Főleg más NATO-tagországokhoz képest. A belga hadsereg emberállománya erős, de felszereléseik elavultak, a haderő így sok szempontból súlyosan el van maradva más európai országok védelmi képességeitől.
Az Európai Unió más országaihoz hasonlóan Belgium is versenyt fut az idővel, hogy felkészítse hadseregét egy esetleges háborús konfliktusra, csakhogy szakértők szerint az ország le van maradva a többi európai országtól. Belgium 2024-ben növelte védelmi kiadásait a GDP 1,3 százalékáról 2,1 százalékra, de a NATO-n belül még így is a legkevesebbet költi védelemre a többi tagállamhoz képest. Megjegyzendő: a NATO-ban az a megállapodás, hogy legkésőbb 2035-re a tagállamok a GDP 5 százalékát költik védelemre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Belgium azon európai országok közé tartozik, melyek a hidegháború után jelentősen csökkentették a védelmi kiadásaikat, és egyike azon kevés európai országnak, melyek 2014 után sem költöttek sokat védelemre” – magyarázta Michelle Haas belga védelmi szakértő az Euractivnak, utalva 2014-el arra az évre, amikor Oroszország illegálisan annektálta a Krímet Ukrajnától.
2026-ban immár négy éve tart az ukrajnai háború, két hete pedig az iráni, utóbbi ráadásul hamar és súlyos csapásokat mért a világgazdaságra. Haas szerint a belga fegyveres erők nehéz helyzetben vannak, mivel a hadviselés fejlődése felgyorsult, és miközben más országok tartják a lépést, Belgium csak most ocsúdott fel.
Belgium fegyveres erőinek létszáma jelenleg 24100 katonából és 4900 tartalékos katonából áll, és a legtöbb NATO-tagállamhoz hasonlóan a belgák is növelni akarják az állományt. Johan Peeters belga nyugalmazott vezérőrnagy az Euractivnak nyilatkozva azt mondta, hogy a legutóbbi toborzási adatok reménykeltőek, de kérdés, hogy a hadsereg mennyi ideig és mekkora állományt tud stabilan megtartani. „A mai fiatalok megtartása nehéz” – summázta Peeters, hozzátéve, hogy sok újonc röviddel a kezdeti kiképzés után távozik a seregből. Ezzel együtt meg kell jegyezni, hogy Belgiumnak a katonai személyzete az egyik erőssége. A különleges erők tábornoka szerint a különböző helyzetekhez való alkalmazkodóképességük teszi félelmetessé a fegyveres erőket, a több nyelvet beszélő katonák pedig jól illeszkednek a nemzetközi szervezetekbe, ami „segít a mai műveletekben." Az ország holland és francia nyelvű egységeket, valamint néhány kétnyelvű egységet is felállított.
De hol vannak a gépek?
Michelle Haas szerint a védelmi kiadások folyamatos csökkentése súlyos képességbeli hiányosságokat okozott a belga fegyveres erők számára. Belgium ugyan részt vesz az ENSZ, az EU és a NATO nemzetközi misszióiban, de csak korlátozott képességeket kínál akár az emberi erőforrás, akár a fegyverzet tekintetében.
A legszembetűnőbb, hogy Belgium jelenleg nem rendelkezik légvédelemmel, tehát amennyiben légitámadás érné, akkor a NATO-szövetségeseknek kellene segíteniük Brüsszelt. A légvédelem hiányának jellemző esete az a 2025 végi incidens, mikor azonosítatlan drónok környékezték meg a belga katonai létesítményeket és a kritikus infrastruktúrát. A gyanú akkor Moszkvára terelődött, akkor ugyanis több ilyen incidens történt szerte Európában. A légvédelem hiányosságának pótlására 2027-ben norvég NASAMS rendszerek érkeznek a kikötői infrastruktúra védelmére, de Peeters ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a belga fegyveres erőknél nem sok embernek van meg a kellő szakértelme az ilyen rendszerek kezeléséhez. „A képességeink jelenleg rendkívül korlátozottak” – összegezte a nyugalmazott tábornok.