Valdis Dombrovskis gazdasági biztos szerint a G7-ek megállapodása nem "abszolút előfeltétele" az orosz tartályhajók tengeri szolgáltatásainak teljes tilalmának.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa kijelentette, hogy az Európai Unió "nem fog visszariadni" az orosz olajszállító tartályhajók tengeri szolgáltatásainak teljes tilalmától, ha a G7-ek szövetségesei nem jutnak megállapodásra, miközben a tagállamok között folytatódnak a Kreml elleni gazdasági szankciók újabb köréről szóló tárgyalások.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Brüsszel azt szeretné, ha a 20. szankciócsomagot addig hagynák jóvá, amíg az ukrajnai teljes körű invázió február 24-én eléri a zord negyedik évfordulóját.
Ha a tengeri szolgáltatásokra vonatkozó javasolt tilalom életbe lép, akkor a G7-ek által 2022 decembere óta működtetett, az orosz olajra vonatkozó árplafon megszűnik az EU hatáskörében, mivel minden uniós vállalatnak megtiltanák az orosz tankhajók kiszolgálását, függetlenül attól, hogy milyen áron adják el az uráli nyersolajat.
A felső határt legutóbb hordónként 44,10 dollárra módosították.
"Bemutattuk a meghozandó intézkedések vázlatát G7-partnereinknek, mert nyilvánvalóan az a legjobb, ha összehangoltan teszünk lépéseket" - mondta Dombrovskis kedden délután a pénzügyminiszterek brüsszeli találkozója után.
"Bizonyos értelemben ez nem abszolút előfeltétel. De minél nagyobb összehangoltságot tudunk elérni, többek között a G7 szintjén, annál jobb" - folytatta. "Nem fogunk visszariadni attól sem, hogy uniós szinten is lépéseket tegyünk, ha a szélesebb körű megállapodás nem jön létre"."
A megjegyzések figyelemre méltó hangnemváltást jelentenek a Bizottság részéről. A hónap elején a végrehajtó testület világossá tette, hogy az EU csak azután lépne előre a teljes tilalommal, hogy a G7 szintjén döntés születik.
Jelenleg azonban nem világos, hogy hány G7-es szövetséges hajlandó tükrözni az intézkedést és megszüntetni az orosz olajra vonatkozó árkorlátozást.
Az Euronews megkeresésére az Egyesült Királyság és Kanada kormánya, valamint Ausztrália, amely tagja az árplafon-koalíciónak, azt mondta, hogy tudomásuk van a Bizottság javaslatáról.
"Szorosan együttműködünk G7-es partnereinkkel, hogy fokozzuk az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, többek között azáltal, hogy e stratégia központi elemeként az orosz energiabevételek ellen lépünk fel. Ezen a téren továbbra is szorosan együttműködünk uniós és G7-es partnereinkkel, és a megbeszélések folyamatban vannak" - mondta a brit külügyminisztérium szóvivője az Euronewsnak.
Az Egyesült Államok és Japán nem válaszolt.
Az uniós nagykövetek közötti tárgyalások a hét folyamán folytatódnak annak érdekében, hogy a szankciócsomagot február 24. előtt vagy február 24-én jóváhagyják. A határidő csúszhat, ha több időre van szükség egy ambiciózus eredmény eléréséhez.
Görögország, aegy erős tengeri iparral rendelkező ország, diplomaták szerint aggályokat fogalmazott meg a tengeri szolgáltatások teljes tilalmával kapcsolatban.
Athén úgy véli, hogy a tilalom azzal a kockázattal jár, hogy fokozza az India és Kína által támasztott versenyt, erősíti Oroszország "árnyékflottáját", és tovább ösztönzi a hajók nemzeti lajstromból való kivonását, ami a "deflagging" néven ismert megtévesztő gyakorlat.
Egy G7-szintű megállapodás befolyásolhatja a görög gondolkodást. Legutóbb azonban, amikor a szövetségesek kiigazították az orosz olaj árplafonját, az USA kimaradt.
"Meg kell tennünk, amit meg kell tennünk" - mondta Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter kedd reggel. "Természetesen minél többen vagyunk, annál jobb".
Kirgizisztán megfigyelés alatt
A 20. szankciócsomagban szereplő másik legjelentősebb elem a kijátszás elleni eszköz legelső alkalommal történő aktiválása.
A Bizottság azt javasolta, hogy az eszközt az EU-ban gyártott számítógépes számítógépeinek és rádióinak olyan országokba történő értékesítésének visszaszorítása érdekében hozzák működésbe, "ahol nagy a kockázata annak, hogy ezeket a termékeket újra Oroszországba exportálják".
Ez Kirgizisztánra irányította a figyelmet. A 7 millió lakosú hegyvidéki országot, amely vámuniót alkot Oroszországgal, már régóta gyanúsítják azzal, hogy a feketelistán szereplő termékek beszerzéséhez Moszkva számára háttércsatornaként szolgál, amelyet egyébként nem tudna beszerezni.
Az EU és Kirgizisztán közötti kereskedelem az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta szemöldökráncoló szintre emelkedett. Az EU 2021-ben 263 millió euró értékben exportált árukat Kirgizisztánba. A 2024. évi áruexport értéke 2500 millió euró volt.
Ennek a kivitelnek több mint a fele gép és szállítóeszköz volt, éppen azok, amelyeket Brüsszel attól tart, hogy Moszkvának adnak el, majd szétszerelik és újra felhasználják az ukrajnai harctéren.
Kirgizisztán külügyminisztériuma nem válaszolt a megkeresésre.
Mint minden más szankcióhoz, a kijátszás elleni eszköz kiváltásához is mind a 27 tagállam egyhangúságára szükség van. Tavaly nyáron Dánia tesztelte egy esetleges aktiválás lehetőségét, de nem volt elég konszenzus, és az ötletet elvetették.
A nagykövetek hétfőn találkoztak David O'Sullivannal, az EU szankcióügyi megbízottjával, hogy megvitassák a mechanizmus beindításának lehetséges következményeit. O'Sullivan azt tervezi, hogy az elkövetkező napokban Kirgizisztánba utazik, hogy folytassa a kapcsolatépítési erőfeszítéseket.
A szankciók új körének jóváhagyására irányuló törekvés az ukrán, orosz és amerikai tisztviselők közötti háromoldalú tárgyalások közepette történik. A legtöbb európai vezető azon a véleményen van, hogy a Kreml nem gondolja komolyan az engedményeket, ami azt jelenti, hogy nagyobb gazdasági nyomásra van szükség.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke február 24-én tervezi, hogy Ukrajnába utazik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét felszólította az európai országokat, hogy vegyék célba az orosz atomenergiát, amely eddig megmenekült a szankcióktól a Roszatom által működtetett atomerőműveket üzemeltető néhány kelet-európai ország ellenállása miatt.
"Baszódjon meg Oroszország. Menjetek haza" - mondta Zelenszkij hétfőn egy beszédben, amelyben azt üzente az oroszoknak, hogy nem látják őket szívesen az Egyesült Államokban vagy Európában.
"Az Egyesült Államokban senkit sem tisztelnek. Nem tisztelitek a szabályokat. Nem tisztelitek a demokráciát. Nem tisztelitek Ukrajnát vagy Európát. Menjetek haza!"