Brüsszel és Párizs egyaránt elítélte Washington azon döntését, hogy vízumtilalmat rendelt el Thierry Breton volt uniós biztos ellen a digitális szabályok megsértése miatt, ami szerintük "cenzúrának" minősül.
Az Európai Unió tisztviselői megvédték a mérföldkőnek számító digitális szabályokat, miután a Trump-adminisztráció nekiment a cenzúrát táplálónak nevezett gépezetnek, és szankciókat (köztük vízumtilalmat) rendelt el egy volt uniós biztossal szemben.
Az Európai Bizottság közleményben közölte, hogy "határozottan elítéli" az amerikai döntést, hangsúlyozva, hogy a szólásszabadság "alapvető jog Európában és az Egyesült Államokkal közös alapérték az egész demokratikus világban".
A bizottság hangsúlyozta, hogy az EU-nak szuverén joga van ahhoz, hogy digitális piacát saját értékeivel összhangban szabályozza, és hozzátette, hogy szabályait "tisztességesen és megkülönböztetés nélkül" alkalmazza. Közölte, hogy szükség esetén "gyorsan és határozottan reagálna szabályozási autonómiánkkal szemben az amerikai oldalról érkező indokolatlan intézkedésekre".
A digitális szabályok Washington és Brüsszel közötti feszültségek középpontjába kerültek, mivel mindketten azzal vádolják egymást, hogy politizálnak az EU-ban működő vállalatokra vonatkozó egységes piaci szabályokkal.
Ez a súrlódás csak fokozódott, miután az USA a hónap elején ellentmondásos nemzetbiztonsági stratégiát tett közzé, amelyben azt állította, hogy Európát a civilizáció pusztulása fenyegeti, ha nem változtat radikálisan irányt. A dokumentumban a Trump-kormányzat szerint Európa a törvénytelen és túlzott szabályozás és cenzúra alatt fuldoklik.
A dokumentum arra a feltevésre épült, amelyet JD Vance amerikai alelnök az év elején, a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében fejtett ki, és amelyben azt állította, hogy a belső szabályok jelentik a legnagyobb veszélyt az EU-ra nézve.
Az uniós biztosokat "komisszároknak" nevezte, és azzal érvelt, hogy a külföldi beavatkozást gyakran használják a tartalom cenzúrázására. Az EU ezt tagadja, és ragaszkodik ahhoz, hogy a szabályokat tisztességesen alkalmazzák.
Franciaország visszavág az USA-nak a "kényszerítés" miatt
Eközben Emmanuel Macron francia elnök megfélemlítéssel vádolta Washingtont a Macron által kinevezett korábbi európai biztos, Breton vízumtilalma után, mondván, hogy ez "az európai digitális szuverenitás aláásására irányuló kényszerítés".
A francia elnök, aki régóta kampányol a stratégiai autonómia mellett, azt mondta, hogy az uniós piacot szabályozó digitális szabályokról az európaiak és csakis az európaiak döntenek.
Macron közölte, hogy telefonon beszélt Bretonnal a kitiltás bejelentése után, és "köszönetet mondott neki az Európa szolgálatában nyújtott jelentős hozzájárulásáért".
"Határozottak leszünk a nyomással szemben, és megvédjük az európaiakat" - írta a francia elnök az X-en közzétett bejegyzésében.
Breton, aki Ursula von der Leyen bizottsági elnök alatt a belső piacért felelős európai biztos volt, kulcsszerepet játszott a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) kidolgozásában, amelynek célja, hogy a közösségi médiát és a nagy online platformokat felelősségre vonja az általuk közzétett tartalmakért.
A DSA értelmében a digitális vállalatok a szabályok be nem tartása esetén éves világméretű forgalmuk akár 6%-áig terjedő bírsággal sújthatók, és a különböző jogsértésekért külön szankciókat szabnak ki.
A bírságok és a tarifák mindkét fél számára ösztönzőleg hatnak
E hónap elején az Európai Bizottság 120 millió eurós bírságot szabott ki Elon Musk X közösségi médiaplatformjára, először hivatkozva a DSA-ra.
A bírság dühös reakciót váltott ki a technológiai milliárdosból, aki az EU megszüntetésére szólított fel.
Bár a bírságok nem szokatlanok, és több amerikai kormány is felhívta a figyelmet arra, hogy szerintük célzottan az Amerikában készült innovációt akarják büntetni, a Trump-kormányzat hangnemében és ellenintézkedéseiben agresszívebb volt.
Washington jelezte, hogy csak akkor nyújtana vámkönnyítést a kulcsfontosságú európai ágazatok, például az acél és az alumínium esetében, ha az EU beleegyezik a digitális szabályok végrehajtásának enyhítésébe.
Az EU számára ez az elképzelés vörös vonalat jelent, mivel aláásná azt a jogát, hogy az amerikai kormánytól függetlenül alakítsa ki politikáját.
Miután a nyáron a legtöbb európai termékre 15%-os vámhullám sújtotta, Brüsszel ragaszkodott ahhoz, hogy a megállapodás a legjobb az összes felmerülő lehetőség közül, mivel az egységes vámtétellel biztonságot nyújt az üzleti élet számára, és megismételte, hogy a politika függetlensége biztosított, mivel a digitális szabályokat kihagyták a tárgyalásokból.
A Trump-kormányzat legutóbbi intézkedéseivel azt sugallta, hogy ez nem biztos, hogy elég lesz.