Az Ipari Gyorsító Törvény három stratégiai szektort szabályoz: a zöld technológiáét, az autóipart és az energiaintenzív iparágakat, amilyen az alumínium-, az acél- és a cementipar.
A zöld átállásban érintett kínai beruházásokat korlátozó iparügyi tervezetet hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság alelnöke, Stéphane Séjourné azt mondta a törvényről: "ha ma nem teszünk semmit, akkor nagy valószínűséggel a következő években a zöld technológiák 100%-a Kínában fog készülni. Nagy valószínűséggel a cement- és acéliparunk 100%-ban kihelyeződne a következő években. Ha úgy gondoljuk, hogy ezek a technológiák stratégiai jelentőségűek, és az EU számára egyszerre biztosíthatják a technológiai hátteret és a termelést, akkor szükségünk van a kereskedelmet védő eszközökre.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A javaslat bevezeti az úgynevezett „Made in Europe” küszöbértékeket. Ezek megkövetelik, hogy az akkumulátorok kivételével az elektromos járművek alkatrészeinek 70%-át az Unióban gyártsák. Az acélra és a cementre 25%-os, a betonra 5%-os minimumkövetelmények vonatkoznának.
A Bizottság azt is javasolja, hogy a minimum követelményeket terjesszék ki azokra a termékekre is, amelyek szabadkereskedelmi megállapodásokban érintett kereskedelmi partnerektől származnak.
A javaslat ezzel kizárná Kínát és az Egyesült Államokat, hiszen a két nagyhatalomnak nincs szabadkereskedelmi szerződése az Európai Unióval. Ugyanakkor kizárná Kanadát is, amely egyre inkább protekcionista kereskedelempolitikára törekszik, amivel elzárja az uniós áruk elől a helyi piacokat.
A javaslatot most az Európai Parlamentnek és a tagállami képviseletet jelentő Európai Tanácsnak kell jóváhagynia.