Klímavédők szerint energiaönállóságot adna, ha a helyben létező megújuló energiaforrásokra támaszkodnának az országok.
A közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait a magánszemélyek és a cégek is hamar megérezhetik Európában, hiszen a Hormuzi-szoroson átmenő kereskedelmi forgalom globális jelentőségű, a világ kőolajszállítmányainak ötöde is azon át jut a Perzsa-öbölből az óceánok felé.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mivel Irán fenyegetése a kereskedelmi hajók ellen, valamint a térségben zajló drón- és rakétatámadások miatt szinte leállt a hajóforgalom erre, a globális olajárak megugrottak. Az üzemanyagok áremelkedését az autósok is tapasztalják több országban, számos országban pedig hamarosan fogják.
A gáz ára is emelkedett, világviszonylatban átlagosan több mint húsz százalékkal, Európában több mint 50 százalékkal. A cseppfolyósított gáz, vagyis az LNG jelentős részét ezen az útvonalon szállítják. A támadásokat követően Katar leállította LNG-létesítményeit, emiatt szöktek az egekbe az európai gázárak.
Európa a beszerzés diverzifikációja miatt nagy arányban használ LNG-t, ezért várhatóan magasabb közüzemi számlákat kapnak a háztartások is. Mivel az európai gáztározók átlagosan 30 százalékos töltöttségűek, a tél elmúltával most kellene kezdeni feltölteni azokat a következő télre készülve.
Klímavédelmi csoportok szerint ez a válság rávilágít a fosszilis tüzelőanyagokhoz láncolt világ valódi sebezhetőségeire. Ezek a problémák nem lennének, ha a helyben létező megújuló energiaforrásokra támaszkodnának az országok.
Európában a megújuló energiára való átállást fékezte a Covid és az Ukrajna elleni orosz háború, így a megélhetési költségekre jóval tovább hatással lesz a fosszilis energiahordozók világpiaci ára, mint ahogy azt egy évtizeddel ezelőtt remélték a szektor fejlesztői.