Az EU élen jár az AI-versenyben az olyan kulcsfontosságú szakpolitikákkal, mint az AI-törvény, az USA és Kína azonban megelőzi az innováció és a befektetések terén. Vajon az EU képes lesz-e felzárkózni és behozni a lemaradást?
Az Egyesült Államok 40 mesterséges intelligencia alapítványi modellt hozott létre, Kína 15-öt fejlesztett ki. Ezzel szemben Európa mindössze hármat hozott létre.
Az Európai Unió a szabályozás kivételével szinte minden kulcsfontosságú mutatóban alulmarad a globális "mesterséges intelligencia versenyben". Míg Kína és az Egyesült Államok milliárdokat fektet be infrastruktúrába, tehetségekbe, startupokba, laboratóriumokba és kutatásba, addig Európa továbbra is a szabályokra összpontosít. A szakpolitikai terhek és a 27 tagállam közötti széttagoltság komoly akadályokat jelentenek: a fejlődés nem következetes, a tehetségek távoznak, a tőke pedig máshová vándorol.
Clark Parsons, az Európai Startup Hálózat vezetője nyíltan beszél az egyensúlytalanságról.
- mondta Parsons, majd hozzátette: "Ne azon gondolkodjanak, hogyan szabályozzanak, hanem azon, hogyan szabadítsanak fel hihetetlen növekedést!"
Parsons azt is megkérdőjelezi, hogy a szabályozás a legjobb módja-e a bizalom garantálásának egy gyorsan változó technológiai területen.
"A mesterséges intelligencia világa olyan gyorsan változik, nehéz látni, hogy mi jön. Úgy gondolom, hogy az okos vállalkozók és technológusok meg fogják adni a módját annak, hogy bizalmat és biztosítékokat hozzunk létre" - mondta Parsons , de az EU nem hajlandó beismerni a vereséget.
2025-ös AI-stratégiájának részeként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte, hogy "mostantól "az AI az első"", és megfogadta, hogy "nem kíméli az erőfeszítéseket, hogy Európát AI-kontinenssé tegye".
- jelentette ki von der Leyen a 2025 februárjában megrendezett párizsi AI cselekvési csúcstalálkozón.
Tehetség vonzerő nélkül
A paradoxon egyértelmű: bár Európa csúcstehetségeket termel, nem sikerül megtartania őket. Az EU-ban körülbelül 30%-kal több mesterséges intelligenciával foglalkozó szakember él egy főre vetítve, mint az Egyesült Államokban, de a jobb finanszírozás, a világosabb karrierlehetőségek és az enyhébb külföldi szabályozás elcsábítja őket.
Az amerikai egyetemeken tanuló négy európai nemzetközi mesterséges intelligencia PhD-hallgató közül három legalább öt évig az Egyesült Államokban marad. Összességében a nem amerikai AI-szakemberek egyharmada költözik az Egyesült Államokba.
Ez a tehetségelvonás alapvető kérdést vet fel:
Európa már elvesztette a globális versenyt a mesterséges intelligencia terén?
"Ami az európai AI startupokat és scale-upokat illeti, nagyon egyértelműek az akadályok. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, ezek a pénzügyek és a finanszírozás" - mondja Parsons.
Az Egyesült Államok négyszer-tízszer többet fektet be a mesterséges intelligenciába, mint az EU. Az USA-ban az éves AI kockázati befektetések 60-70 milliárd dollárra rúgnak, míg az EU-ban ez a szám 7-8 milliárd dollár. Az elmúlt évtizedben az USA-ban a mesterséges intelligenciára irányuló magánbefektetések meghaladták a 400 milliárd dollárt, míg az EU összes országa együttesen mintegy 50 milliárd dollárt vonzott.
Parsons szerint az USA rendkívül mély tőkeforrásokkal is rendelkezik, látva, hogy az OpenAI-nak viszonylag könnyen sikerült hatalmas összegeket összeszednie. Más új belépők, mint például az Anthropic, "hihetetlen értékelésekhez és hihetetlen mennyiségű tőkéhez jutottak".
Infrastrukturális hiányosságok és késői felzárkózás
Ez a finanszírozási hiány közvetlenül érinti Európa mesterséges intelligencia infrastruktúráját. A kontinens kevesebb adatközponttal és sokkal kevesebb AI-specifikus számítási kapacitással rendelkezik. Ennek megoldására az Európai Bizottság kezdeményezéseket jelentett be, többek között AI-"gyárakat" és jövőbeli "gigagyárakat", számos gyorsítóval, amelyek mögött állami finanszírozás és várhatóan magán társbefektetések állnak.
