Palesztin külügyminiszter az Euronewsnak: Izrael megszállóként nem védi ciszjordániai palesztinokat, telepeserőszakot támogat, Irán-háború tovább háttérbe szorítja államisági törekvéseket
Izrael nem tesz eleget azért, hogy megvédje a palesztinokat a telepesek erőszakától, sőt még támogatja is azt, mondta az Euronewsnak a palesztin külügyminiszter.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A telepeseket nagyon erősen támogatják az izraeli megszálló erők, amelyeknek kötelességük lenne megvédeni a megszállt lakosságot” – mondta Varsen Aghabekian Shahin az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában.
„Azt látjuk, hogy vagy tétlenül nézik, mi történik, vagy maguk is részt vesznek a tényleges terrortámadásokban, és ennek véget kell vetni. Ez rendkívül súlyos” – tette hozzá Aghabekian.
A zsidó telepesek palesztinok elleni erőszakos cselekményei Ciszjordániában jelentősen megszaporodtak a 2023 októberében elkövetett, Hamász vezette dél-izraeli terrortámadások óta, és különösen az Iránnal vívott háború, illetve Izrael libanoni offenzívája nyomán ugrottak meg – közölte az ENSZ (forrás: angol).
A múlt hónapban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök váratlan lépésként utasította a hadsereget és a rendőrséget, hogy fékezze meg a Ciszjordániában elkövetett „nacionalista bűncselekményeket”.
Ettől függetlenül az izraeli vezérkari főnök visszarendelt egy zászlóaljat Libanonból Ciszjordániába, és a zsidó telepesek akcióit „erkölcsileg és etikailag elfogadhatatlannak” minősítette.
A radikális zsidó telepes csoportokat felbátorította, hogy az izraeli kormányban keményvonalas politikusok foglalnak helyet, például Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter.
Még az amerikai kormányzat is „aggodalmát” fejezte ki – szokatlan módon, hiszen Netanjahu alatt többnyire hallgatott Izrael gyors ütemű telepbővítéséről –, ahogy azt Marco Rubio amerikai külügyminiszter fogalmazott a március végén tartott G7-csúcson.
Arra a kérdésre, hogy Izrael bejelentése után, miszerint fel fog lépni a telepesek erőszakával szemben, tapasztalt-e bármilyen javulást a terepen, Aghabekian úgy válaszolt, hogy ez ugyan szükséges lépés, de nem elegendő, „mert a politikán kell változtatni”.
„A jelenlegi politika eszközként használja a telepeseket, hogy terrorizálják a palesztinokat. Ennek meg kell változnia. Nem elég erről beszélni. Nem elég terroristának nevezni őket. Arra van szükség, hogy tényleges lépéseket lássunk a terepen annak érdekében, hogy megállítsák, amit ezek a terrortelepesek tesznek” – magyarázta Aghabekian.
Mintegy 700 ezer telepes él Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, ugyanott, ahol 3,8 millió palesztin is, akik abban reménykednek, hogy egyszer ott hozhatják létre jövőbeli államukat. A nemzetközi jog szerint mindkét területet illegálisan szállták meg, Izrael azonban ezt vitatja.
Halálbüntetés: „illegális” és „diszkriminatív”
Izraelnek arról a múlt hónap végén hozott döntéséről, amellyel visszaállítja a halálbüntetést a zsidó állampolgárok elleni halálos terrortámadások elkövetőivel szemben – a palesztinokat megcélozva, anélkül hogy néven nevezné őket –, a palesztin miniszter azt mondta: „Ez a másik fél eltörlésére irányuló szisztematikus politika része.”
„Ennek a törvénynek semmiféle jogi alapja nincs. Rendkívül diszkriminatív, mert a palesztinokra vonatkozik, és kizárólag rájuk” – magyarázta Aghabekian.
Aghabekian hozzátette, hogy a palesztinok által elkövetett erőszakos bűncselekményeket Izrael palesztin területek feletti megszállásának összefüggésében kell megítélni.
„Népünket évtizedek óta ölik, gyakorlatilag évtizedek óta halálbüntetésnek vagyunk kitéve az izraeliek részéről” – mondta.
„A bírósági eljárás nélküli kivégzések továbbra is folytatódnak az utcáinkon. Arra lenne szükség, hogy magát a megszállást és annak gyökérokait vizsgáljuk meg, és azt, hogy az embereket milyen jogok illetik meg megszállás alatt.”
Hozzátette: „A halálbüntetést világszerte eltörölték, és egy ilyen büntetés bevezetését a mai korban meg kell kérdőjelezni és meg kell támadni.”
Palesztinok megsínylik az Irán elleni háborút
Aghabekian szerint az Irán elleni háború egyik mellékhatása, hogy háttérbe szorult a palesztin ügy és az államiság iránti törekvés. A palesztin–izraeli hivatalos béketárgyalások 2014-ben szakadtak meg.
Netanjahu határozottan ellenzi egy palesztin állam létrehozását. A Donald Trump elnök vezette amerikai kormány az újonnan létrehozott Béketanácson keresztül elsősorban Gáza újjáépítését és irányítását helyezi előtérbe, anélkül hogy garantálná egy jövőbeli palesztin állam létrejöttét.
Trump ugyanakkor közölte, hogy nem engedi Ciszjordánia izraeli annektálását.
A palesztinok a konfliktus gazdasági következményeit is a bőrükön érzik, különösen azért, mert Izrael – ahogyan Aghabekian rámutatott – visszatartja azokat az indirekt adókat és vámbevételeket, amelyeket az úgynevezett 1994-es Párizsi Jegyzőkönyv alapján a Palesztin Hatóság (PH) nevében szed be.
A Világbank szerint Izrael 2025 májusa óta egyáltalán nem utalta tovább ezeket az adóbevételeket a Palesztin Hatóságnak, ami megbénította a palesztin kormány azon képességét, hogy szolgáltatásokat nyújtson és kifizesse a közszférában dolgozók bérét. Ezek a bevételek jelentik a PH legfőbb jövedelemforrását.
Aghabekian az Euronewsnak elmondta, hogy „izraeli bankokban hevernek sékelmilliárdok”, a Palesztin Hatóság szerint mintegy 4,5 milliárd dollár (3,8 milliárd).
„Ma a Palesztin Hatóság képtelen népe alapvető szükségleteit kielégíteni. Ha csak az oktatást, az egészségügyet, a víz- és áramszolgáltatást nézzük, rendkívül nehéz időszakon megyünk keresztül” – mondta Aghabekian.
Az izraeli pénzügyminiszter, Szmotrics felügyeli ezeket az átutalásokat, és kijelentette, hogy az összegeket büntető intézkedésként tartják vissza, mert szerinte a Palesztin Hatóság „a terrorizmust bátorítja” azzal, hogy kártérítést fizet a foglyok családjainak, köztük azoknak is, akik izraeliek ellen követtek el támadásokat, illetve öltek meg izraelieket.