Az EP-ben szerdán leszavazott törvényjavaslat egyszerűsítette volna az európai cégek fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó szabályait.
A szavazásra annak fényében került sor, hogy egyes uniós tagállamok részéről egyre nagyobb nyomás nehezedett a törvényjavaslat elfogadására, az Egyesült Államok és Katar részéről pedig a benne foglalt uniós átvilágítási törvény visszaszorítására, amely szerintük az Európával folytatott cseppfolyósított földgáz-kereskedelem megzavarását kockáztatja.
Miről szól a törvény?
Az EU kellő gondosságról szóló (due diligence) törvényét 2024 májusában fogadták el, és előírja a vállalatok számára, hogy ellenőrizzék ellátási láncaikat a megkérdőjelezhető környezetvédelmi és munkaügyi gyakorlatok tekintetében. Azok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségeknek, akár nettó bevételük 5%-ának megfelelő büntetésre számíthatnak.
A törvényt az uniós tagállamok élesen bírálták a vállalatokra háruló adminisztratív terhek miatt. Friedrich Merz német kancellár még a törvény teljes eltörlését is követelte, mondván, az árt az európai vállalkozások versenyképességének.
A Reuters által ismertetett, Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter és Saad al-Kaabi katari energiaügyi miniszter által aláírt levélben arra kérték az EU-t, hogy vagy teljesen helyezze hatályon kívül a törvényt, vagy törölje el annak egyes rendelkezéseit, például a nem uniós vállalatokra való alkalmazást, a nem megfelelésért kiszabott szankciókat és azt a követelményt, hogy a vállalatoknak rendelkezniük kell a klímaváltozási céloknak való megfelelésre vonatkozó tervekkel.
Az Európai Bizottság 2025 februárjában az "Omnibus I" elnevezésű egyszerűsítési csomag keretében jelentős változtatásokat javasolt a jogszabályhoz. Az új változat előírja, hogy - az eddigi 1000 helyett - csak az 5000-nél több alkalmazottat foglalkoztató és - a korábbi 450 millió euró helyett - az évi 1,5 milliárd eurós árbevételt elérő vállalatok lennének kötelesek megfelelni a blokk átvilágítási törvényének.
Összeütközés a Parlamentben és a Tanáccsal
Az Európai Bizottságot támogató centrista koalíciót alkotó parlamenti frakciók - az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Renew Europe - ezen az alapon tudtak megállapodni, a plenáris ülés azonban ezt elutasította.
A törvényhozók 318 ellenszavazattal, 309 igen szavazattal és 34 tartózkodással szerdán elvetették a parlament jogi bizottsága által október 13-án elfogadott határozatot.
Mivel a szavazás titkos volt, nincs nyoma annak, hogy a képviselők hogyan szavaztak. A centrista többség frakcióinak együttesen 409 képviselője van, ami azt jelenti, hogy egynegyedük vagy átszavazott, vagy tartózkodott, vagy nem jelent meg a szavazáson.
Parlamenti források szerint a szocialisták és a Renew néhány képviselője az elutasítás mellett szavazott, ahogy a német Freie Wähler és a holland Szabadság és Demokrácia Néppárt képviselői is.
Mind a radikális jobboldali, mind a baloldali parlamenti oldal győzelmet hirdetett a törvényjavaslat elutasítása miatt. A Patrióták Európáért (PfE), ahová a Fidesz is tartozik és a Konzervatívok és Reformerek (ECR) ellenezték a kompromisszumos szöveget, mivel szerintük az nem csökkenti eléggé a vállalatok terheit.
"A csomag csak kisebb technikai kiigazításokat tartalmazott, anélkül, hogy valódi egyszerűsítést hozott volna" - olvasható a PfE szavazást követő feljegyzésében.
A Baloldal és a Zöldek ezzel szemben úgy vélték, hogy az uniós törvény eredeti javaslatát túlságosan felhígította a Bizottság egyszerűsítési törekvése. "A szavazás világossá teszi, hogy a Parlament nem hajlandó egy olyan megállapodást jóváhagyni, amely gyengíti az európai fenntarthatósági keretrendszert" - mondta Kira Marie Peter-Hansen, a Zöldek európai parlamenti képviselője.
Az elutasítás után a Parlamentnek új álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatban, a módosításokról a november 13-i brüsszeli plenáris ülésen szavaznak majd. A tárgyalások a nulláról indulnak majd újra, ami azt jelenti, hogy olyan kulcsfontosságú elemeket, mint a törvény által érintett vállalatok küszöbértéke és a részvételi arány, újra meg lehet nyitni.
"Ez csalódás, meglátjuk, mit teszünk most" - mondta egy tagállami diplomata a szavazás után, miközben a Bizottság tisztviselői egyre jobban aggódnak a tagállamok és a Parlament közötti szakadék miatt.