Tucatnyi uniós tagállam vitatja az Európai Bizottság tervét, mely szerint az áram hálózati adójának csökkentésével tenné olcsóbbá ezt a fajta energiát, hogy a felhasználók inkább ezt válasszák, ne a gázt.
Több mint egy tucatnyi uniós tagállam, köztük Magyarország is, ellenzi az Európai Bizottság azon tervét, amely kedvezményes adóztatással olcsóbbá tenné az áramot a földgáznál, hogy a háztartások és a vállalatok inkább a villamosenergiát részesítsék előnyben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csakhogy közben az európai villamosenergia-hálózatok bővítésének és üzemeltetésének emelkedő költségeit a szolgáltatók egyre inkább a fogyasztókra hárítják, ami nem kedvez a váltásnak.
A kritikusok szerint az uniós kormányzat túllépi hatáskörét. Az uniós energiaügyi miniszterek csütörtöki, luxembourgi ülésén Németország, Olaszország, Málta, Csehország, Bulgária, Szlovákia, Finnország, Románia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Észtország és Magyarország is azok között volt, amelyek a vitatott rendelkezéstervezet visszavonását követelték.
A Bizottság javaslata egy energiaválság közepette született, amit tovább súlyosbított az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja, ami az árak elszállásához vezetett, és fokozta a Brüsszelre nehezedő nyomást, hogy enyhítse a háztartások és az ipar terheit.
Már a közel-keleti konfliktus előtt is kétszer akkora volt a villamosenergia ára, mint az Egyesült Államokban és Kínában, ami arra késztette az európai gyártókat, hogy „sürgős és merész” lépéseket követeljenek.
A februári informális csúcstalálkozón az uniós vezetők vállalták, hogy csökkentik az energiaárakat, azzal, hogy az áram adóztatását kedvezőbbé teszik a földgázénál, a számlák leszorítása érdekében.
Több uniós ország szerint az adópolitikáról a jelenleg folyamatban lévő, az energiaadó-irányelv felülvizsgálata keretében kellene dönteni, amely egyhangúságot igényel, nem pedig minősített többségi szavazással, ahogyan az Európai Bizottság javasolja.
Svédország energiaügyi minisztere, Ebba Busch jobb szabályozást sürgetett, ahelyett hogy növelnék a bürokráciát.
„Tekintettel az unión belüli hálózatok és hálózati jellemzők nagyon jelentős különbségeire, nincs mindenki számára megfelelő, egységes megoldás a tarifák kialakítására”, mondta Busch.
Spanyolország, Dánia és Luxemburg támogatják a Bizottságot, bár némi rugalmasságot kértek.
„A javaslatoknak rugalmasaknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék egyértelmű politikai prioritások meghatározását a tagállamok számára. Hogy azok el tudják dönteni, milyen léptékben és ütemben akarnak felzárkózni az ambiciózus elektrifikációs politikákhoz” - mondta a dán EU-nagykövet helyettese, Søren Jacobsen.
Franciaország köztes megoldást keresett, a jogalap megerősítését szorgalmazta, és azt javasolta, hogy az intézkedést konkrét körülményekhez, például egy gázválsághoz kössék. Luxemburg azt vetette fel, hogy a rendelkezést általános elektrifikációs ösztönzési kötelezettséggel kellene felváltani.
Brüsszel kontra nemzeti ellenőrzés
A legerősebb ellenállás a Bizottság azon tervére összpontosult, hogy közös szabályokat állapítson meg arra, miként számítják ki az elektromos hálózati díjakat az egész EU-ban, anélkül, hogy minden alkalommal új jóváhagyást kellene kérnie a tagállamoktól és az Európai Parlamenttől.
Olaszország, Franciaország, Németország, Szlovákia, Lengyelország, Spanyolország, Finnország és más országok azzal érveltek, hogy a terv aláásná a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét, és túl nagy hatalmat adna Brüsszelnek olyan döntések felett, amelyeknek szerintük fontos nemzeti szinten megszületniük.
Finnország jelezte, hogy parlamentje hivatalosan is megállapította, hogy a szóban forgó javaslat sérti a szuverenitás elvét.
„A tagállamoknak elegendő rugalmasságra van szükségük annak érdekében, hogy tükrözni tudják nemzeti körülményeiket, beruházási igényeiket és villamosenergia-rendszereiket. Aggaszt bennünket az átfogó hatásvizsgálat hiánya is” - mondta Finnország állami képviselője, Mika Nykänen.
Dan Jørgensen energiaügyi biztos zárónyilatkozatában kitartott álláspontja mellett, és azt mondta, hogy az uniós végrehajtó testület javaslata „nagyon is logikus”. Az EU legfőbb energiaügyi vezetője elmondta, hogy a Bizottság és a Tanács jogi szolgálatai egyaránt jogilag megalapozottnak ítélték a javaslatot.
„Ez (a jogi záradék) közvetlenül és szerkezeti szinten is hatással lehet az áramszámláink csökkentésére. Nem szabad megfosztanunk fogyasztóinkat és iparunkat e javaslat előnyeitől” - mondta Jørgensen az energiaügyi minisztereknek.
Az uniós tárgyalásokat jelenleg közvetítő ír elnökség közölte, hogy decemberben kompromisszumot szeretne elérni a hálózati díjak ügyében.