Jogvédő csoportok, köztük az Amnesty International szerint Iránban hajtják végre a világon a legtöbb kivégzést egy főre vetítve, és a legtöbbet minden más ország közül, kivéve Kínát, amelyről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.
Az iráni hatóságok 2025-ben legalább 1639 embert végeztek ki, és most az USA és Izrael elleni háború nyomán továbbiak felakasztását kockáztatják - közölte hétfőn két nem kormányzati szervezet, arra sürgetve a Nyugatot, hogy a halálbüntetést helyezze a Teheránnal folytatott tárgyalások középpontjába.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kivégzések száma 68%-os növekedést jelent a 2024-ben kivégzett 975 iráni halálraítélthez képest, és 48 nő is volt köztük - közölte közös éves jelentésében (forrás: angol) a norvégiai székhelyű Iran Human Rights (IHR) és a párizsi székhelyű Együtt a halálbüntetés ellen (ECPM).
Ha az iszlám köztársaság "túléli a jelenlegi válságot, komolyan fennáll a veszélye annak, hogy a kivégzéseket még szélesebb körben használják majd az elnyomás és az elnyomás eszközeként" - áll a jelentésben.
Az IHR, amelynek két forrás szükséges egy kivégzés megerősítéséhez, amelyek többségéről nem számol be a hivatalos iráni média, azt mondta, hogy ez a számadat "abszolút minimumot" jelent a 2025-ös akasztások számát illetően.
A jelentés szerint a kivégzések száma messze a legmagasabb azóta, hogy az IHR 2008-ban elkezdte nyomon követni azt, és 1989 óta, az iszlám forradalom korábbi éveiben a legtöbbet jelentették.
Raphael Chenuil-Hazan, az ECPM ügyvezető igazgatója szerint a halálbüntetés eltörlésének kérdésének "a középpontjában" kell állnia az Irán és a Nyugat közötti, a jelenleg tűzszünettel szünetelő konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásoknak.
"Legyenek erősek, minden megállapodásba foglalják bele a halálbüntetést" - mondta újságíróknak egy párizsi sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a "valóság ugyanaz" még a több mint öt hete tartó háború után is, amelyben megölték Ali Khamenei legfelsőbb vezetőt.
Mahmood Amiry-Moghaddam, az IHR igazgatója sajnálkozott, hogy a hétvégi iszlámábádi amerikai-iráni tárgyalások után, amelyeken nem sikerült áttörést elérni, "az iráni nép jogairól egyetlen tárgyaláson sem esett szó".
A halálbüntetés alkalmazásának moratóriuma és az összes politikai fogoly szabadon bocsátása kell, hogy legyen a tárgyalások "első számú követelése" - mondta.
A világ legjobb hóhéra?
A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy "több száz őrizetbe vett tüntetőt továbbra is halálos ítélet és kivégzés fenyeget", miután halálos bűncselekményekkel vádolták őket a hatóságok elleni 2026. januári tüntetések miatt, amelyeket a jogvédő csoportok szerint több ezer halottat és több tízezer letartóztatottat követelő fellépés nyomott el.
Irán még a háború alatt hét embert akasztott fel a januári tüntetésekkel összefüggésben, további hat embert a betiltott Iráni Népi Mudzsaheddinek (MEK) nevű ellenzéki csoporthoz való tartozásért ítéltek el, és egy iráni-svéd kettős állampolgárt Izraelnek való kémkedéssel vádoltak.
Amiry-Moghaddam elmondta, hogy legalább 26 másik, a januári tüntetések miatt letartóztatott ember ellen is halálos ítéletet hoztak, "de több száz további" ellen is olyan vádakkal kell szembenézniük, amelyek alapján kivégezhetik őket.
"Azzal, hogy minden nap embereket végeznek ki, azt üzenik, hogy 'hatalmunk van ölni'" - tette hozzá.
A civil szervezetek szerint 2025-ben legalább 48 nőt végeztek ki, ami több mint 20 éve a legmagasabb szám, és 55 százalékos növekedés 2024-hez képest, amikor 31 nőt akasztottak fel.
Közülük 21-et a férjük vagy vőlegényük meggyilkolásáért végeztek ki - áll a jelentésben.
Majdnem minden akasztást börtönökben hajtottak végre, de a nyilvános akasztások száma több mint háromszorosára, 11-re emelkedett 2025-ben - áll a jelentésben.
A jelentés szerint a kivégzettek csaknem felét kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ítélték el.
Jogvédő csoportok, köztük az Amnesty International szerint Iránban hajtják végre a világon a legtöbb kivégzést egy főre vetítve, és a legtöbbet minden más ország közül, kivéve Kínát, amelyről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.
Amiry-Moghaddam elmondta, hogy több mint 500 további lehetséges kivégzési eset volt 2025-ben, amelyek nem kerültek be a jelentésbe, mivel nem lehetett meggyőzően kimutatni őket.
A számok összeállítását a hatóságok által a januári tüntetések és a háború idején elrendelt internet-zárlat is nehezítette - tette hozzá.
Chenuil-Hazan szerint ez azt jelentheti, hogy Irán "talán" most már Kínát is megelőzte a világ első számú hóhérai között.