A Litvániában állomásozó NATO-katonákra nem lő senki, mégis támadás alatt állnak - igaz, nem hagyományos eszközökkel támadják őket.
Oroszország nemcsak vadászrepülőgépekkel, drónokkal vagy léggömbökkel hatol be időről időre az EU és a NATO területére, hanem a digitális térben is. A modern hadviselés már nemcsak a tankokról és rakétákról szól, hanem hibrid, pszichológiai hatást kiváltó eszközökről is. Ez az alapállása Joshua Krebs új könyvének, melynek címe Inside the Budeswehr, azaz "A német hadseregben". Krebs valóban a német hadseregben szolgált, méghozzá Litvániában, így első kézből van tapasztalata arról, hogy hogyan próbál meg Oroszország beférkőzni a Bundeswehr berkeibe.
"Előfordul, hogy egy bajtárs hazatelefonál, fél órát beszél telefonon, majd ismeretlen számról kap egy hívást. Felveszi - és újra hallja a saját korábbi beszélgetését, amelyet felvettek és visszajátszottak neki" - mesélte Krebs, aki a könyvében a megfigyelést ezen formáját hátborzongatónak nevezte.
A Bundeswehr szinte folyamatosan hibrid támadások alatt áll. A németországi katonai bázisok fölött drónok repülnek át, hogy feltérképezzék a kritikus fontosságú védelmi rendszereket, vagy éppen a 45-ös páncélosbrigád litvániai gyakorlatait.
Tavaly a Bundeswehr "Vasfarkas" elnevezésű litvániai gyakorlatán a szomszédos Belarusz légterében egy orosz kémrepülőgépet figyeltek meg. Carsten Breuer tábornok, a német hadsereg főfelügyelője az incidenst "a Litvániát fenyegető valós fenyegetés bizonyítékának" nevezte.
Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter is megerősítette, hogy a hibrid hadviselés különösen Litvánia számára jelent problémát, amikor litván kollégája, Robertas Kaunas január végén Berlinben járt. Pistorius szerint Litvániában és az egész balti térségben jobban érzékelhető az Oroszország részéről érkező hibrid fenyegetés, mint Európa más részein, például provokatív légtérsértések révén.
Légtérsértések: provokáció vagy valami komolyabb?
Pistorius többek között arra a két orosz vadászgépre utalt, amelyek 2025 októberében megsértették a litván légteret. A litván fegyveres erők szerint mintegy 18 másodpercig tartózkodtak ott, mielőtt NATO-gépek kíséretében kiléptek az állam légteréből. A repülőgépek feltehetően a Litvániával közvetlenül határos Kalinyingrád orosz exklávéból érkeztek.
A balti államok az orosz fenyegetés közvetlen közelében vannak: mindhárman határosak Oroszországgal, és Lettország, valamint Litvánia Belarusszal is. A balti államok feletti légtér így különösen érzékenynek számít, ezért azt a NATO folyamatosan biztosítja - 2025 végén például épp magyar Gripenek teljesítettek szolgálatot a térségben.
Jelenleg Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság felel a légtér felügyeletéért. Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik saját harci repülőgépekkel.
Németország is részt vesz a közös munkában. "Németország idén januártól márciusig többek között a légtérellenőrzéshez szükséges mobil légierő-parancsnoksággal támogatja a litván légtér védelmét" - magyarázta Pistorius januárban.
"Kis zöld emberkék" a balti államokban
A fentebb említett litvániai légtérsértésnek nem lettek konkrét következményei, talán azért sem, mert a hibrid hadviselés nemzetközi jogi szabályozása hiányos. Nem egyértelmű, hogy mikortól számít valami támadásnak, mikor szabad válaszolni rá, és az sem, hogy hogyan.
A hibrid hadviselés esetén gyakran ki sem derül az, hogy ki volt a valódi elkövető. Ez persze egyértelmű akkor, amikor orosz vadászgépek hatolnak be egy ország légterébe, de akkor már nem, amikor valaki drónt reptet egy katonai támaszpont fölött. A cél azonban gyakran ugyanaz: a provokáció és a félelemkeltés. A reakció pedig szintén rendszerint egy kaptafára történik: a közvélemény aggódik, és azt követeli az államtól, hogy hárítsa el a fenyegetéseket.
Amikor tavaly decemberben orosz határőrök engedély nélkül léptek be NATO-területre Észtországban, Tallin diplomatikusan reagált: egyszerűen magyarázatot követelt Oroszországtól, és találkozót hívott össze az orosz és az észt határőrök képviselői között.
Ez azonban nem volt elszigetelt eset: néhány hónappal korábban katonai egyenruhát viselő fegyveresek egy csoportját látták az észt határ közelében. Az ilyen jellegű incidensek emlékeztetnek az úgynevezett "kis zöld emberekre", akik 2014-ben jelentek meg az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten. Nem sokkal később Moszkva annektálta a Krímet, és a mai napig megszállva tartja.
Az ismeretlen katonák nem hatoltak be még mélyebben Észtországba. Szakértők szerint az októberi incidens a pszichológiai hadviselés része volt, és nem tekinthető valós katonai fenyegetésnek. Oroszország inkább csak jelezte, hogy ott van, és vigyázni kell vele.
Mikor kezdődik egy támadás - és mikor szabad válaszolni?
A nemzetközi jogban elvileg az erőszak alkalmazásának tilalma érvényesül, az ENSZ Alapokmány 2. cikkének (4) bekezdése alapján. Ez megtiltja az államoknak, hogy más államokkal szemben katonai erővel fenyegetőzzenek vagy katonai erőt alkalmazzanak. A klasszikus katonai támadások tehát egyértelműen ennek hatálya alá tartoznak.
A hibrid támadások azonban gyakran nem minősülnek automatikusan "fegyveres támadásnak", ami az ENSZ Alapokmány 51. cikke szerinti önvédelemhez való jogot váltana ki. Inkább az esettől függően a jog különböző területei léphetnek életbe. A nemzetközi szokásjog ezzel együtt előírja a belügyekbe való beavatkozás tilalmát.