Az InvestAI kezdeményezésén keresztül az EU 200 milliárd eurót kíván mozgósítani. Ebből 20 milliárd eurót akár öt mesterséges intelligencia gigagyár építésére, amelyek egyenként várhatóan több mint 100 000 fejlett mesterséges intelligencia-chipet fognak előállítani. 16 országból már 76 ajánlat érkezett az EuroHPC-hez, hogy otthont adjon ezeknek a létesítményeknek. Brüsszel célja, hogy öt-hét éven belül megháromszorozza Európa adatközpont-kapacitását.
Az infrastruktúrán túl az EU folyamatosan növeli a mesterséges intelligencia finanszírozását. A Bizottság a Horizont Európa és a Digitális Európa programokon keresztül már több mint 1 milliárd eurót különített el a mesterséges intelligenciára. Az AI Continent Action Plan 2025 áprilisában 20 milliárd eurót mozgósított az AI skálázására, majd 2025 októberében 1 milliárd eurót az Apply AI Strategy keretében.
Ezek az európai projektek még mindig fejlesztés alatt állnak, míg az amerikai felhőszolgáltatók már most is működtetnek hiperskála-klasztereket az AI-munkaterhelésekhez. Még Európa legerősebb szuperszámítógépei is jobban megfelelnek a hagyományos nagy teljesítményű számítástechnikának, mint a nagy léptékű mesterséges intelligencia-képzésnek, miután évek óta nem fektetnek be elegendő pénzt az AI-specifikus infrastruktúrába.
Kockázati tőke és a startupok elvándorlása
Az európai kockázati tőke strukturálisan óvatosabb, mint az Egyesült Államokban. A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai startupok az első finanszírozási körökben körülbelül 8,5 millió dollárt gyűjtenek, míg az USA-ban 13 millió dollárt. Az amerikai kockázati tőkebefektetési cégek nagyjából 270 milliárd dollárt kezelnek, ami hatszorosa az Európában kezelt 44 milliárd dollárnak.
Ezek a különbségek megnehezítik az európai startupok számára a növekedést, a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását és a tehetségek megtartását. Befolyásolják azt is, hogy a vállalatok hol döntenek a székhelyük mellett.
Parsons rámutat egy sokatmondó példára: "Nézzük meg a Lovable-t, Európa leggyorsabban növekvő AI-vállalatát, amelynek székhelye Stockholmban van! Az alapító svéd. A csapata is svéd. Az angyalbefektetők svédek. De a vállalatot jogilag Delaware-ben jegyezték be. És ez csak azért van, mert az Egyesült Államokban sokkal könnyebb a tőkéhez jutás."
Az Európán belüli mobilitás is korlátozott. "A kockázati tőkének csak körülbelül 18%-a lépi át a határokat most Európában" - magyarázza Parsons. "Tehát ha Párizsban, Münchenben, Londonban vagy Stockholmban ülsz, akkor elég szép helyi befektetési pénzkészleted van. De ha Barcelonában, Lisszabonban, Milánóban vagy Bukarestben ülsz, akkor nehezebb a helyzet... és lehet, hogy el kell menned vagy költöznöd kell."
Szabályozás, széttöredezettség és a mesterséges intelligenciáról szóló törvény
A szabályozás továbbra is központi kihívás. Európa világelső akar lenni az etikus, emberközpontú mesterséges intelligencia terén. Az Európai Bizottság 2027 augusztusára tervezi, hogy végrehajtja a világ első átfogó AI-szabályozásának nevezett elképzelését.
Ennek az erőfeszítésnek a középpontjában az AI-törvény áll, amely kockázatalapú megközelítésen alapul: minél nagyobb az AI-rendszer emberekre gyakorolt potenciális hatása, annál szigorúbbak az arra vonatkozó szabályok. A törvény követelményeket támaszt az AI-szolgáltatókkal és -üzemeltetőkkel szemben az olyan károk megelőzése érdekében, mint a manipuláció, a diszkrimináció, a tolakodó biometrikus profilalkotás, a mélyhamisítás és a társadalmi pontozás, azzal a kimondott céllal, hogy biztosítsa az AI-rendszerekbe vetett bizalmat.
A végrehajtás következetlen és elégtelen. Míg egyes tagállamok, például Olaszország, Spanyolország, Dánia és Írország jelentős előrelépést tettek a mesterséges intelligenciáról szóló törvény alkalmazása terén, más tagállamokban még mindig nincsenek teljesen működőképes végrehajtó szervek, ami veszélyezteti a törvény közvetlen hatását, és elmarad Brüsszel szándékaitól.
