Hét év után ismét EPSO-vizsga: 50 ezren jelentkeztek az uniós intézményrendszer felvételijére. A jelentkezőknek mindössze három százaléka kerül fel arra a tartaléklistára, ahonnan válogatnak, ha be kell tölteni egy megüresedett állást vagy egy új pozíciót.
Brüsszel a korábbi technikai problémák és jogi viták után teljesen átalakította az AD5-ös vizsgát 2026-ra. Egyszerűsítették az eljárást, amely digitális versenyvizsga formájában zajlik idén. Az új rendszer lehetővé teszi az online vizsgázást mind a 24 uniós nyelven, és egy jóval átláthatóbb értékelési szisztémát alkalmaz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EPSO, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal segíti az európai polgárokat abban, hogy állást találjanak az uniós intézményeknél és ügynökségeknél. Az utolsó általános AD5-ös versenyvizsgát 2019-ben tartották, 22 644 jelentkezővel. Ezt követően éveken át nem hirdettek meg újabb ilyen pályázatot. Azóta sokan vártak az újabb lehetőségre. A 2026-os kiírásra több mint 50 ezren jelentkeztek, közülük 1 490 embern kerülhet fel a tartaléklistára.
„Ez egy egyedülálló lehetőség, amit tisztelettel kezelek, de a felkészülés idejére sem fogok lemondani az életről. Ha úgy állsz hozzá, hogy élet-halál kérdése, annyira befeszülsz, hogy végül saját magadat szabotálod” – mondta az Euronewsnak az egyik jelölt.
A „Brussels Bubble”-ban, vagyis a brüsszeli intézményi világban nagyon is valós a felhajtás: fiatal szakemberek ezrei látnak ritkán adódó esélyt az EPSO-vizsgában, amellyel megszerezhetnek egy stabil, hosszú távú uniós állást. A felvételi újbóli meghirdetése és az idei jelentős érdeklődés eközben újraélesztette az Unió személyzeti modelljéről régóta folyó vitát.
Elemzők szerint az, hogy régóta nem volt ilyen volumenű pályázati lehetőség az állandó pozíciókra, arra kényszerítette az intézményeket, hogy főleg határozott idejű szerződésekkel vegyenek fel embereket, illetve szerződéses beszállítókat alkalmazzanak. Márpedig ők kevésbé biztonságos körülmények között és kevesebb juttatással dolgoznak.
„A felvétel teljesen nem állt le az elmúlt években sem. Miközben a pályakezdő általános versenyvizsgák szüneteltek, az EPSO folyamatosan szervezett speciális versenyvizsgákat például könyvvizsgálók, IT-szakértők vagy jogász-nyelvészek számára, ami lehetővé tette, hogy az intézmények célzott területeken továbbra is toborozzanak” – mondta Oliver Salles, az EPSO 2025 májusa óta hivatalban lévő igazgatója.
„Emellett ahol továbbra is hiányzott a megfelelő szaktudás, az uniós intézmények egyre inkább a nem állandó személyzetre, köztük ideiglenes és szerződéses alkalmazottakra támaszkodtak” – tette hozzá.
Mi az EPSO?
Az EPSO kiválasztási folyamata azonnal bevethető, fix státuszra alkalmazott tisztviselőket válogat. Az intézményi igényektől függően szakmai vagy általános versenyvizsgákat szervez. Mindkettő hozzáférést ad az uniós határozatlan idejű pozícióihoz, ami gyakorlatilag „élethosszig tartó” egzisztenciát jelent.
Az EPSO főként két személyzeti kategóriába toboroz: az Adminisztrátorok (AD) esetében az AD5-ös (belépő szintű) besorolástól az AD16-os (felső vezetői) szintig, míg az Asszisztensek (AST) esetében az AST1-től az AST11-ig. Mindkét kategóriában a besorolás a szakmai tapasztalattal együtt emelkedik: a magasabb fokozat nagyobb rangot és magasabb fizetést jelent, de a minimálbér is körülbelül 3 754 euró ebben a szektorban.
