Cégek és szakemberek sora hagyja el az Unió határait, az országváltás oka lehet financiális, de éppúgy szakmai is.
A mesterséges intelligenciát fejlesztő európai mérnökök és szakemberek közül sokan az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba vagy az Arab-öböl-menti országokba mennek dolgozni, mivel ezeken a helyeken jobb anyagi lehetőségek várhatják őket, mint Európában. A munkaerő mozgása azért problémás, mert sokan így az erős európai egyetemeken megszerzett tudást exportálják az Európai Unión kívülre, épp ezért az Unió lemaradhat az AI-fejlesztés globális versenyében.
Európában 30 százalékkal több egy főre jutó AI-szakember van, mint az Egyesült Államokban, és közel háromszor annyi, mint Kínában. Az Interface kutatószervezet 2024-es jelentése szerint Németországból rengeteg AI-fejlesztő megy dolgozni az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba, és Franciaországból is sokan mennek külföldre dolgozni. Az Atomico 2025 State of European Tech adatai hasonló képet festenek: Európa továbbra is nagyobb számú technológiai szakembert veszít, mint amennyit nyer, a felmérés szerint az Európába érkező szakemberek beáramlása meredeken csökkent, míg 2022-ben 52 ezren jöttek dolgozni az Unióba, 2024-ben már csak 26 ezren.
Magasan képzett és mobilis
Európában a mesterséges intelligenciával foglalkozó munkaerő magasan képzett és nagy mértékben nemzetközi. Az európai AI-szakemberek átlagosan 57 százaléka Európán kívül végezte egyetemi tanulmányait, míg az Egyesült Államokban ez az arány 38 százalék. Írországban a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek körülbelül 28 százaléka rendelkezik indiai egyetemi diplomával, az Egyesült Királyságban ez az arány 14 százalék.
A szakemberek mobilitásának mozgatórugója jórészt a javadalmazás. Az amerikai techóriások által kínált fizetéseket az európai vállalatok nehezen tudják elérni. A hasonló munkakörökben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fizetések az Egyesült Államokban jellemzően 30-70 százalékkal magasabbak, mint Európa legtöbb országában. A közép- és felsővezetői szintű AI-mérnökök az USA-ban gyakran 140-210 ezer dolláros alapfizetést kapnak évente, a teljes kompenzáció pedig a bónuszok és a részvények miatt jóval magasabb. Nyugat- és Észak-Európában a vezető AI-mérnökök jellemzően 90 és 150 ezer dollár között keresnek, míg Dél- és Kelet-Európában a fizetések gyakran jóval 100 ezer dollár alatt vannak.
Magasabb szinten
Az AI-fejlesztés csúcsvállalatai jórészt az Egyesült Államokban találhatóak, az ott dolgozó kutatók a legnagyobb modelleken, adathalmazokon és a legnagyobb erőforrás-igényű kísérleteken dolgozhatnak, így akit ez motivál, annak szinte elkerülhetetlennek tűnik az áttelepülés.
Az európai kutatás széttöredezettebb: a kontinens kiváló egyetemeknek és állami kutatóintézeteknek ad otthont, de kevés intézmény egyesíti a világszínvonalú kutatást a kereskedelmi hasznosítással. A Horizont Európa és egyéb nemzeti finanszírozási programok esetében a finanszírozás és a technikához való hozzáférés gyakran elmarad a vezető amerikai laboratóriumokban elérhetőtől. Az európai vállalkozások számára a növekedés nehéz, a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok jellemzően kisebb és óvatosabb befektetők között mozognak, mint amerikai társaik. Számos vállalkozás éppen ezért áthelyezi a székhelyét vagy vezető csapatát az Egyesült Államokba, ahol több a pénz, a döntéshozatal pedig gyorsabb, de a bukás kockázata is nagyobb.
Szabályok, kockázat és széttagoltság
A pénzügyi és működési kihívások mellett az európai szabályozás is nehezíti az AI-fejlesztésre fókuszáló vállalatok dolgát. Az EU a "megbízható" mesterséges intelligencia globális vezetőjeként pozicionálta magát, ami a mesterséges intelligenciáról szóló törvényében csúcsosodott ki. Egyes vállalatok számára ez versenyelőnyt jelent, mások számára viszont bizonytalanságot okoz.
A vállalkozók az innovációt akadályozó legfőbb tényezőként a költségeket, a bizonytalan végrehajtási határidőket és a lassú közbeszerzést jelölik meg. A tagállamok közötti széttagoltság az adózási, munkajogi és támogatási rendszerek terén sokkal bonyolultabbá teszi egy-egy mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalkozás növekedését az EU-ban, mint az Egyesült Államok egységes piacán.
Mobilitás és mágnesek Európában
A munkarő Európán belül is mozog. 2023-ban Svájc és számos kisebb ország vonzotta az Európán belüli AI-szakemberek mintegy 18 százalékát, főként Franciaországból, Németországból és Olaszországból hoztak el munkaerőt a magas fizetések, a magas színvonalú egyetemek és a földrajzi közelség miatt. A közelmúltban Hollandiába és az Egyesült Királyságba költözött a munkaerő mintegy 23 százaléka, de még ők is is folyamatosan elveszítik a tapasztalt szakembereket.
Németország egyértelmű példa a munkaerő kiráamlására: a vezető beosztású szakemberek tartósan az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba és Svájcba mennek dolgozni.
Megpróbálják megfordítani a helyzetet
Az uniós intézmények egyre inkább tudatában vannak a problémának. A tagállamok megállapodtak egy ajánlásról, melynek célja a kutatók és a vállalkozók bevonzása és megtartása, és az ehhez szükséges európai keretrendszer létrehozása.
Az Európai Bizottság egy sor célzott kezdeményezést indított, például olyan programokat, mint a Marie Skłodowska-Curie "Válasszuk Európát" programja, melynek célja, hogy társfinanszírozza a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók felvételét, és a támogatásokat hosszú távú karrierlehetőségekhez kösse.