A vártnál is kevesebben adták le voksukat az ökormányzati választásokon Franciaországban. Elemzőintézetek szerint legfeljebb 58,5 százalék lehetett a részvételi arány. A legtöbb településen lesz második forduló.
Majdnem húsz éve nem volt ilyen alacsony a részvételi arány franciaországi helyhatósági választásokon, mint most, ami nagyon fontos mutató a jövő évi elnökválasztásra készülő pártoknak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Elemzőintézetek előzetes becslései szerint a több mint 48,5 millió szavazásra jogosultnak mindössze 56, legfeljebb 58,5 százaléka adta le voksát összesen több mint 35 ezer településen, amelyek nagy részében várhatóan lesz második forduló március 22-én.
Bár a helyhatósági választások elsősorban a helyi ügyekre összpontosítanak, a politikai szereplők számára fontos próbatétel volt ez a jövő évi elnökválasztás előtt. Emmanuel Macron harmadszor már nem indulhat, és ádáz küzdelem folyik az utódlásáért. Pártja, a Renaissance arra törekszik, hogy országszerte meghatározó szerephez jusson a helyi testületekben. A legutóbbi előrehozott választásokon komoly esélyekkel indult, de végül vereséget szenvedett szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés szintén igyekszik labdába rúgni helyi szinten.
Az első eredmények azt mutatják, hogy az ország északi részén a radikális baloldal, az Engedetlen Franciaország szerepelt jól. A Nemzeti Tömörülés ugyanakkor pozícióba kerül a párt számára fontos több déli városban is, Toulonban és Nimes-ben is.
Közel 900 ezer jelölt indult
Az első fordulóban mintegy 900 ezer jelölt osztozott körülbelül 50 ezer listán. A települések többségében mindössze egyetlen lista állt össze, ezzel szemben egyes városokban kiélezett volt a verseny. Montpellier tartja a rekordot, itt tizenhárom listát jegyeztek be a most vasárnapi első fordulóra.
68 településen egyáltalán nem adtak le jelölést. Ezekben az esetekben a prefektus ideiglenes vezetést jelöl ki, amíg új választást nem szerveznek, vagy esetleg a települést össze nem vonják egy szomszédos községgel.
A Cevipof tanulmánya szerint a jelenlegi polgármestereknek csak 63 százaléka döntött úgy, hogy újraindul. Ez visszaesést jelent az előző önkormányzati választásokhoz képest: 2014-ben 72 százalékuk, 2020-ban pedig 69 százalékuk vállalt újabb jelöltséget.
Számos országos politikus is ringbe szállt a polgármesteri posztokért, köztük mintegy tíz miniszter.
Mi a tét?
Noha a legtöbb településen a voksolás kimenetele már most borítékolhatónak tűnik, több nagyvárosban rendkívül szoros második fordulóra lehet számítani.
Párizsban különösen éles a küzdelem Anne Hidalgo székéért. Heves párharc alakult ki a konzervatív Köztársaságiak jelöltje, Rachida Dati és a szocialisták indulója, Emmanuel Grégoire között.
Jelentős a bizonytalanság Marseille-ben, Nizzában, Nantes-ban és Toulouse-ban is, ahol több lista is esélyes arra, hogy bejusson a második fordulóba.
Egyes pártok számára különösen nagy a tét. A zöldeknek, akiket a 2020-as „zöld hullám” emelt fel, több nagyvárost is meg kell védeniük, köztük Lyont, Strasbourgot és Bordeaux-t.
A jövőre távozó államfő, Emmanuel Macron pártja, a Renaissance eközben továbbra is nehezen ver gyökeret helyi szinten, de továbbra is törekszik erre, ami most, hogy Macron jövőre már nem indulhat az elnökségért, még fontosabb céllá válik.
A pártok most várhatóan azt elemzik majd a következő napokban, mi az, ami távol tartotta a szavazókat. Mivel és hogyan lehet megnyerni mindazok támogatását, akik egyik politikai erőre sem akarták leadni voksukat a helyhatósági választások első fordulójában.