Brüsszel válságintézkedéseket léptetett életbe az iráni háború miatt.
Az EU fel akar készülni az Izrael, az USA és Irán közötti háború következményeire. Az EU külügyminiszterei arra figyelmeztetnek, hogy az Iránban és a tágabb régióban bekövetkező eszkaláció veszélybe sodorhatja a külföldön tartózkodó európaiakat és a globális gazdaságot. A háború átterjedésének megakadályozása érdekében az EU külügyminiszterei aktiválták az EU kríziseszköztárát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az első cél az európai polgárok védelme a válságövezetben. Az EU nagykövetségei összehangolták az utazási figyelmeztetéseket, nyomon követték a külföldön tartózkodó állampolgárokat és megszervezték a mentesítő járatokat. A nem létfontosságú személyzet is kivonható, hogy több ember legyen a válságok kezelésére.
Ha a helyzet tovább romlik, a tagállamok mások segítségét kérhetik az EU katasztrófaelhárítási rendszerén keresztül. Ez a rendszer egyesíti a tagállamok erőforrásait: a repülőket, orvosi csapatokat, generátorokat.
A rendszert éjjel-nappal felügyelik Brüsszelből, hogy gyorsan kivonhassák az embereket, a támogatást pedig eljuttassák a szükséges helyekre.
A második cél a globális kereskedelem fenntartása és a pénzügyi sokkhatások elkerülése. A Hormuzi-szorosnál, ami kulcsfontosságú olajszállítási útvonal, bármilyen felfordulás globális gazdasági sokkot okozna.
Európa máris hozzájárul a tengeri megfigyelési missziókhoz a kereskedelmi hajók védelmébek és a hajóutak nyitvatartásáért. De mi történik, ha az olajárak emelkednek?
Az EU nem tudja megakadályozni a globális árak emelkedését, de enyhítheti ennek hatásait. A tagállamoknak olajtartalékkal kell rendelkezniük és koordinálniuk kell a tartalékok kiadását a Nemzetközi Energia Ügynökséggel, hogy stabilizálják az ellátást.
Az Európai Bizottság eközben lehetővé teszi a kormányoknak a benzinárstop bevezetését, és azt is, hogy csökkentsék az üzemanyagot terhelő adókat, vagy pénzt adjanak a háztartásoknak.
Vannak hosszabb távú pufferek is. Az EU-alapok segítséget nyújtanak a háztartásoknak a számlafizetéshez és a hatékonysági beruházásokhoz. Az energiabiztonsági tervek diverzifikálják a beszállítókat. Így az ilyen zavarok kevésbé súlyosan érintik Európát.
Néhány eszköz azonban még mindig hiányzik. A gázzal ellentétben az olajnak nincs EU-szintű árszabályozó mechanizmusa. Az országok közötti együttműködés az olajkészletek terén gyegébb és többnyire önkéntes.
És a válságszabályok az olaj, a gáz és az áram esetében még mindig nem egységesek. Noha a valós életben történő sokkok egyszerre érintik mindegyiket. Az EU-nak nincs valós idejű közös adatbázisa az üzemanyag-készletekről és -áramlásokról, amitől a gyors közös döntéseket nehezebb meghozni válsághelyzetben.