Az EU-ban forgalmazó, Unión kívüli nehézipari beszállítók 2026. január 1-jétől fizetni fognak a termelésükhöz kapcsolódó CO2-kibocsátásért. Az uniós törvényt a nagyhatalmak bírálták.
Január 1-jétől lép életbe a nehézipari termékekre kivetett uniós szén-dioxid-határadó. A CBAM, azaz a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus olyan szén-dioxid-intenzív termékek behozatalára vonatkozik, mint a vas, az acél, az alumínium, a cement és a műtrágya.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az érintett termékek importőreinek innentől kezdve az unión kívülről érkező termékekre az uniós termékekre vonatkozó adókhoz hasonlóakat kell majd befizetniük.
A CBAM az unió által fizetett átlagos szén-dioxid-árakat alkalmazza, mondja a Resources for the Future független kutatóintézet munkatársa, Milan Elkerbout. "Az importőröknek ezt követően hasonló áron kell majd CBAM tanúsítványokat vásárolniuk, hogy fedezzék a kibocsátásaikat. Az új rendszer újrarendezi a piaci verseny feltételeit az importőrök és az európai termelők között."
A CBAM bevezetésével az a cél, hogy megvédjék az európai gyártókat az unión kívüli beszállítók által befolyásolt piacon. A kereskedelmi versenyben azért nincsenek egyenlő feltételek, mert az európai gyártók a kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) keresztül olyan szén-dioxid-adókat fizetnek, amit az uniós gyártókon kívül más nem.
A nagyhatalmak – többek között Kína és India – az intézkedést túlzó protekcionizmusnak tartják. Álláspontjuk szerint a döntés árt a kereskedelmi folyamatoknak és a piaci kapcsolataiknak. Az USA, Oroszország és Dél-Afrika szintén ellenezte az uniós törvényt, és egyes országok megkérdőjelezték azt is, hogy a törvény összeegyeztethető-e a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival.
Miközben az intézkedés célja, hogy tisztességes versenyt biztosítson az európai iparágak számára, a mechanizmus kereskedelmi súrlódásokat okozhat és vitákhoz vezethet az EU-n kívüli országokkal, tovább rontva az Unió megítélését a globális politika világában.