Az EU-ba érkezett migránsok visszatérésének egyszerűsítését célzó törvényjavaslat aggodalmat keltett, hogy az európai hatóságokat felhatalmazza arra, hogy az Egyesült Államok bevándorlási ügynöksége, az ICE által alkalmazott intézkedésekhez hasonlókat alkalmazzanak . A The Cube utánajárt.
A héten bizottsági szinten jóváhagyták azt a vitatott javaslatot, amelynek célja az illegális migránsok EU-ból való visszatérésének fokozása.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nem kormányzati szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a terv egyes részei megnyitják az utat a vitatott amerikai Bevándorlási és Vámhivatalhoz (ICE) hasonló végrehajtási gyakorlatok előtt.
Az uniós visszatérési rendelet néven ismert javaslat létrehozná az Európai Bizottság által "közös európai visszatérési rendszernek" nevezett rendszert, amelynek célja, hogy "gyorsabbá és hatékonyabbá" tegye a kitoloncolási eljárásokat az egész blokkban.
A megvitatás alatt álló intézkedések között szerepelnek az úgynevezett "visszatérési központok", azaz az EU-n kívül található kitoloncolási központok, ahová az elutasított menedékkérőket küldenék, amíg a kitoloncolásra várnak.
A jogszabálytervezet azt is lehetővé tenné, hogy a migránsokat akár két évig is őrizetben lehessen tartani, ha a hatóságok szükségesnek tartják a visszatérésük kikényszerítését.
A támogatók szerint a reformra azért van szükség, hogy az EU-n belüli alacsony kitoloncolási arányt kezelni lehessen. A kritikusok szerint azonban egyes rendelkezések jelentősen kibővíthetik a végrehajtási hatásköröket.
A nem kormányzati szervezetek az "ICE-stílusú" végrehajtásra figyelmeztetnek
Február elején mintegy 70 nem kormányzati szervezet közös nyilatkozatot adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a javaslat egyes elemei az ICE által alkalmazott gyakorlatokhoz hasonló gyakorlatokhoz vezethetnek, amely ügynökség ellentmondások közepette tüntetéseket és összecsapásokat váltott ki az Egyesült Államokban a bevándorlási razziái és fogva tartási gyakorlatai miatt.
Az aggodalmak középpontjában azok a rendelkezések állnak, amelyek előírják, hogy az EU tagállamainak "hatékony és arányos intézkedéseket" kell bevezetniük az illegális migránsok felderítésére.
A nem kormányzati szervezetek szerint az ilyen "felderítési intézkedések" közé tartozhat a magánlakások rendőrségi átkutatása, a közterületeken végrehajtott bűnüldözési műveletek, a faji profilalkotás, a hatóságokra rótt jelentéstételi kötelezettség és a megfigyelési technológiák fokozott alkalmazása.
Egyes aktivisták szerint Európa egyes részein már léteznek hasonló mechanizmusok, a Platform for International Cooperation on Undocumented Migrants (PICUM) nevű szervezet például a németországi jogszabályokra hivatkozik.
Az ország tartózkodási törvényének 87. szakasza értelmében számos hatóság köteles jelenteni a bevándorlási hatóságoknak a papírokkal nem rendelkező migránsokat. Az iskolák és bizonyos gondozóintézmények a kevés kivételek közé tartoznak.
A törvény arra is kötelezi a szociális ellátó hivatalokat, hogy értesítsék a bevándorlási hatóságokat, ha papírokkal nem rendelkező migránsok fordulnak hozzájuk egészségügyi ellátást kérve.
Silvia Carta, a PICUM szakpolitikai munkatársa szerint a javasolt uniós rendelet kiszélesítheti a nyomozati jogköröket, ha nem határozzák meg gondosan.
"Ez potenciálisan megnyitná az utat a rendőrség előtt, hogy házkutatást tartson olyan emberek házában, akiket azzal gyanúsítanak, hogy migránsokat fogadnak, valamint a humanitárius szervezetek által működtetett irodákban és menedékhelyeken" - mondta.
Carta szerint az intézkedések kiterjeszthetnék a nemzeti hatóságok azon képességét, hogy "világos keret nélkül" nyomozásokat folytassanak. Megjegyzi azonban, hogy egyes tagállamokban a nemzeti jogszabályok vagy alkotmányos biztosítékok korlátozhatják az ilyen szabályok alkalmazását.
Az Európai Bizottság visszautasítja az ICE-összehasonlítást
Az Európai Bizottság elutasítja azt a felvetést, hogy a reform agresszív végrehajtási gyakorlathoz vezetne.
A Bizottság szóvivője az Euronews tényellenőrző csoportjának, a The Cube-nak elmondta, hogy a javaslat nem kötelezi a közszolgálatokat arra, hogy jelenteniük kell a bevándorlási hatóságoknak vagy a rendőrségnek a papírokkal nem rendelkező migránsokat.
"Természetesen nem írja elő, hogy a nemzeti hatóságok köz- és magánterületeken razziázzanak, faji profilalkotást végezzenek, vagy invazív megfigyelési technológiákat alkalmazzanak" - mondta a szóvivő.
A Bizottság szerint a javaslat teljes mértékben összeegyeztethető a nemzetközi joggal és az alapvető jogokkal, és "erős biztosítékokat tartalmaz a visszatérők alapvető jogainak védelmére".
Egyes nem kormányzati szervezetek szerint azonban ezek a védintézkedések még mindig túl homályosak.
A Carta szerint az alapvető jogokra való egyszerű, tág értelemben vett hivatkozás nem biztos, hogy elegendő, amikor a jogszabályokat az egyes uniós országokban eltérően hajtják végre.
"Az alapvető jogokra való homályos hivatkozások nem elegendőek" - mondta. "Nagyon nehéz lesz egységes értelmezési normát kialakítani a tagállamokban, hacsak ezek a biztosítékok nem épülnek be egyértelműen a jogszabályokba."
A jogszabály még az uniós jogalkotási folyamat korai szakaszában van. A javaslatról még az Európai Parlamentnek is szavaznia kell, és a tagállamoknak is tárgyalniuk kell a végleges szövegről, és meg kell állapodniuk róla.