Új szövetségek, többszöri kísérlet az Európai Bizottság elnökének megbuktatására és egy újabb korrupciós vizsgálat jellemezte az Európai Parlament évét. Íme az Euronews által kiválasztott legfontosabb pillanatok 2025-ből.
Az év végéhez közeledve az Euronews megvizsgálja, melyek voltak azok a legfontosabb pillanatok, amelyek 2025-ben az Európai Parlament (EP) politikáját alakították.
Ezt a parlamenti évet az Európai Bizottság vezetőjének, Ursula von der Leyennek a megbuktatására tett többszöri – bár sikertelen – kísérlet alakította.
Aztán kialakult a konzervatívok (nem hivatalos) szövetsége a radikális jobboldallal, amely a 2027-es franciaországi, olaszországi és spanyolországi általános választások előtt egy új jobboldal útját kövezheti ki.
Ez volt az az év, amikor a parlament sokkal keményebb álláspontot fogadott el a migrációval kapcsolatban, megduplázta a bürokrácia és a szabályozás egyszerűsítését a gyengélkedő európai ipar megsegítése érdekében, és távolabb került a mérföldkőnek számító Green Dealtől, amelyet most vizsgálnak.
1. Újabb korrupciós botrány fenyegeti a Parlamentet
Márciusban nagyszabású korrupciós vizsgálat rázta meg az Európai Parlamentet. Belga ügyészek egy állítólagos korrupciós ügyben nyomoztak, amelyben az EP képviselői és asszisztensei, valamint a Huawei kínai technológiai vállalat érintett.
A vádak szerint kifizetésekkel, túlzott ajándékokkal, például étkezési és utazási költségekkel, valamint rendszeres meghívásokkal futballmérkőzésekre igyekeztek befolyásolni az EP-képviselőket, ami a belga hatóságok szerint korrupcióra utal.
Mindezen ösztönzők célja állítólag az volt, hogy kedvező politikai álláspontot biztosítsanak a kínai vállalatot érdeklő kérdésekben. Nyolc személyt vádoltak meg többek között korrupcióval, pénzmosással és bűnszervezetben való részvétellel.
Az ügyészek négy európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is kérték: az olasz Salvatore De Meo és Fulvio Martusciello (EPP), Daniel Attard máltai képviselő (S&D) és Nikola Mincsev bolgár törvényhozó (Renew Europe). Ők tagadták a vádakat.
A Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága még mindig tárgyalja a négy ügyet, a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy fenntartásáról szóló döntés 2026 első hónapjaiban várható.
Az Európai Parlament időközben kitiltotta a Huawei lobbistáit brüsszeli, strasbourgi és luxemburgi épületeiből.
2. Von der Leyen Bizottsága túlélte a bizalmatlansági szavazást
Az Európai Parlament képviselői háromszor is megpróbálták megbuktatni az Európai Bizottságot, szinte egymás után terjesztettek be bizalmatlansági szavazást, ami példátlan a kamara számára.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a Parlamentben leadott szavazatok legalább kétharmadára van szükség, ami az összes képviselő többségét jelenti. Ez a küszöb magas, és a három szavazás közül egyik sem volt olyan, hogy a Bizottságot lemondásra kényszerítsék.
De a gesztus volt az, ami számított. Ez egy dacos parlament, még a konzervatív soraiban is. A júliusban tartott első szavazást az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) néhány tagja kezdeményezte, kihívást intézve Ursula von der Leyen ellen.
Az a 360 képviselő, aki a bizalmatlansági indítvány ellen szavazott - és ezzel megvédte az Európai Bizottságot -, kevesebb volt, mint az a 370 képviselő, aki még 2024 novemberében jóváhagyta a Bizottságot.
A centrista többséghez tartozó S&D és Renew Europe képviselőcsoportok több képviselője úgy döntött, hogy nem vesz részt a szavazásban: így fejezték ki elégedetlenségüket von der Leyen politikájával szemben anélkül, hogy támogatták volna a szélsőjobboldalról érkező indítványt.
Az ezt követő két októberi szavazáson, amelyeket a Baloldal és a szélsőjobboldali Hazafiak Európáért (PfE) képviselőcsoportok nyújtottak be, a Bizottság védelmében nagyobb többség alakult ki, és von der Leyen pozíciója ennek következtében megerősödött.
Ahogy egy forrás az Euronewsnak elmondta, a Parlament megmutatta a fogait, és von der Leyennek sikerült bebizonyítania, hogy nincs alternatíva az ő vezetésére a Bizottság élén.
3. Magyar és Szalai győzött a magyar igazságszolgáltatás ellen
Magyar Pétert, a magyar ellenzéki Tisza párt vezetőjét, Dobrev Klára szocialista magyar törvényhozót és Ilaria Salis olasz aktivistát, baloldali EP-képviselőt különböző állítások miatt kereste a magyar igazságszolgáltatás, de az uniós parlamenti mentelmi jog védelme alatt maradtak, még akkor is, amikor a magyar EP-képviselők megpróbálták a belpolitikát Budapestről a brüsszeli nagyszínpadra exportálni.
Magyarnak háromszor kellett kérnie parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését: kétszer rágalmazás miatt, egyszer pedig olyan vádak miatt, amelyek szerint egy budapesti szórakozóhelyen egy őt filmező férfival való veszekedés után a Dunába dobta egy férfi telefonját.
