A polgári munkára érkező peruiak útlevelét a reptéren elvették, cirillbetűs szerződés aláírására kényszerítették őket, majd egy rövid kiképzés után a vérszivattyúban találták magukat. Sokan életüket is vesztették a harcokban. A családok, akik semmit sem tudnak szeretteikről, Peru-szerte tüntetnek.
Az ukrajnai orosz invázió hullámai már Latin-Amerikáig elérnek. Peruban több tucat család állítja, hogy hozzátartozóikat jól fizető állással csábították Oroszországba, majd az ukrajnai frontra vezényelték őket. Azóta pedig azt sem tudják szeretteikről, hogy élnek-e még. Eleinte a perui hatóságok azt gondolták, hogy csak kacsáról van szó, de miután egyre többen tettek feljelentés kísértetiesen hasonló történettel, május 1-én a perui ügyészség nyomozást indított emberkereskedelem és fegyveres konfliktusban való részvételre kényszerítés vádjával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hivatal adatokat kért be a külügyminisztériumtól és a migrációs hivataltól, valamint munkacsoportot hozott létre az ügy koordinálására.
A limai külügyminisztérium magyarázatot kért az orosz nagykövetségtől. Arra volt kíváncsi, hogy valóban szolgálnak-e peruiak az orosz hadseregben, és ha igen, akkor milyen egészségi állapotban vannak.
Az oroszok elismerték, hogy valóban toboroztak peruiakat a seregbe, de kizárólag ,,önkéntes" módon. Senkit sem csaptak be, nem kecsegtettek más munkával és főleg nem rabolták el őket.
Bárhogy is történt a sorozás, egy biztos: az Peru törvényébe ütközik. A dél-amerikai ország állampolgárai ugyanis csak állami engedéllyel csatlakozhatnak egy másik ország haderejéhez.
Hogyan folyt a toborzás?
Az emberkereskedelemmel foglalkozó speciális ügyészség szerint a peruiakat álláshirdetéseken keresztül csábították Oroszországba biztonsági őrnek, mérnöknek, sofőrnek vagy éppen szakácsnak, havi 2000–3000 dolláros fizetést ígérve.
A nyomozás szerint a toborzás közösségi oldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül zajlott. A toborzók „munkaerő-közvetítőként” mutatkoztak be, gyors ügyintézést ígértek, és azt állították, hogy az oroszországi munka teljesen legális. A bizalom erősítése érdekében felajánlották, hogy ők fizetik a moszkvai repülőjegyet és a szállást az első hetekben.
Akkor jött a feketeleves, amikor a rászedett áldozatok leszálltak az orosz fővárosban. Sokaktól már érkezéskor elvették az útlevelüket „regisztráció” címén, megfosztva őket a hazatérés lehetőségétől. Azok, akik mégis valahogy hazajutottak arról számoltak be az ügyészségnek, hogy orosz nyelvű dokumentumokat adtak nekik aláírásra „munkaszerződésként”, amelyek valójában az orosz védelmi minisztériummal kötött katonai szerződések voltak. Rövid kiképzés után a frontra vezényelték őket.
A forgatókönyv mindenkinél hasonló volt: gyorsított katonai kiképzés Moszkva és Rosztov környékén, majd irány a frontvonal Ukrajnában.
Percy Salinas ügyvéd, aki az érintett családokat képviseli, úgy becsülte, hogy 2025. októbere óta mintegy 600 perui utazhatott Oroszországba, közülük legalább 13-an meghaltak. Ezeket az adatokat az AFP és több perui médium is megerősítette.
Salinas először 2026. április 27-én beszélt az ügyről az RPP Noticias műsorában, ahol azt mondta: a munkaszerződéssel Oroszországba érkezők „végül az ukrajnai háborúban kötöttek ki”. Másnap az El Comercio-nak már arról beszélt, hogy 8 halálos áldozat is van.
Van út visszafelé
Peru már megkezdte azok hazahozatalát, akiknek sikerült kiszabadulniuk. Többen azt állítják, hogy erőszakkal kényszerítették őket a katonai szerződések aláírására.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az elmúlt két hétben 18 perui tért haza, akik segítséget kértek Peru moszkvai nagykövetségén. A minisztérium szerint további egy állampolgár május 3-án, hat fő pedig május 4-én jutott haza konzuli segítséggel. Két perui továbbra is a konzulátus védelme alatt áll, hazaszállításra várva. A külügy hangsúlyozta: továbbra is biztosítják az állampolgárok konzuli védelmét és koordinálják biztonságos hazatérésüket.
Az ügy koordinálására létrehozott munkacsoportot Rocío Gala Gálvez vezető ügyész irányítja. A hatóságok arra figyelmeztették az állampolgárokat, hogy legyenek óvatosak a gyanús állásajánlatokkal.
Bevett gyakorlat
A perui eset nem egyedi. Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország már a teljes körű invázió első hónapjaitól kezdve aktívan toboroz külföldieket, főként szegényebb országokból, magas fizetést, szociális juttatásokat, sőt állampolgárságot ígérve. Több esetben nyomásgyakorlást és kényszerítést is dokumentáltak.
A jelenség nemzetközivé vált: Dél-Afrikában például 17 állampolgár beszervezését vizsgálták, akiket később sikerült hazahozni. India pedig arról számolt be, hogy 2022 óta több mint 200 állampolgára került az orosz hadseregbe, köztük halottak és eltűntek is vannak.
Kijev szerint Oroszország 2026-ban további mintegy 18 500 külföldi harcost próbálhat bevonni. Az ukrán hadifoglyokkal foglalkozó koordinációs törzs adatai szerint március végéig több mint 27 ezer, legalább 135 országból származó külföldit azonosítottak az orosz oldalon harcolók között. A legtöbben Észak-Koreából érkeztek.