A katari támogatású PSG-től a szurkolói tulajdonban lévő Bayernen át az amerikai finanszírozású Atléticóig és Arsenalig a Bajnokok Ligája elődöntője a klubtulajdonosi modellek csatája.
Kedd este játsszák a Bajnokok Ligája első elődöntőit. Jóval a meccsek kezdete előtt kezdett foglalkozni a sajtó az esemény pénzügyi hátterével.
Például a Paris Saint-Germain a Qatar Sports Investments tulajdonában van. A cég túllépett a futballon, és globális életmódmárkává vált. Ennek középpontjában Nasser Al-Khelaifi olajmágnás áll, a PSG legbefolyásosabb nagyköveteként emlegetik.
A Bayern München működése mögött egy bevett német modell, az „ötven plusz egy” szabály húzódik meg: a klubtagok a szavazati jogok többségét birtokolják, ami jogilag megakadályozza, hogy egyetlen milliárdos átvegye az irányítást. A vezetők a múlt hónapban javasolták a szabály eltörlését, de egyelőre nem változo tt meg a Bayern működése. Olyan nagy német márkák állnak mögötte, mint az Adidas, az Audi és az Allianz.
Az Atlético Madrid a „nép klubja” volt 1992-ig, de azóta teljes vállalati átalakuláson ment keresztül. Miután a múlt hónapban az amerikai magántőke-társaság, az Apollo Sports Capital többségi részesedést szerzett a klubban, és a hazai mérkőzéseket a Riyadh Air Metropolitano stadionban rendezik, a csapat a Wall Street-i tőke és a szaúdi partnerség furcsa hibridjévé vált.
Az Arsenal az amerikai üzletember, Stan Kroenke érdekeltsége. Nem csak játékosokat vásárol, hanem mindent, amiben üzletet lát.
A torna utolsó meccsei előnyös helyzetet jelentenek a befektetőknek, ugyanis a pénzügyi háttérről a labdarúgók teljesítményére helyeződik a figyelem.