Campinos: Európa többé nem versenyképes az MI-ben, de belső akadályok lebontásával még vezető lehet a következő technológiai forradalomban
A müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) elnöke szerint az Európai Uniónak az egységes piac további integrációjára kell összpontosítania, ha meg akarja nyerni a versenyt a feltörekvő technológiák terén, és piacvezető vállalatokat akar létrehozni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews’ 12 Minutes With című műsorában Campinos elismerte, hogy Európa „többé-kevésbé elveszítette” a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia (MI) feletti dominanciáért folyó globális versenyt, de szerinte vannak még „technológiai csaták, ahol mi, európaiak fokozatos fejlesztéseket tudunk felmutatni”.
Az általa vezetett, müncheni székhelyű intézmény évente mintegy 200 000 szabadalmi bejelentést vizsgál, és lehetővé teszi a feltalálók és vállalatok számára, hogy egyetlen kérelemmel akár 46 országban is szabadalmi oltalmat szerezzenek.
„A következő nagy forradalom, amit látok, a kvantumtechnológia. Még az alapkutatás és a fejlesztési kutatás közti fázisban tartunk, de már meglehetősen közel vagyunk a piachoz. És rendszerint éppen itt veszítjük el mi, európaiak a versenyképességért, az innovációért folyó küzdelmet” – magyarázta Campinos.
Noha Európa a kutatás és az innováció globális nagyhatalmának számít, az induló vállalkozások komoly nehézségekbe ütköznek, amikor találmányaik piaci hasznosításáról van szó. „Méretgazdaságossági gondjaink vannak, és nem vonzunk elég tőkét ahhoz, hogy az ötleteket a laborból a piacra vigyük” – mondta Campinos.
„Ezért kell fókuszálnunk. És ahhoz, hogy fókuszáljunk, valóban csökkentenünk kell a belső piac széttöredezettségét” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Európának integrálnia kellene tőzsdéit, hogy az ezekben a feltörekvő ágazatokban működő startupok növekedni tudjanak, és „globális szereplőkké” váljanak.
Februárban az EU 27 vezetője a belga vidéken tartott elvonulásra gyűlt össze – Mario Draghi és Enrico Letta volt olasz miniszterelnök társaságában –, hogy új ötleteket keressenek az uniós gazdaság stagnálásának fellendítésére és a szabályozási akadályok lebontására.
Draghi és Letta szerzői annak a 2024-ben készült két, mérföldkőnek számító jelentésnek, amely azt vizsgálja, miként lehet visszaszerezni az EU versenyelőnyét az éles globális versenyben, és amely az uniós integráció elmélyítését sürgeti többek között az energia-, a tőke-, a távközlési és az innovációs területen.
Bár a diagnózis közismert, a reformok végrehajtása megrekedt.
Az Európai Bizottság a múlt héten javaslatokat terjesztett elő egy új, egész EU-ra kiterjedő társasági formáról, az úgynevezett EU Inc-ről, amely lehetővé tenné, hogy bárki 48 órán belül, száz eurónál kevesebbért online céget alapítson, és az egész blokkban egyetlen szabályrendszer szerint működjön.
Campinos az EU Inc-et fontos előrelépésnek nevezte abban, hogy a startupok és vállalatok könnyebben növekedhessenek az Unió egész területén, de szerinte ennél is többet kell tenni a belső piac további „defragmentálása”, egységesítése érdekében.
„Valóban annyi bürokratikus akadályt kell lebontanunk, amennyit csak tudunk, hogy egy kis mozgásteret teremtsünk a nagy szereplőknek, a kutatóközpontoknak, az egyetemeknek, és minél több ötletet vihessünk a laborból a piacra” – mondta Campinos. Hozzátette: ha ez nem sikerül, az az áruk esetében mintegy 40–60, a szolgáltatásoknál pedig 100–110 százalékos nem vámjellegű akadályt jelent, és akár 700 milliárd eurónyi elveszett GDP-nek felel meg.
Campinos szerint ha az EU versenyszabályait a globális piac realitásaihoz igazítanák, és integrálnák a blokk tőzsdéit, az nagyobb kiszámíthatóságot és több lehetőséget teremtene a startupok számára a növekedéshez.
„Foglalkoznunk kell ezzel, mert az elmúlt 50 évben nem hoztunk létre egyetlen 100 milliárd dolláros vagy ezermilliárd dolláros vállalatot sem, miközben sok amerikai és kínai cég nagyjából ekkora értékű” – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök nemrég júniusi határidőt szabott egy új, az EU gazdasági újjáélesztését célzó „programhoz”, amely várhatóan tartalmazza majd az úgynevezett Megtakarítási és Befektetési Uniót is, amely az uniós tőkepiacokat egységes, közös értékpapírpiaccá olvasztaná össze.
A változás iránti türelmetlenség arra ösztönöz egyes, a mélyebb integrációra nyitott uniós kormányokat, hogy fontolóra vegyék az előrelépést a 27 tagállam mindegyikének részvétele nélkül is, ami új precedenst teremthet az Unió működésében.