Körülbelül 69 ezer uniós vállalkozó 21 év alatti. Hollandia és Olaszország áll az élen, ami az olasz kormány számára megnyugtató jel, mert amúgy nagyon sok a fiatal munkanélküli az országban.
A fiatal vállalkozók, egészen pontosan a 20 és 29 év közötti korosztály, az EU munkaerő-állományának 8 százalékát teszik ki, ez több mint 2 millió ember.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szlovákia vezeti a rangsort: ott a fiatalok több mint 12 százaléka saját vállalkozást visz. Málta és Románia nem sokkal marad el Szlovákia mögött, a fiatalok 10,5 illetve 10,3 százaléka vállalkozó. Írországban, Bulgáriában és Spanyolországban más a helyzet: ezekben az országokban 6 százalék alatti ez az arány, vagyis a vállalkozói szektorban sokkal kevesebb a fiatal.
Eurostat legfrissebb adatai adatai szerinta Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Hollandiában, Lettországban, Cipruson, Belgiumban, Lengyelországban, Finnországban, Horvátországban, Dániában és Litvániában 8 és 10 százalék közötti ez az arány.
Írország (5%), Bulgária (5%) és Spanyolország (6%) jegyzi a legkevesebb fiatal vállalkozót Európában.
Babavállalkozó-boom?
Eközben kialakulóban van egy új vállalkozói réteg, a 15–19 éveseké. Az EU-ban már 69 ezer, többségében férfi vállalkozót jegyez ez a korosztály, ami tíz százalékos növekedést jelent 2022 óta.
Hollandiában és Olaszországban vannak a legtöbben, nagyjából 12 ezer, illetve 11 ezer tizenéves vállalkozóról tudnak a hatóságok.
Az Európai Unión kívül még intenzívebb a tizenésevesek térhódítása. Törökországban például már közel 33 ezer vállalkozó kerül ki ebből a generációból.
Hol a legelőnyösebb vállalkozást alapítani az Európai Unióban?
Az EU üzleti ökoszisztémája rendkívül változatos, és az egyes országok különböző előnyökkel és kihívásokkal járnak.
Észtország az egyik legvállalkozásbarátabb hely az egész blokkban. Nemcsak, hogy lehet teljesen online alapítani vállalkozást, de az újrabefektetett nyereségre 0 százalékos adó vonatkozik, és csak a felosztott osztalék után kell adót fizetni.
Portugália szintén problémamentes a vállalkozásnyitáshoz, mivel az összköltsége alapesetben mindössze 360 euró.
Írország továbbra is rendkívül vonzó, mivel Európa egyik legalacsonyabb (12,5 százalékos) társasági adóját kombinálja további kedvezményekkel, példáulnagyvonalú, 25 százalékos K+F adójóváírással , amely a 2024-től alapított vállalkozások esetében 30 százalékra emelkedik.
Az innovációra jelentős pénzeket fordító befektetők számára Hollandia is rendkívül jó hely: a K+F tevékenységekre fordított első 380 ezer euró után 36 százalékos visszatérítés jár.
Cipruson korábban ugyanolyan társasági adó volt, mint Írországban, de 2026-ban megemelték 15 százalékra. Az üzleti környezet ezzel együtt rendkívül versenyképes maradt, mivel a nem rezidens részvényesek számára 0 százalék forrásadóval terheli az osztalékot. A közelmúltbeli adóreform a ciprusi illetőségűek osztalékára kivetett forrásadót is csökkentette**,** mégpedig 17 százalékról 5 százalékra.
Ami azonban a kisebb vállalkozásokat illeti, az alacsony munkaerőköltségekkel és a kis irodadíjakkal Litvánia kkv (kis- és középvállalkozások) rendszere az egyik legjobb Európában.
A tíz főnél kevesebb alkalmazottal és 300 ezer euró alatti éves bevétellel rendelkező vállalkozások az első évben adómentességet élveznek, és ezt követően is csak 7 százalékos társasági adót fizetnek szemben a 16 százalékos általános adókulccsal.
Emellett az adók aránya a teljes munkaerőköltségen belül mindössze 5,5 százalék, ami a második legalacsonyabb az EU-ban.
Mely országokban a legalacsonyabb a fiatalok foglalkoztatási rátája?
A tágabb értelemben vett ifjúsági munkaerőpiacot vizsgálva az Eurostat szerint a 20 és 29 év közötti fiatalok mintegy 66 százaléka dolgozik.
Ez hat százalékpontos emelkedés tízéves viszonylatban. Ezen a listán is Hollandia áll az élen a fiatalok 84 százalékos foglalkoztatási rátájával, amelyet Málta követ 82 százalékkal és Németország 77 százalékkal.
Románia és a szomszédos Bulgária a sereghajtók között van alig több mint 50 százalékos aránnyal. Olaszországban a legalacsonyabb ez a ráta az Európai Unión belül, 48 százalék körüli, ami még a nem EU-tag Szerbia (55 százalék) és Észak-Macedónia (50 százalék) mutatójánál is rosszabb.