A vádakat "politikai kérdésnek" tekintette, utalva az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel szembeni ellenzéki vezetői szerepére és Varga Judittal - aki Orbán alatt igazságügyi miniszter volt - folytatott korábbi, nem békésen végződött szerelmi kapcsolatára.
Dobrev európai parlamenti képviselőt rágalmazással is megvádolták, miután azt állította, hogy egy helyi tisztségviselőnek köze volt egy pedofíliabotrányhoz, amely Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Varga, Magyar volt élettársa bukásához vezetett. Fenntartotta parlamenti mentelmi jogát.
Ettől függetlenül Ilaria Salis olasz európai parlamenti képviselőt, akit 2023 februárjában tartóztattak le Budapesten egy verekedést követően, amelyben a vádak szerint bántalmazott és megvert két szélsőjobboldali militánsnak minősített férfit az úgynevezett Becsület Napja, egy neonáci gyűlés során.
Az ügy Budapest és Róma között feszültségforrássá vált, mivel Salis és a Meloni-kormány politikai nézeteinek ütközése, valamint egy külföldön tartózkodó olasz állampolgár védelmének kötelezettsége között feszült. Parlamenti mentelmi jogát is fenntartották.
A parlament október 7-én feszült hangulatú szavazáson minden kérést elutasított.
Salis ügye a végsőkig kiélezett volt: a titkos szavazáson 306 képviselő szavazott mellette, 305 ellene, ami mély megosztottságot mutatott a parlamenten belül. Salis később az európai fasizmus elleni győzelemként emlegette a döntést.
4. Az EPP "veszélyes kapcsolata" a szélsőjobboldallal
Az idei évet az is jellemezte, hogy az Európai Parlamentben a konzervatívok, a szocialisták és a liberálisok között, akiket gyakran Európa-pártinak és jogállamiság-pártinak mutatnak be, a hagyományos többséggel szemben egy alternatíva jelent meg.
Az Európai Néppárt bizonyos alkalmakkor elhagyta hagyományos szövetségeseit, hogy a jobboldali ECR, a szélsőjobboldali PfE és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) szavazataival törvényeket terjesszen elő. A nem hivatalos szövetség a migrációs és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos szavazások során előnyére vált az EPP-nek.
Erre példa volt az Omnibus I. elnevezésű jogalkotási csomag, amelyet a Bizottság az európai vállalkozások támogatására javasolt. A csomag felhígította az EU átvilágítási törvényét, amely előírta a vállalatok számára, hogy értékeljék ellátási láncaikat az esetleges környezetvédelmi és munkaügyi jogsértések szempontjából.
A fenntarthatósági jelentéstételre és az átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó új szabályokat, amelyek az eredeti törvénynél enyhébbek voltak, eredetileg a centrista többség képviselőcsoportjai fogadták el. Az S&D és a Renew európai parlamenti képviselői közül azonban néhányan az elutasítás mellett szavaztak.
Ezért október 22-én Strasbourgban a törvényhozók felborították a Parlament jogi bizottsága által október 13-án elfogadott határozatot, és az egyszerűsítési csomagot 318 ellenszavazattal, 309 igen szavazattal és 34 tartózkodással elutasították.
Három héttel később az Európai Néppártnak az ECR, a PfE és az ESN szavazataival sikerült elfogadtatnia a törvényjavaslatot , ahelyett, hogy hagyományos szövetségeseivel kompromisszumos változatról tárgyalt volna.
A csomag jelentősen megváltoztatta az átvilágítási törvény eredeti rendelkezéseit, amelyek mostantól csak az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 milliárd eurónál nagyobb nettó éves árbevételű vállalatokra vonatkoznának (az eredetileg átdolgozott 1000 alkalmazott és 450 millió eurós éves árbevétel helyett).
A Parlament által elfogadott változatban eltörölték az 5%-ig terjedő bírságokat is a szabályok be nem tartása esetén, és a tagállamok által meghatározandó "megfelelő szintű" szankciókat tartalmazó homályosabb képletet vezettek be.
5. Az illegális migrációval szembeni keményebb fellépés
Decemberben a Parlament sietett jóváhagyni a migrációval kapcsolatos kulcsfontosságú dokumentumokat, ami megosztó kérdés.
A strasbourgi plenáris ülés utolsó ülésén a Parlament jóváhagyta a "biztonságos harmadik ország" fogalmának módosítását, amely kibővíti azon körülmények körét, amelyek fennállása esetén a menedékkérelmet el lehet utasítani, lehetővé téve az uniós országok számára, hogy a menedékkérőket harmadik országba toloncolják, még akkor is, ha van kapcsolatuk.
A másik elfogadott jogszabálytervezet a menedékjog szempontjából "biztonságos származási országok" új uniós listája volt, amely mostantól tartalmazza Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó, Tunézia és Kolumbia, valamint Ukrajna kivételével az összes uniós tagjelölt országot. Az ezen országokból származó, az EU-ban menedékjogot kérő menedékkérők állampolgárság szerinti kiválasztása gyorsított eljárásban kerülne elbírálásra.
A migrációval kapcsolatban a Parlament és a Tanács álláspontja közeledik egymáshoz, ami azt jelzi, hogy az európai illegális migrációval szemben keményebb irányvonalat képvisel.