-Jeruzsálemből és a Golán-fennsíkról – származó termékek azonban nem részesülnek ebben a kedvezményben. Rájuk a szokásos, nem preferenciális vámtételek vonatkoznak.
Spanyolország, Írország és Szlovénia többször is felszólították az uniós blokkot, hogy a Libanonban és Palesztinában elkövetettnek vélt háborús bűncselekmények miatt függessze fel a teljes társulási megállapodást Izraellel. De a legutóbbi kezdeményezés a kedvezményes kereskedelem megszüntetésére nem kapta meg a szükséges támogatást.
A szavazást követően azonban az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas jelezte, hogy további egyeztetések lesznek a francia–svéd javaslatról.
A hónap elején az EU megállapodott arról, hogy szankciókat vezet be az izraeli telepesekkel szemben a ciszjordániai palesztinok elleni erőszakuk miatt; Izrael bírálói ezt azonban csupán apró lépésnek tartják a gazdasági kapcsolatok megszakításához képest.