A vasárnapi parlamenti választások eredménye fontos jelzése lesz annak, hogy Szlovénia megmarad-e a liberális irányvonalon, vagy jobbra tolódik. Az előzetes eredmények szerint Orbán szövetségese alig néhány tized százaléknyi különbséggel a második helyen áll.
A kormányzó liberálisok és az ellenzéki jobboldali populisták döntetlenre végeztek a vasárnapi parlamenti választások közel végleges előzetes adatai szerint, ami a politikai bizonytalanságot vetíti előre a közép-európai országban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szavazatok mintegy 99 százalékának összeszámlálása után az Állami Választási Bizottság jelentése szerint a Robert Golob miniszterelnök vezette balközép Szabadság Mozgalom a szavazatok 28,5 százalékát, míg a Donald Trump amerikai elnököt támogató, Orbán Viktor magyar kormányfővel jó viszonyt ápoló Janez Jansa volt kormányfő vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt a leadott voksok 28,1 százalékát kapta.
A közel azonos eredmények azt mutatják, hogy egyik pártnak sem lesz többsége a 90 fős parlamentben, és bárki is alakít majd kormányt, a kisebb pártoktól függ majd, amelyek királycsináló szerepben lépnek fel.
Az eredmények nyilvánosságra hozatala után Golob miniszterelnök bizakodását fejezte ki, hogy pártja alakítja majd a következő kormányt is.
"Köszönöm mindannyiuknak, akik tavaly óta, és akik négy éve keményen dolgoznak. Mindannyiuknak, akik négy éven át harcoltak a parlamentben. Mindannyiuknak, akik végigcsinálták ezt a kampányt, hogy megismételhessük a mandátumunkat" - mondta Golob a támogatóinak.
"Ez az eredmény nem magától értetődő, egyáltalán nem az Szlovéniában. Itt az elvárások magasak voltak, nagyon magasak. Legyen ez inspiráció számunkra, mert bizalmat nyertünk. Ez a tendencia is megfordulhat, és valóban el kell gondolkoznunk azon, hogyan haladjunk előre a jövőben" - tette hozzá.
A közvélemény-kutatások mély megosztottságot tükröznek
A vasárnapi szavazást kulcsfontosságú tesztnek tekintették nemcsak a politikusok és az elemzők, hanem a lakosság is azzal kapcsolatban, hogy az EU-tagállam Szlovénia megmarad-e liberális irányvonalán, vagy jobbra tolódik. A felmérések mély megosztottságot tükröznek az 1,7 millió választásra jogosult körében.
Golob kormánya a 27 tagállamot tömörítő EU-ban eddig is erős liberális hangot ütött meg. Ellenfele, az SDS vezetője, Janez Jansa populista politikus és Orbán Viktor nacionalista magyar miniszterelnök közeli szövetségese.
A szavazásra egy olyan választási kampányt követően került sor, amelyet elsőként egy aktivistákból és újságírókból álló csoport állításai árnyékoltak be. Ezek szerint a választók befolyásolására titkos videofelvételek sora készült, amelyeken állítólagos, a kormányhoz köthető korrupciót mutatnak be.
A hatóságok vizsgálatot indítottak azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint Jansa pártjának és egy külföldi magánügynökségnek is köze van ezekhez a felvételekkel. Jansa elismerte, hogy kapcsolatban állt a Black Cube ügynökség tanácsadójával, de tagadta a választások illegális befolyásolását.
A céget két volt izraeli hírszerző vezeti, és az elmúlt évek során számos alkalommal keveredtek ellentmondásba. A többi között azzal gyanúsítják őket, hogy Harvey Weinstein megbízásából fedett akciót hajtottak végre a szexuális bűncselekményekkel vádolt filmmogul vádlóinak lejáratására. Ezt mind a ketten tagadják.
A 67 éves Janzát legutóbbi hivatali ideje alatt (2020-2022) azzal vádolták, hogy elnyomja a média szabadságát és gyengíti a jogbiztonságot Szlovéniában. Ő tagadja mindezt.
Az 59 éves Golob, aki korábban egy energiaipari vállalat vezetője volt, a szlovénok nagy reménysége volt 2022-ben, amikor pártja megnyerte a választásokat.
A kormány hitelét azóta megtépázták az átszervezések, az egészségügyi reformmal kapcsolatos problémák és az adópolitika gyakori változásai, amelyek a következetlenség látszatát keltik.
Nemzetközi szinten Golob kormánya határozottan palesztinbarát álláspontot képvisel: 2024-ben elismerte a palesztin államot, és megtiltotta a beutazást vezető izraeli tisztviselőknek. Jansa ezzel szemben Izrael-párti, és határozottan bírálta a palesztin állam elismerését.
A kétmilliós lakosú alpesi ország 2004-ben lett a NATO és az EU tagja, és azóta, hogy 1991-ben elszakadt az egykori Jugoszláviától, a jobb és a baloldal felváltva kormányoz.