A piacokon attól tartanak, hogy az energiapiaci sokk új inflációs hullámot indíthat el.
Az energiapiacokon jelentős áremelkedés bontakozott ki. Az európai záráskor a WTI nyersolaj hordónként 88,52 dolláron állt, ami 9,27 százalékos napi drágulást jelentett. Az északi-tengeri Brent hordónként 90,93 dollárra emelkedett, árfolyama 6,46 százalékkal nőtt. Az emelkedés hátterében a Hormuzi-szoros körüli ellátási kockázatok állnak, miután a térségben a biztonsági helyzet miatt a tankerforgalom erősen korlátozottá vált. A világ olajkereskedelmének mintegy ötöde ezen az útvonalon halad át.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Brent jegyzése a hét eleje óta több mint 20 százalékkal drágult, míg az WTI ára mintegy 21 százalékkal került feljebb. Havi összehasonlításban a Brent körülbelül 32 százalékkal, a WTI pedig mintegy 38 százalékkal emelkedett.
Az európai TTF földgáz jegyzése 52,72 euróra emelkedett megawattóránként. Az ár a nap folyamán 4,66 százalékkal nőtt. A piacon attól tartanak, hogy a konfliktus elhúzódása az LNG-szállításokat és az európai gáztárolók feltöltését is veszélyeztetheti.
Az európai TTF földgáz ára heti szinten több mint 50 százalékkal nőtt, ami 2022 februárja óta a legnagyobb heti drágulásnak számít. Havi összevetésben a jegyzés 58,56 százalékkal emelkedett.
Emelkedett az arany ára
A nemesfémek piacán a spot arany ára 1,33 százalékkal emelkedett, és unciánként 5148,83 dolláron állt. A befektetők a gyengébb amerikai makroadatok és a geopolitikai feszültségek miatt ismét menedékeszközökbe áramoltatták tőkéjük egy részét.
A pénzpiacokon módosultak a kamatvárakozások is. A megugró energiaárak miatt a befektetők egyre inkább attól tartanak, hogy a globális infláció ismét erősödik, ami késleltetheti a kamatcsökkentéseket a nagy jegybankoknál, sőt az euróövezetben akár újabb kamatemelések lehetőségét is felveti.
A devizapiacon a dollárindex 0,06 százalékkal csökkent, és 98,98 ponton állt. Az euró/dollár árfolyam gyakorlatilag stabil maradt: az euró 1,1605 dolláron forgott, ez 0,03 százalékos napi gyengülés.
Az európai részvénypiacok pénteken veszteséggel zártak
Nagy veszteséggel fejezték be az európai tőzsdeindexek a hetet, az olaj ára szintén csökkent pénteken, és a heti veszteség is nagy lett.
A STOXX Europe 600 index 1,12 százalékkal gyengült. Az Euro Stoxx 50 index 1,01 százalékos csökkenéssel fejezte be a kereskedést. Londonban az FTSE 100 index 1,22 százalékkal került lejjebb. Frankfurtban a DAX 0,74 százalékos mínuszban zárt. A párizsi CAC 40 index 0,65 százalékkal csökkent. Milánóban az FTSE MIB 0,99 százalékkal gyengült, míg Madridban az IBEX 35 index 0,93 százalékkal került alacsonyabb szintre.
A hetet összességében jelentős eséssel zárták az európai részvénypiacok. Az Euro Stoxx 50 index heti szinten mintegy 5,8 százalékkal, a STOXX Europe 600 pedig körülbelül 4,6 százalékkal gyengült, ami tavaly április óta a legnagyobb heti visszaesés.
A közel-keleti konfliktus gyengítette a kockázatvállalást
A kontinens tőzsdéin a kereskedés kezdetben még emelkedéssel indult, a nap folyamán azonban romlott a hangulat, és a főbb indexek negatív tartományba fordultak. A befektetői kockázatvállalási kedvet elsősorban a közel-keleti háború eszkalációja gyengítette, amely a hetedik napjába lépett. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai, valamint a térség több országára is kiterjedő iráni válaszcsapások növelték a geopolitikai bizonytalanságot. A piacokon attól tartanak, hogy az energiapiaci sokk új inflációs hullámot indíthat el.
Ágazati szinten különösen az alapanyagipari, technológiai, egészségügyi és közműcégek részvényei estek. A vállalati hírek közül a gyógyszeripari Roche árfolyamát gyengítették egy kísérleti elhízásellenes készítmény középfázisú klinikai vizsgálatának a vártnál gyengébb eredményei. A német technológiai papírok is nyomás alá kerültek, miután az UBS leminősítette az Infineon részvényét.
USA: emelkedett a munkanélküliségi ráta, euroövezet: mérsékelt erősödés
A nap egyik fontos makrogazdasági eseménye az Egyesült Államok februári munkaerőpiaci jelentése volt. A nem mezőgazdasági foglalkoztatás 92 ezer fővel csökkent, miközben az elemzők mintegy 59 ezres bővülést vártak. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra emelkedett az előző havi 4,3 százalékról. Az adat tovább növelte a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot.
Az euróövezet gazdasága eközben mérsékelt növekedést mutatott: a bruttó hazai termék 2025 negyedik negyedévében 0,2 százalékkal bővült negyedéves alapon, éves összevetésben pedig 1,2 százalékos növekedést regisztráltak. Az elemzők szerint a jelenlegi energiapiaci sokk fékezheti a gazdasági növekedést, de önmagában nem feltétlenül taszítja recesszióba a térséget.