Brüsszel válságintézkedéseket léptetett életbe az iráni háború miatt.
Az EU fel akar készülni az Izrael, az USA és Irán közötti háború következményeire. Az EU külügyminiszterei arra figyelmeztetnek, hogy az Iránban és a közel-keleti régióban bekövetkező eszkaláció veszélybe sodorhatja a külföldön tartózkodó európaiakat és a globális gazdaságot. A háború átterjedésének megakadályozása érdekében az EU külügyminiszterei aktiválták az EU kríziseszköztárát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az első cél az európai polgárok védelme a válságövezetben. Az EU nagykövetségei összehangolták az utazási figyelmeztetéseket, nyomon követték a külföldön tartózkodó állampolgárokat és megszervezték a mentesítő járatokat. A nem létfontosságú személyzet is kivonható. Ha a helyzet tovább romlik, a tagállamok mások segítségét kérhetik az EU katasztrófaelhárítási rendszerén keresztül. Ez a rendszer egyesíti a tagállamok erőforrásait: a repülőket és orvosi csapatokat is, a rendszert pedig éjjel-nappal felügyelik Brüsszelből.
A második cél a globális kereskedelem fenntartása és a pénzügyi krízis elkerülése. A Hormuzi-szorosnál bármilyen felfordulás globális gazdasági sokkot okozna.
De mi történik, ha az olajárak emelkednek? Az EU ezt nem tudja megakadályozni, de enyhítheti ennek hatásait. A tagállamoknak olajtartalékkal kell rendelkezniük és koordinálniuk kell a tartalékok kiadását a Nemzetközi Energia Ügynökséggel, hogy stabilizálják az ellátást. Az Európai Bizottság eközben lehetővé teszi a kormányoknak a benzinárstop bevezetését, és azt is, hogy csökkentsék az üzemanyagot terhelő adókat, vagy pénzt adjanak a háztartásoknak.
Az EU-s alapok segítséget nyújtanak a háztartásoknak a számlafizetéshez, az energiabiztonsági tervek diverzifikálják a beszállítókat, így efféle zavarok kevésbé súlyosan érintik Európát.
Néhány eszköz azonban még mindig hiányzik. A gázzal ellentétben az olajnak nincs EU-s szinten árszabályozó mechanizmusa. Az országok közötti együttműködés az olajkészletek terén gyegébb, és többnyire önkéntes. A válsághelyzetre vonatkozó szabályok az olaj, a gáz és az áram esetében még mindig nem egységesek. Az EU-nak nincs valós idejű közös adatbázisa az üzemanyag-készletekről és -áramlásokról, ezért a közös döntéseket nehezebb meghozni válsághelyzet idején.