Az AD-k fizetési sávja a belépő szintű pozícióknál nagyjából 6 100 eurótól a legfelső vezetői tisztviselők esetében több mint 21 000 euróig terjed, vagyis az idei sikeres AD5-ösök várhatóan körülbelül 6 000 eurót keresnek majd havonta.
Van azonban egy bökkenő. Az EPSO-vizsga sikeres letétele önmagában nem garantálja a felvételt, csak jogosulttá teszi a jelölteket. A sikeres pályázók egyéves tartaléklistára (a szakértőknél három évre) kerülnek, ahonnan az uniós intézmények, szervek és ügynökségek merítenek, ha megüresedik egy pozíció. A szerencsés kevesek, akik eljutnak az első állásinterjúig, ekkor látják meg igazán a fényt az uniós közigazgatásban betölthető állandó állás felé vezető úton.
A jelöltek AD5-ös tisztviselői alkalmasságát négy online teszt vizsgálja. Két feleletválasztós kérdéssor méri a verbális, numerikus és absztrakt gondolkodást, valamint az uniós intézményekre, eljárásokra és szakpolitikákra vonatkozó tudást. A digitális készség új tesztje a digitális felkészültséget méri, míg az EU-ügyekről szóló írásbeli feladat az írásbeli kommunikációs készséget értékeli.
Az EPSO vizsgákon való részvételhez a jelölteknek uniós állampolgárnak kell lenniük, teljesíteniük kell a hazájukban előírt katonai szolgálatot (ha ilyen kötelezettség fennáll), és alaposan ismerniük kell egy uniós nyelvet, valamint megfelelő szinten egy másikat is.
Külső szolgáltatók felkészítő tanfolyamokat és gyakorlóanyagokat kínálnak a jelölteknek. Az árak széles skálán mozognak: egy könyv nagyjából 140 euróba vagy még többe kerül, míg egy felkészítő kurzus akár 200 euró is lehet, időtartamtól és előfizetéstől függően.
„Kicsit igazságtalan, hogy ennyi pénzt fizetünk, és ennyit fektetünk valamibe, amit nagy valószínűséggel meg sem kapunk. A könyvek és a weboldalak ráadásul nem hivatalosak” – panaszkodott egy jelentkező. Sokan úgy vélik, méltányos lenne, ha az Európai Bizottság legalább alapvető felkészítő anyagokat biztosítana leendő tisztviselőinek.
Erősebben tér vissza, mint korábban
Az EPSO az AD5-ös vizsga többszöri halasztását azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság új vizsgaszolgáltatót keresett, amely létrehoz egy „megbízható és működőképes informatikai platformot” az online vizsgázás lehetővé tétele érdekében.
Ez azután történt, hogy kritikák érték többek között az ombudsman részéről az elavult informatikai infrastruktúrát és a vizsgaplatform technikai problémáit. Felmerült, hogy a folyamat túl lassú és átláthatatlan, sőt bírósági ügyek is lettek: 2023-ban egy nagy versenyvizsgát (EPSO/AST/154/22) meg kellett semmisíteni és teljesen újra kellett szervezni, ami hatalmas késedelmet okozott, és körülbelül 300 ezer euróba került.
A COVID-19 miatt bekövetkezett csúszások mellett sokan úgy vélték, hogy a létszámleépítések és a személyzeti költségek infláció miatti emelkedése is komoly szerepet játszott a felvételi stopban.
Időközben az uniós intézmények a belső versenyvizsgákat helyezték előtérbe, ahol alkalmazottaik indulhattak új pozíciókért, miközben egyre inkább a „olcsóbbnak” számító külsős szerződéses állományra támaszkodtak a „drága” AD5-ös felvételek helyett.
