Az EKB változatlanul hagyta a kamatokat, miközben az infláció 1,7%-ra esett. Lagarde szerint a politika „jó pályán van”, az alullövést átmenetinek tartja, és hangsúlyozza az adatalapú döntést, a kiegyensúlyozott kockázatokat és az EU-reformok szükségét.
Az Európai Központi Bank csütörtökön változatlanul hagyta a kamatszinteket, Christine Lagarde elnök pedig úgy fogalmazott, hogy a döntéshozók „jó helyzetben vannak” annak ellenére, hogy az infláció a cél alá esett, hangsúlyozva, hogy az EKB „nem lehet egyetlen adat túsza”, miközben továbbra is adatvezérelt, ülésről ülésre történő megközelítést követ.
Bulgária az euróövezet 21. tagja lett
Az ülés szimbolikus gesztussal kezdődött, mivel az EKB üdvözölte Bulgáriát az euróövezetben, amelynek 2026. január 1-jétől lesz tagja. Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank kormányzója szavazati joggal csatlakozott az EKB Kormányzótanácsához, ezzel is jelezve Bulgária hosszú útjának betetőzését a monetáris unió felé.
Lagarde az új csatlakozást „az egységes valuta vonzerejének és az európai integráció tartós előnyeinek” újabb bizonyítékaként méltatta.
1999 óta az euróövezet tagsága csaknem megduplázódott, ma már 21 országot foglal magában.
Csökken az infláció, de a dezinflációt átmenetinek tartják
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euróövezeti infláció januárban 1,7%-ra esett a decemberi 2,0%-ról és a novemberi 2,1%-ról. A visszaesést nagyrészt az energiaárak meredek csökkenése okozta, amelyek éves összevetésben 4,1%-kal estek.
Az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció 2,2%-ra mérséklődött, ami 2021 októbere óta a legalacsonyabb érték, miközben a szolgáltatási infláció 3,2%-ra lassult.
Az élelmiszerár-infláció ugyanakkor enyhén, 2,7%-ra emelkedett. Lagarde igyekezett csillapítani az aggodalmakat a túlzott dezinfláció miatt, a csökkenés nagy részét bázishatásoknak tulajdonítva, és hangsúlyozva, hogy a teljes inflációs mutató nem változtatja meg az EKB középtávú inflációs pályáját.
„Nem lehetünk egyetlen adat túszai” – jegyezte meg.
Több kérdés is arra vonatkozott, vajon az EKB kommunikációja szigorúbb hangvételűvé vált-e.
Lagarde elutasította ezt a minősítést, ragaszkodva ahhoz, hogy a monetáris politika inkább „rugalmas”, semmint előre kijelölt irányt követő.
A mesterséges intelligencia, az infrastruktúra és a védelem támogatja a növekedést
Az euróövezet GDP-je 2025 negyedik negyedévében 0,3%-kal nőtt, elsősorban a szolgáltatásoknak köszönhetően, különösen az információs és kommunikációs technológiák (IKT) és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó ágazatok húzták a teljesítményt.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekre válaszolva Lagarde vitatta azt a nézetet, hogy Európa egyértelműen lemaradna, ehelyett az MI-hez köthető tevékenységekben tapasztalható növekvő magánberuházásokra mutatott rá.
Az IKT-beruházásokat nevezte „nagy történetnek” a belső kereslet ellenálló képessége mögött, kiemelve, hogy ez messze túlmutat az önmagában vett szoftveren, és magában foglalja az adatközpontokat, a hardvert és a támogató infrastruktúrát is.
Lagarde szerint a mesterséges intelligencia elsősorban a termelékenységet növelheti, és egyelőre nem jelent inflációs kockázatot.
Az építőipari tevékenység is lendületet vett, amit a védelmi és infrastrukturális állami beruházások támasztottak alá.
A munkaerőpiaci adatok enyhe javulást mutattak: a munkanélküliségi ráta decemberben 6,3%-ról 6,2%-ra csökkent. Bár a munkaerő iránti kereslet mérséklődött, az EKB nem lát közvetlen feszültségre utaló jeleket, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a bérfejlődést.
Figyelik az euró erősödését, de nem ez a cél
Az euró dollárral szembeni erősödésével kapcsolatos kérdésekre reagálva Lagarde hangsúlyozta, hogy az EKB nem tűz ki árfolyamcélokat, ugyanakkor figyelembe veszi az árfolyamok inflációra és növekedésre gyakorolt hatását.
„Mindig szorosan szemmel tartjuk az árfolyamok alakulását” – mondta, hozzátéve, hogy az euró közelmúltbeli erősödését „beépítettük az alappályánkba”.
„Nincs semmiféle végzetes szükségszerűség vagy automatikus összefüggés aközött, hogy egy valuta globális, és aközött, hogy másokhoz képest erős” – tette hozzá.
Azt is elárulta, hogy az EKB „ellenőrző listát” küld a reformokról az uniós vezetőknek a február 12-i versenyképességi csúcs előtt, sürgetve őket, hogy lépjenek a régóta napirenden lévő prioritások ügyében.
A lista olyan reformokat sorol fel, köztük a tőkepiaci és a bankunió kiteljesítését, a digitális euró bevezetését, az egységes piac elmélyítését, a stratégiai autonómia erősítését és az uniós intézményi keretek javítását, amelyeket az EKB kulcsfontosságúnak tart a növekedés, a termelékenység és az euró nemzetközi szerepének erősítése szempontjából.
„Meggyőződésünk, hogy a jelentős reformokat el kell mélyíteni vagy fel kell gyorsítani, hogy Európa ki tudja aknázni a benne rejlő lehetőségeket” – zárta szavait Lagarde.