A kritikusok szerint az EU szigorú szabályai és a bürokrácia bonyolultsága lelassította az innovációt. A nemzetközi vállalatok is kérték a Bizottságot, hogy enyhítse a keretrendszer egyes aspektusait. Mivel a mesterséges intelligenciáról szóló törvény jogbizonytalanságot vezet be, hatályának "arányosnak kell lennie, és támogatnia kell az innovációt és a fejlődést" - figyelmeztetett Mario Draghi közgazdász.
Az induló vállalkozások számára a hatások kézzelfoghatóak. Az európai AI-vállalkozásoknak 30%-kal hosszabb vállalati értékesítési ciklusokkal kell szembenézniük, mint az Egyesült Államokban, 50%-kal kisebb üzletmérettel és magasabb terjeszkedési költségekkel, ami nagyrészt a 27 nemzeti piacra kiterjedő szabályozási széttagoltságnak köszönhető. Az Egyesült Államokkal vagy Kínával ellentétben az EU-ban nincs egységes piac a mesterséges intelligencia bevezetésére.
A széttagoltság az adatokat is érinti. Az adatvédelmi szabályok, az ágazatspecifikus szabályok és a közszféra adatmegosztási gyakorlata közötti különbségek megnehezítik a kontinensnyi adathalmazok létrehozását. Egyes tagállamok fejlesztői szerint a GDPR és a szerzői jog eltérő értelmezései korlátozzák, hogy milyen adatkészleteket használhatnak fel. Ennek eredményeképpen a vállalatok gyakran nem uniós adatokra vagy máshol kiképzett külföldi mesterséges intelligenciamodellekre támaszkodnak.
A tendencia félreérthetetlen. A svéd AI-vállalkozásokat, például a Sana Labs-t végül amerikai cégek vásárolják fel. Stockholm egy főre jutóan sok unikornis céget hoz létre, de az alapítók következetesen amerikai befektetőkhöz fordulnak a méretezésért.
"Jelenleg nehéz Európa-szerte skálázódni. Nagyon különböző piacaink vannak, nincs egységes piac a startupok vagy a scale-upok számára. Ha itt kezdesz, általában nehezebb dolgod van, mint egy olyan óriási piacon, mint Kína vagy az Egyesült Államok" - mondja Parsons.
Függőség az Egyesült Államoktól és Kínától
Európa egyelőre nagymértékben függ a külső szereplőktől a mesterséges intelligencia alapvető összetevőinek tekintetében. A világ vezető nagy nyelvi modelljei amerikaiak vagy kínaiak. Az európai vállalatok olyan platformokra támaszkodnak, amelyeket nem ők irányítanak.
Az amerikai hiperskalálók uralják a felhő- és számítási szolgáltatásokat Európában. Az Amazon Web Services (32%), a Microsoft Azure (23%) és a Google Cloud (10%) együttesen az európai felhőpiac 65%-át birtokolja. Összességében az amerikai szolgáltatók mintegy 72%-ot ellenőriznek, míg az uniós székhelyű vállalatok kevesebb mint 20%-ot. Az Egyesült Államok 17-szer akkora AI szuperszámítógépes kapacitással rendelkezik, mint Európa, és a globális high-end AI számítási kapacitások 74%-át ellenőrzi.
A legtöbb fejlett AI-chipet Európán kívül, főként az Egyesült Államokban és Kelet-Ázsiában tervezik és gyártják. Kína vezet a mesterséges intelligencia szabadalmak terén, és gyorsan halad előre a generatív mesterséges intelligencia területén, ami meghatározza a globális szabványokat és a versenyt.
A verseny még nyitott, de egyre szűkül
Az Európai Bizottság a kritikákkal szembesülve elkezdte jelezni a változást. Tavaly novemberben elindította a digitális innovációra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, a digitális szabálykönyv felülvizsgálatát. A cél az AI-törvény és a kapcsolódó jogszabályok egyes részeinek egyszerűsítése a versenyképesség fokozása és az AI-fejlesztés felgyorsítása érdekében.
Miközben az Európai Parlament és a Tanács még folytatja a vitát, a Bizottság máris további egyszerűsítésre tett javaslatot. Egyelőre nem világos, hogy ez gyorsabb skálázódást és több beruházást eredményez-e majd. A verseny még nem ért véget, de az EU felzárkózási ideje gyorsan csökken.