Salles elismerte, hogy az EPSO megítélése az elmúlt években romlott, különösen a 2023-as technikai válság után. „Ez a negatív kép azonban valószínűleg részben túlzó három okból is. Először is, a küldetésünk továbbra is nagyon izgalmas projekt, és mi valóban hiszünk benne. Az iroda munkatársainak többsége továbbra is nagyon elkötelezett és motivált. Szeretik, amit csinálnak, mert egyszerre izgalmas és meghatározó Európa jövője szempontjából” - magyarázta Salles. - „Másodszor, a rendszer saját logikájából fakadóan a legtöbb jelöltünk csalódott, mivel ezeken a versenyvizsgákon alacsony a sikerarány. Sokan nem jutnak át, így érthető módon frusztráltak vagy elkeseredettek. Írnak kérdésekkel, panaszokat nyújtanak be, sőt jogi eljárást is indíthatnak. Strukturálisan a „ügyfeleink” jelentős része elégedetlen” - tette hozzá, majd azzal folytatta, hogy a harmadik probléma, hogy sokan nincsenek teljesen tisztában azzal, milyen összetett feladat egy-egy ilyen versenyvizsga megszervezése. Több szakaszból állnak, az összes uniós intézménynek meg kell állapodnia a követelményekről és a vizsgamódszerekről, és mindent 24 nyelven kell kezelni. A jelöltek két nyelvet választhatnak, így minden anyagot ennek megfelelően kell elkészíteni és adaptálni. Emellett ellenőriznünk kell a jelentkezők képesítéseit, dokumentumait és személyazonosságát is, és ha több ezer jelöltről van szó, ez rendkívül megterhelő feladat” – jegyezte meg.
Új rendszer, hatalmas érdeklődés
Az EPSO teljesen átalakította a versenyvizsgát egy új, teljesen digitális vizsgarendszerrel, amely lehetővé teszi a jelöltek számára, hogy online tegyék le a vizsgát. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a jelentkezők vizsgaközpontokban vizsgáztak, amelyeket gyakran értek kritikák a késedelmek és a bonyolult logisztika miatt. Az idén januárban kipróbált új vizsgaplatformmal, a TAO-val viszont az a baj, hogy már most technikai nehézségekbe ütközik.
Az értesített jelölteknek csak 70 százaléka jelent meg, a 30 százalékos távolmaradási arány miatt felmerült, hogy belépési problémák is lehettek, és 9 százalékuk vélhetően technikai hibák vagy a vizsgaszabályok megsértése miatti kizárás következtében bukott meg. A 2025 novemberében tartott Data Management and Data Knowledge versenyvizsgán például hiányzott a frissítés gomb.
A vizsga formátuma egyszerűsödött és rövidült is: kevesebb szakaszból áll, és a hatékonyság érdekében frissített vizsgatípusokat alkalmaz. A tesztek immár az EU mind a 24 hivatalos nyelvén kitölthetők, miután jogi viták és bírálatok érték a korábbi nyelvi korlátozásokat, amelyek egyes jelölteket hátrányosan érintettek.
A legnagyobb kérdés, hogy mindez működni fog-e anélkül, hogy a legrosszabb pillanatban összeomoljon. A hosszú szünet miatt az EPSO-nak rendkívül sok, csaknem 55 ezer jelentkezővel kell számolnia.
Arra a kérdésre, hogy aggodalomra ad-e okot a jelentkezések számának megugrása, Salles úgy fogalmazott: „Természetesen némi plusznyomást jelent, hiszen biztosítanunk kell, hogy a rendszereink és eljárásaink ekkora tömeget is elbírjanak. Összességében viszont nagyon biztató, hogy továbbra is ilyen nagy az érdeklődés az uniós karrierek iránt.”
Egy pályázó ugyanakkor attól tart, hogy a vizsga kimenetelét nem a saját teljesítményük, hanem a technikai hibák döntik el. Szerinte a Bizottságnak sokkal „komolyabban kellene vennie” az egész folyamatot: „Már magától a vizsgától is stresszesek vagyunk, [és az informatikai rendszer miatti aggodalom] csak rátesz még egy lapáttal. Ha online akarják lebonyolítani, akkor több energiát kellene belefektetniük abba, hogy a vizsgaplatform valóban rendesen működjön.”
Más források szerint az a legfontosabb, hogyan kezelik a rendszerhibákat. „Képes-e a személyzeti felvételért felelős intézmény empátiát mutatni a jelöltek felé, és azt mondani, rendben, hiba történt, mi mindent megteszünk a magunk részéről, hogy a jelentkezőnek tisztességes esélye legyen [például megismételni a tesztet?]” – fogalmazott egy jelentkező.
