Az EKB felmérései szerint a háztartások erősebb árnyomást éreznek, mint azt a hivatalos adatok mutatják, még úgy is, hogy az infláció 1,7%-ra csökkent.
A vélt és a tényleges infláció közötti különbség csökkentése jelentősen javíthatná az euróövezet gazdaságát - mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke csütörtökön az Európai Parlamentben az uniós törvényhozókkal folytatott vitában.
"Nagy figyelmet fordítunk a háztartások inflációs megítélésére, nemcsak azért, mert ez hatással van a gazdasági tevékenységre és a várakozásokra, hanem azért is, hogy továbbra is elnyerjük az emberek bizalmát, akiket szolgálunk" - mondta Lagarde beszédében.
Az eurózóna bankfőnöke kitért a korai távozásával kapcsolatos spekulációkkal kapcsolatos kérdésekre.
Lagarde 2026 első parlamenti felszólalásában vitát tartott az uniós törvényhozókkal az uniós gazdaság helyzetéről, az államadósság fontosságáról és az euró globális szerepéről a geopolitikai bizonytalanságok miatt.
Felszólalásának központi témája az érzékelt és a mért infláció közötti szakadék volt, és az, hogy miért fontos ennek megszüntetése az EKB politikájába vetett bizalom szempontjából.
Lagarde elmondta, hogy a képviselőknek kulcsszerepük van abban, hogy hangot adjanak a választók aggodalmainak, és segítsenek megmagyarázni a központi banki döntéseket a nyilvánosságnak.
Az EKB-nak nemcsak a megbízatását kell teljesítenie, hanem a döntéseit is közérthetően kell kommunikálnia, beleértve a "miérteket" és a "hogyanokat", nem csak a "mit".
Magával az inflációval kapcsolatban Lagarde optimistább hangot ütött meg, mondván, hogy az EKB erőfeszítései beváltak, és rámutatott, hogy a csúcshoz képest meredeken csökkent, 2022 októberében 10,6%-ról 10,6%-ra esett vissza, és azóta az EKB célja közelében mozog, a tavalyi év második felében 2% körül ingadozott.
Hozzátette, hogy a legutóbbi mérés januárban 1,7%-os volt.
Érzékelt infláció
A 2020 áprilisa óta futó EKB fogyasztói várakozásokra vonatkozó felmérések szerint az infláció csökkenése nem mindig tűnt csökkenésnek. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint azt a hivatalos adatok mutatják, amit Christine Lagarde "történelmi globális szabályszerűségnek" nevezett.
"Az inflációs percepciók az emberek közelmúltbeli árváltozásokkal kapcsolatos meggyőződését írják le. Ezek a vélekedések általában a mért inflációval együtt mozognak, de jellemzően magasabbak" - mondta.
"Ez nem az euróövezetre jellemző jelenség, hanem globális jelenség, amely világszerte megfigyelhető" - folytatta.
Az EKB adatai szerint az euróövezetben az érzékelt infláció átlagosan 1,2 százalékponttal haladta meg a mért rátát.
Az észlelések 2021-ben és 2022-ben a hivatalos számokkal együtt megugrottak, de azóta az infláció csökkenésével jelentősen mérséklődtek.
Lagarde szerint az észlelések még mindig számítanak, mert ezek alakítják a kiadási és megtakarítási döntéseket, a bérigényeket és az intézményekbe vetett bizalmat.
"A bizalom önmagában is értékes jószág, de az inflációs várakozások lehorgonyzásához is hozzájárul" - emelte ki a jegybankelnök.
Rámutatott a szakadék fennmaradásának egyszerű okaira is: az emberek hajlamosak jobban észrevenni az áremelkedéseket, mint az árcsökkenéseket, és a nagy sokkok - a közelmúltbeli kiugrásoktól kezdve a geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanságig - hosszabb ideig maradnak meg a közvéleményben.
Az is számít, hogy a háztartások mit vásárolnak leggyakrabban, érvelt, mivel az olyan alapvető élelmiszerek és üzemanyagok nagyban befolyásolják az infláció érzékelését.
Az élelmiszerárak, amelyek 2022 óta gyorsabban emelkedtek, mint a harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) inflációja, várhatóan enyhülnek, de 2026 végére valamivel 2% felett maradnak.
A bérnövekedés és a gazdaság
Lagarde szerint új jelek mutatnak arra, hogy az euróövezetben az inflációs nyomás alulról jövő hatása enyhül, még akkor is, ha a háztartások továbbra is érzik a magasabb megélhetési költségek nyomását.
Az EKB által az árak alakulását mérő, preferált mérőszámra utalva megjegyezte, hogy "a maginfláció, amely nem tartalmazza az energiát és az élelmiszereket, a decemberi 2,3% után 2,2%-ra mérséklődött".
Úgy vélte, hogy az infláció csökkenése a fizetésekben is kezd megmutatkozni.
"Mivel az infláció alacsonyabb, mint a nominális bérnövekedés, a reálbérek, azaz az inflációval kiigazított bérek nemcsak hogy helyreálltak, hanem átlagosan a 2019-ben látott szint fölé emelkedtek" - mondta Lagarde.
A tágabb értelemben vett gazdasággal kapcsolatban Lagarde elmondta, hogy az euróövezet még mindig növekszik, bár szerény mértékben.
"Gazdaságunk a becslések szerint a tavalyi negyedik negyedévben 0,3%-kal, 2025 egészére pedig 1,5%-kal nőtt" - mondta.
Elmondta a törvényhozóknak, hogy a legutóbbi növekedést elsősorban a belső kereslet, és nem az ipar hajtotta. Lagarde szerint a feldolgozóipar gyengébb volt, de a magasabb vámok és a geopolitikai bizonytalanság ellenére nagyjából ellenálló maradt.
A gazdaságon belül a szolgáltatások tették a legtöbbet.
"A szolgáltatási tevékenység, különösen az információs és kommunikációs szektorban" játszott nagy szerepet - mondta -, míg "az építőipar fokozatosan lendületbe jön".
A kereskedelem azonban továbbra is húzóerő marad. Az import és az export "negatív hatással van a növekedésünkre" - mondta Lagarde, aki a világkereskedelem hátterét "kihívásnak" nevezte.
Elkerülhető a korai távozás témája
Damian Boeselager német képviselő (Volt) arra használta fel a parlamenti ülést, hogy Lagarde-ot a jövőjével kapcsolatos találgatások örvényével kapcsolatban szorongassa, miután február közepén olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a 2027 októberében lejáró mandátuma előtt távozhat az EKB éléről.
Lagarde nem válaszolt a kérdésre.
A tét nagy, mert egy korai távozás az EKB éléről nem csak Frankfurtban indítaná el az utódlási versenyt, hanem a 2027-ig tartó időszakban a vezető uniós állások szélesebb körű átrendeződését is elindíthatná, és a fővárosok a befolyásért versengenének.
Lagarde és a törvényhozók közötti eszmecserét követően a Parlament gazdasági bizottsága egy másik kulcsfontosságú személyzeti ügyre tért át: Boris Vujčić horvát jegybankelnöknek az EKB következő alelnöki posztjára történő jelöléséről szavazott, miután az eurócsoport januárban támogatta őt.