Az uniós internetezők egyre többet tesznek személyes adataik online védelme érdekében. Az új adatok azt mutatják, hogy egyre nagyobb az ellenállás az online nyomon követéssel szemben. Vajon meddig hajlandó elmenni az EU a digitális szuverenitás visszaszerzéséért?
Az új adatok azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyobb elővigyázatossággal kezelik személyes adataikat az interneten, miközben Európa megpróbálja visszaszerezni digitális szuverenitását az amerikai Big Tech-től.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben az Európai Unióban az internetezők többsége úgy döntött, hogy nem engedi, hogy személyes adatait reklámcélra felhasználják, 56,2%-uk pedig korlátozta vagy elutasította a földrajzi elhelyezkedéséhez való hozzáférést.
A közösségi médiaprofilokhoz vagy a megosztott online tárhelyekhez való hozzáférés korlátozása is egyre gyakoribbá vált, az internetezők 46%-a tett ilyen lépést.
Ez a szám öt százalékpontos növekedést jelent 2023-hoz képest.
Emellett az emberek 39%-a ellenőrizte, hogy az a weboldal, ahol személyes adatait megadta, biztonságos-e, 37,6%-uk pedig elolvasta az adatvédelmi nyilatkozatokat, mielőtt megosztotta volna személyes adatait.
Az adatai védelmére intézkedéseket hozó internetezők legnagyobb arányát Finnországban (92,6%) regisztrálták, majd Hollandia (91,2%) és Csehország (90,3%) következik.
Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Romániában (56%), Szlovéniában (57,4%) és Bulgáriában (62%) regisztrálták.
A személyes adatokat fenyegető veszélyek
Egyes esetekben európai szervezetek és szabályozó hatóságok bíróság elé állították a technológiai vállalatokat a polgárok személyes adataival való állítólagos visszaélés miatt.
Az osztrák adatvédelmi hatóság 2026 januárjában panaszt nyújtott be a Microsoft ellen, amiért az jogellenesen, a gyermekek beleegyezése nélkül helyezett el nyomkövető sütiket egy gyermek eszközein.
A noyb adatvédelmi jogvédő csoport által 2024 júniusában benyújtott panasz a Microsoft oktatási szoftverét, a Microsoft 365 Education-t vette célba, amelyet európai iskolákban diákok és tanárok milliói használnak.
Tavaly kilenc civil szervezet tett közös panaszt Elon Musk X-e ellen az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényének (DSA) állítólagos megsértése miatt. A panasz azt kifogásolta, hogy a platform célzott reklámozásra használja fel az olyan érzékeny személyes adatokat, mint a politikai vélemény, a szexuális irányultság, a vallási meggyőződés és az egészségi állapot.
A kereset alapja az AI Forensics, egy befolyásos algoritmusokat vizsgáló európai nonprofit szervezet kutatása volt, amely többek között felfedezte, hogy a Dell Technologies olyan felhasználókat célzott meg az X-en, akik érdeklődtek bizonyos gyógyszerek, szexuális irányultság és hit iránt.
Hogyan reagálnak az uniós kormányok?
Úgy tűnik, hogy az EU és tagállamai fokozzák erőfeszítéseiket a digitális szabályok megsértésének visszaszorítására és a digitális függetlenség növelésére.
Tavaly decemberben az Európai Unió 120 millió eurós bírsággal sújtotta az X-et, amely az első büntetés volt a DSA alapján, mert semmibe vette az átláthatósági kötelezettségeket és a reklámszabályokat.
Az EU azon is dolgozik, hogy növelje digitális szuverenitását az amerikai Big Tech-től, mivel az Amazon Web Services, a Microsoft és a Google jelenleg az európai felhőpiac mintegy 70%-át ellenőrzi.
Az egyik intézkedés keretében az Európai Bizottság a tervek szerint elfogadja az új felhő- és mesterséges intelligenciafejlesztési törvényt.
Célja, hogy az elkövetkező öt-hét évben legalább megháromszorozza az EU adatközpont-kapacitását.
Eközben nemzeti szinten Franciaország bejelentette, hogy az amerikai Microsoft Teams és Zoom platformokat saját, hazai fejlesztésű videokonferencia-platformmal váltja fel.
A Visio platformot 2027-ig minden kormányzati szervezeti egységben használni fogják.