A jelentkezők nagy száma összefügg azzal is, hogy ez egy általános versenyvizsga, amely a szakosított vizsgákkal ellentétben nem követel meg konkrét diplomát vagy szakképesítést; ugyanúgy pályázhat fogorvos, mint szociológus.
Sürgős szükség van fiatalításra
Az uniós személyzeti szabályzat a nyugdíjkorhatárt 66 évben állapítja meg, és a közigazgatás politikai befolyástól való védelmét szolgáló jogi garanciák miatt az elbocsátások rendkívül ritkák. 2022-ben például mindössze három bizottsági tisztviselőt bocsátottak el fegyelmi vétség miatt a mintegy 32 ezer fős állományból.
Mindez azt eredményezi, hogy a legtöbb állandó tisztviselő nyugdíjig marad hivatalban, ami aggodalmat kelt a tagállamok körében. Írország például arra figyelmeztetett, hogy uniós pozícióban dolgozó munkatársainak csaknem egyharmada 2026-ig nyugdíjba vonul. Az újabb vagy kisebb tagállamok attól tartanak, hogy ahogy tapasztalt tisztviselőik nyugdíjba mennek, nem tudják őket azonos ütemben fiatal honfitársakkal pótolni, ami politikai befolyásuk csökkenéséhez vezet.
Ez a „demográfiai időzített bomba” cselekvésre késztette az EPSO-t. „Remélhetőleg az új tisztviselők nemcsak tehetségesek, hanem fiatalok és lelkesek is lesznek. A vizsga abban is segíthet az intézményeknek, hogy valamelyest helyreállítsák a földrajzi egyensúlyt az állományban, hiszen köztudott, hogy egyes tagállamok jelenleg túl-, míg mások alulreprezentáltak” – jegyezte meg Salles.
A Bizottság állandó személyzete átlagéletkorának emelkedése az elmúlt évtizedben folyamatos volt, a férfi tisztviselők legnépesebb korcsoportja ma már az 50-es évei közepén jár. A fiatalabb dolgozók többsége ideiglenes vagy szerződéses státuszban van, amire az uniós számvevők is figyelmeztettek.
„A fiatal dolgozókat a végletekig hajtják. Sokkal hajlamosabb vagy túlórázni, hogy bizonyíts, amit nem biztos, hogy megtennél, ha határozatlan idejű státuszban lennél” – mondta egy fiatal, határozott idejű szerződéssel felvett alkalmazott.
Kulcsfontosságú digitális készségek
Az intézményeknek erőfeszítéseket kell tenniük, hogy sokszínűbb munkaerőt vonzzanak, és ebben fontos szempont a digitális átállás. Az EU célja ugyanis, hogy a hagyományos adminisztratív készségekről a digitális jártasság felé tolja el a hangsúlyt. Jelenleg az uniós felnőttek 45 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, amit a Bizottság a globális versenyképesség szempontjából „komoly kihívásnak” nevez. Az uniós munkaerőn belül ez a hiányosság a digitális tartalomkészítésben és a kiberbiztonság területén a legszembetűnőbb, pedig ezek elengedhetetlenek a közigazgatás modernizálásához.
Az idősebb dolgozók körében nagyobb a stressz kockázata a bonyolult új eszközök elsajátításával és a digitális váltással járó nyomás miatt, ami csökkenő termelékenységhez vagy az új rendszerekkel szembeni ellenálláshoz vezethet. Ugyanakkor a fiatalabb munkatársak úgy érzik, hogy a kulcsfontosságú digitális jogszabályokat és reformokat olyan tisztviselők készítik, akik kevésbé elkötelezettek hosszú távon, vagy nem rendelkeznek ugyanazzal a digitális életmódbeli tapasztalattal.
