Vlagyimir Putyin május 8-9-ére győzelem napi tűzszünetet hirdetett, de az ukránok már két nappal korábban elkezdenék a fegyvernyugvást. Eközben az ukrán drónok csapást mértek az egyik legnagyobb orosz olajfinomítóra és egy jelzavarókat készítő gyárra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjféltől tűzszünetet hirdet, miközben Oroszország május 8–9-re, a győzelem napja alkalmából javasolt ideiglenes fegyvernyugvást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Tűzszünetet hirdetünk május 5-ről 6-ra virradó éjszaka 0 órától" - írta Zelenszkij közösségi oldalán, hozzátéve: "a megadott időpontig reális esély van a tűzszünet megvalósítására".
Az ukrán vezető szerint a múltban Moszkva nem válaszolt Kijev számos tűzszüneti felhívására, és most egy ünnep kellett ahhoz, hogy ezt mégis megtegye.
Zelenszkij nem jelölt meg időkeretet a tűzszünetre, de kijelentette, hogy Ukrajna "a megadott időponttól kezdve szimmetrikusan fog cselekedni".
Az orosz védelmi minisztérium hétfő este emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin, az orosz fegyveres erők legfőbb parancsnokának döntése értelmében 2026. május 8-9-én fegyverszünetet hirdetnek ki a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének megünneplése alkalmából. Kifejezte reményét, hogy az ukrán fél is követi ezt a példát.
Figyelmeztettek egyben, hogy Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megpróbálja meghiúsítani a győzelem napján megtartandó ünnepségeket.
A fenyegetés valószínűleg válasz volt Volodimir Zelenszkij ezen kijelentésére:
Kijev amúgy kevésbé optimista a holnap kezdődő fegyvernyugvással kapcsolatban, és azzal vádolja Oroszországot, hogy korábbi egyezségeket is megszegte. A húsvéti tűzszünet alatt az orosz haderő például több száz támadást indított Ukrajna ellen.
Az ukrán rakéták és drónok már 2000 kilométerre benyomulnak Oroszországba
Mindeközben a Kyiv Independent arról ír, hogy az ukrán erők keddre virradóan nagyszabású rakéta- és dróntámadást indítottak több oroszországi régió ellen, és csapást mértek több kulcsfontosságú katonai létesítményre is.
A közösségi médiában terjedő fotók és videók – amelyeket helyiek tettek közzé – azt mutatják, hogy nagy tűz ütött ki a csuvasföldi Csebokszáriban működő JSC VNIIR-Progressnél, egy állami cégnél, amely olyan precíziós fegyverekhez gyárt alkatrészeket, amelyeket Moszkva Ukrajna ellen vet be. Az első hírek szerint előbb egy ukrán gyártású FP-5 Flamingo rakéta, majd drónok rongálták meg az épületet. A helyi kormányzó, Oleg Nyikolajev szerint a csapásokban egy ember megsérült.
Az ukrán vezérkar szerint a határtól mintegy 1200 kilométerre fekvő intézet elektronikai hadviselési rendszereket fejleszt, köztük a Kometa antennarendszert, amely a műholdas, rádiós és radarsugárzás zavarására alkalmas.
A Kometa antennákat Sahíd típusú drónokban, Iszkander–K cirkálórakétákban és irányított légibombákban is használják, ezek mind olyan precíziós fegyverek, amelyekkel Oroszország rendszeresen támad civil és katonai célpontokat Ukrajnában.
A délelőtt folyamán az ukrán hadsereg állítólag a kirisi olajfinomítót is megtámadta, amely Oroszország egyik legnagyobb kapacitású finomítója. A leningrádi terület kormányzója, Alekszandr Drozgyenko először egy meg nem nevezett ipari zónát ért csapásról számolt be Kirisiben, majd később megerősítette, hogy a fő célpont az olajfinomító volt.
A kirisi finomító Oroszország három legnagyobb ilyen létesítménye közé tartozik, évente 20 millió tonna nyersolajat képes feldolgozni. Az ország finomított olajtermékeinek több mint 6 százalékát állítja elő, köztük olyan üzemanyagokat is, amelyeket a hadsereg használ fel.
A mostani akció egy szélesebb támadássorozat része volt: robbanásokról érkeztek hírek a megszállt Krímből, valamint Voronyezs és Kazany városából is. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin közölte, hogy öt drónt lőttek le az orosz főváros felett. Az orosz védelmi minisztérium szerint pedig összesen 289 ukrán drónt semmisítettek meg országszerte.
Még olyan településeken is voltak légiriadók, amelyek 2000 kilométerre fekszenek az orosz-ukrán határtól, és legalább 18 repülőtéren ideiglenesen le kellett állítani a forgalmat a dróntámadások miatt.