A háborútól is kevésbé tartunk, mint az uniós átlag: az EU polgárainak 72 százaléka fejezte ki aggodalmát a környékünkön zajló háborúk miatt, a magyaroknak viszont csak 62 százaléka.
A háború és a dezinformáció terjedése aggasztja leginkább az Európai Unió polgárait a legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint. A közvélemény-kutatás adatfelvételét ősszel végezték el a 27 tagállamban, az eredményeket pedig szerda reggel hozták nyilvánosságra.
Ezek szerint az uniós polgárok a közelben zajló konfliktusokat tartják a legnagyobb biztonsági fenyegetésnek, a terrorizmus, a természeti katasztrófák és a kibertámadások előtt.
"Figyelemre méltó, hogy ez sok tagállamban van ugyanígy. Az északi és keleti országok voltak az elsők, akik felhívták a figyelmet ezekre a veszélyekre, de ez ma már általános jelenség" - érétkelt az Európai Parlament szóvivője, Delphine Colard.
A dezinformáció, a gyűlöletbeszéd, az AI-generált hamis tartalmak, az adatvédelmi problémák és a szólásszabadáságot érő fenyegetések miatt szintén sokan aggódnak. Ezeket a veszélyforrásokat csokorba szedve vizsgálták a felmérés készítői. A kategórián belül a magyarok a személyes adatok védelmének nehézségeit nevezték meg legnagyobb problémaként.
"Tavaly tanúi lehettünk a multilateralizmus és az értékeink elleni támadásoknak, a gyűlöletbeszéd és az online dezinformáció terjedésének. Láttuk, hogy az AI-eszközöket egyre inkább arra használják, hogy polarizálják vagy torzítsák az információs teret. Ezeket a fenyegetéseket és kockázatokat az állampolgárok valószínűleg nagyon is érzékelik" - mondta a szóvivő.
A magyarok kevésbé tartanak a háborútól, mint az uniós átlag
Magyarországon kisebb az aggodalom a háború miatt: az uniós polgárok 72 százaléka, a magyaroknak viszont 62 százaléka tartja aggasztónak a helyzetet. A világ jövőjével kapcsolatban a magyarok 56 százaléka optimista, ami átlag feletti, uniós szinten ugyanis csak 44 százalék ez az arány.
A válaszadók elsöprő többsége, 89 százaléka szerint az európai országoknak egységesebbnek kellene lenniük a globális kihívásokkal szemben (a magyarok között ez 85 százalék), 86 százalékuk pedig azt szeretné, ha az EU-nak erősebb hangja lenne a nemzetközi színtéren.