A Digitális évtized céljainak teljesítéséhez az EU-nak 2030-ig 20 millió IKT-szakembert kellene foglalkoztatnia. Jelenleg ennek nagyjából a fele áll rendelkezésre. Az intézményeken kívül az uniós vállalkozások több mint 70 százaléka jelöli meg a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányát a beruházások egyik fő akadályaként, ami még sürgetőbbé teszi a technológiailag felkészült tisztviselők iránti igényt, ezért került be az új vizsgába a digitális készségeket mérő feladatsor.
„Ez egy, az intézmények által közösen meghozott döntés volt, a mi terminusunkban az új versenyvizsga-modell részeként. Úgy ítéltük meg, hogy napjainkban a digitális írástudás rendkívül fontossá vált, hiszen a tisztviselőknek számos különböző digitális eszközt és alkalmazást kell használniuk és magabiztosan kezelniük” – magyarázta Salles.
„Ez már a mesterséges intelligencián alapuló technológiák megjelenése előtt is igaz volt, ezért fontos volt, hogy ezt a kompetenciát is teszteljük. A digitális írástudás része annak, amit kompetenciakeretnek nevezünk, ez azoknak a horizontális készségeknek az összessége, amelyekkel a tisztviselőknek rendelkezniük kell. Ez nem egy technikai kódolási vizsga, sokkal inkább annak szélesebb körű értékelése, hogy a jelöltek mennyire képesek hatékonyan dolgozni egy modern digitális munkakörnyezetben.”
A „bürokrácia” körüli vita
A sikeres AD5-ös jelöltek gyakorlatilag életre szóló állásra és versenyképes fizetésre számíthatnak. De vajon a teszt a legjobb dolgozókat, vagy csak a legjobb vizsgázókat jutalmazza?
Az általános kognitív képességeket mérő tesztek, például a verbális és numerikus logikai feladatok jó előrejelzői a munkateljesítménynek. Az AD5-ös vizsga nem arra szolgál, hogy mély iparági szakértelemmel rendelkező embereket válogasson ki, hanem olyan sokoldalú alkalmazottakat keres, akik különböző főigazgatóságoknál is képesek alkalmazni a szakpolitika-alkotás logikáját.
„Jó lenne, ha az [intézmények] nemcsak a szakpolitika-alkotást és az uniós szakpolitikákat mérnék, mert ez egy általános versenyvizsga, így teljesen más területre is kerülhetsz” – mondta egy jelölt. Egy másik szerint „egyfelől a tesztek kiszűrik azokat, akik valóban készültek rá, és komolyan érdeklődnek. Ugyanakkor nagyon általánosak. Nem mérik a soft skilleket, és a szakmai hátteret sem. Szerintem túl szélesre van szabva.”
Sokan úgy vélik, hogy a bonyolult ágazatokra vonatkozó szabályozások megalkotásához szakértőkre van szükség. Ha nincs elég belső szakértelem, az EU azt kockáztatja, hogy olyan „vörös szalagot”, vagyis fölösleges bürokráciát hoz létre, amely gátolja az innovációt. Enrico Letta és Mario Draghi jelentéseikben hangsúlyozták, hogy a versenyképesség megőrzéséhez az uniós tisztviselőknek érteniük kell az ipari ellátási láncokat és a globális kereskedelmi mintázatokat.
Átlagosan az uniós polgárok 56-58 százaléka gondolja úgy, hogy a döntéseket inkább szakértőknek, mint politikusoknak kellene meghozniuk. Az elégedetlenség részben az úgynevezett „demokratikus deficithez” kötődik, ahhoz a benyomáshoz, hogy az uniós intézmények nem elég átláthatók, és a döntéshozók elszakadtak a hétköznapi polgárok valóságától.
A kétkedők szerint az uniós közigazgatás egy belterjes elit buborék, amelynek irányítói nincsenek kapcsolatban a vidéki és alsóbb társadalmi rétegek problémáival. Ennek kézzelfogható példája volt a gazdák legutóbbi, az EU több országát 2024 és 2026 között érintő tiltakozáshulláma. A tüntetők szerint a brüsszeli „eurokraták” túlzottan szabályoznak, és a gyakorlatias szempontok helyett idealista célokat részesítenek előnyben.