A tanfolyam nehézségei és a nem teljesült elvárások gyakran kulcsfontosságú tényezők, de a mentális egészségügyi problémák is jelentős arányban szerepet játszhatnak.
Egy új, az egész EU-ra kiterjedő jelentés szerint az oktatásból való kimaradás fő oka a rossz előzetes választás.
Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a diákok túlnyomó többsége (43%) akkor lép ki, amikor rájönnek, hogy a tanfolyam túl nehéz, vagy nem felel meg az elvárásaiknak, és ez az arány a középiskola utáni tanulmányok esetében 50%-ra emelkedik.
Összességében a 15-34 éves uniós polgárok 14%-a hagyta ott az iskolát, egyetemet vagy képzést legalább egyszer életében.
A lemorzsolódási arányok az egyes országokban igen eltérőek. Hollandia vezeti a rangsort, ahol minden harmadik diák (32%) idő előtt hagyta ott az oktatást. Ezt követi Dánia 27%-kal, míg a harmadik helyen Luxemburg áll 25%-kal.
Alacsony lemorzsolódás, magas kirekesztés: Amikor a pénz kényszeríti ki a diákokat
Érdekes módon az anyagiak ritkán merülnek fel a lemorzsolódás fő okaként.
Tízből kevesebb mint egy ember mondja azt, hogy azért hagyta ott az iskolát, mert nem engedhette meg magának a folytatást.
Az adatok mögött mégis egy meglepő paradoxon húzódik meg: több olyan ország is a legalacsonyabb lemorzsolódási arányt mutatja, ahol a diákok legnagyobb arányban pénzügyi okok miatt kényszerülnek elhagyni az iskolát.
Romániában - ahol a legalacsonyabb a lemorzsolódási arány az EU-ban - a kilépők 22%-a mondta azt, hogy azért hagyta abba a tanulmányait, mert nem volt elég pénze a folytatáshoz.
Románia az EU azon országa is, ahol a GDP-nek az oktatásra fordított kiadások aránya a második legalacsonyabb.
A szomszédos Bulgáriában hasonló a helyzet: míg a diákok mindössze 3,5%-a hagyja abba az iskolát, 30%-uk a megfizethetőségi problémákra hivatkozik, ami a legmagasabb arány az EU-ban.
Ciprus adatai ugyanerről árulkodnak. Bár a negyedik legalacsonyabb a lemorzsolódási arány az egész blokkban, a harmadik helyen áll az oktatásból anyagi okok miatt kilépő diákok aránya tekintetében.
Sokan személyes okok miatt (18,5%), vagy azért, mert inkább dolgozni akartak (14%), míg 8%-uk betegség vagy fogyatékosság miatt hagyta abba a tanulmányait.
Néma gyilkos: A mentális egészség hatása a hallgatói lemorzsolódásra
Bár az Eurostat nem számol be kifejezetten a mentális egészségről, néhány számadat mögött ez állhat.
Egy brit tanulmány szerint 2024-ben a lemorzsolódások 29%-a mögött a pszichológiai megterhelés állt, ami messze a leggyakrabban említett ok.
"Tudjuk, hogy az utóbbi időben egyértelműen nőtt a mentális betegségek, a magányosság és az összetartozás hiányának érzése" - írja a Felsőoktatáspolitikai Intézet a jelentésben.
A szervezet szerint különösen a járvány utáni hallgatói mentális egészség "jelentősen befolyásolja a reziliencia szintjét és a megküzdési stratégiákat a mindennapi élet személyes, szakmai, tudományos és társadalmi vonatkozásaiban, ami hatással van a felsőoktatási intézmények hallgatóinak megtartására".
A brit felsőoktatási hallgatók a megfizethetőség hiánya volt a második leggyakrabban említett ok 8%-kal.